spórolás a nyár után: így hozd magad egyenesbe
2024. szeptember 15. - Spórolási tippek őszre: állítsd helyre pénzügyeidet a nyári túlköltések után és növeld megtakarításaidat biztonságosan és egyszerűen.
(a cikk frissült: 2022.07.11.)
A hazai nyugdíjrendszer alapvetően három pillérre épül. Az első pillér az állami rendszer (TB-rendszer), ami a kötelező járulékfizetésen alapul, a nyugdíjakat pedig felosztó-kirovó elven finanszírozza. Ez azt jelenti, hogy az aktív korosztály befizetéseiből fizetik ki az aktuális nyugdíjakat. Ez mindaddig jól működik, amíg sok gyermek születik, sokan dolgoznak és fizetnek járulékot. Gond akkor lehet, ha az aktív korosztály létszáma csökken, a nyugdíjasoké pedig nő.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják nyugdíjrendszerünk második pillérét. Az önkéntes pénztárak tagjainak befizetéseit befektetik, és a felhalmozott tőkéjük szolgál majd kiegészítő nyugdíjuk fedezeteként.
A befektetési kérdésekben otthonosan mozgó előtakarékoskodók számára jelenthet megfelelő kiegészítő megoldást a Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás, mint harmadik pillér. A Nyugdíj-előtakarékossági számlát 2006-tól vehetjük igénybe. Ez egy speciális értékpapírszámla, amelyen saját magunk helyezhetjük el a befizetéseinket. A nyugdíjbiztosítás, mint nyugdíjcélú megtakarítási életbiztosítás 2014-től jelent meg az öngondoskodási megoldások piacán. Mindkettőre egyaránt igaz, hogy az állam, az adott naptári évben befizetett összeg 20%-át a személyi jövedelemadónkból visszafizeti a NYESZ számlára, illetve a nyugdíjbiztosításra. Az előtakarékoskodó a NYESZ esetében nyugdíjba vonuláskor, a nyugdíjbiztosítások esetén a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatár (jelenleg 65. életév) elérésekor veheti fel a gyűjtött tőkéjét, annak hozamait, valamint az ehhez kapcsolódó állami támogatások összegét azok hozamaival kiegészítve. Mégpedig mindezt kamatadó-mentesen.
Korábban a magánnyugdíj-pénztárak képezték a magyar nyugdíjrendszer negyedik pillérét, azonban az ezekbe való belépési lehetőség 2011-ben megszűnt.
Fontos mérföldkő ez az év, mivel 2022. január 1-jével 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami azt jelenti, hogy aki 1957-ben született (vagy utána), az már csak a betöltött 65. életévének napján vonulhat öregségi nyugdíjba. Magyarországon - sok európai országtól eltérően - nincs különbség a férfiak és a nők nyugdíjkorhatára között. Ám a nők számolhatnak a 40 éves korengedménnyel, a Nők40 program keretében. Ennek lényege, hogy azok a nők is öregségi nyugdíjra jogosultak, életkortól függetlenül, akik legalább negyven év munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez természetesen csak egy lehetőség a számukra, a normál előírás szerinti nyugdíjba vonulás is választható.
Emellett az úgynevezett valorizációs szorzók emelkednek, a minimálnyugdíj változatlansága mellett. A valorizáció azt jelenti, hogy az egyes naptári évek átlagkereseteit, a nyugdíjazás előtti évek kereseti szintjéhez igazítják, tehát a valorizációs szorzók segítségével figyelembe veszik az infláció mértékét a nyugdíj számításánál. A 2022-ben történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2020-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2021-es kereseti szinthez kell igazítani.
A nyugdíjminimum az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege, amely a résznyugdíjra nem érvényes. A jelenleg megállapított 28 500 forintos összeg 2008. január 1. óta van érvényben, azonban csak igen kevesen kapják ezt az alacsony összeget. A KSH statisztikái alapján az egy főre jutó átlagos nyugdíj 130 000 forint körül mozog.
A megállapított nyugdíjminimumnak nincs érdemi szerepe a havi nyugdíjak megállapításánál, ennek összege eléggé elmarad minden megélhetési számítás mértékétől. Ezzel szemben sok más területen a nyugdíjminimum képezi a juttatások alapját:
Látható, hogy a nyugdíjminimum az öregségi nyugdíj legalacsonyabb értékének megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet és ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése komoly mérlegelést igényel.
Az öregségi nyugdíj összege két tényezőtől függ:
Sokan gondolják úgy, hogy a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80%-a körül alakul majd, azonban a nyugdíjmegállapítás során – ha az 2022-ben történik – az életpálya átlagkereset számításakor az 1988-2022 közötti időszak, vagyis az elmúlt 34 év kereseteit fogják figyelembe venni.
A nyugdíj induló összegének számítási képlete egyszerűnek tűnik:
Nyugdíj = számított nettó havi életpálya átlagkereset (Ft) x nyugdíjszorzó (%)
2014. év elejétől ismét lehetőséged van adójóváírást érvényesíteni a nyugdíjbiztosításokra. A befizetett biztosítási díj 20%-ára rúgó éves kedvezményt nem fizetik ki neked, hanem a választott megtakarításod számláján közvetlenül írják jóvá ezzel növelve a tőke értékét. Az állami segítséget kihasználva tehát még inkább érdemes minél előbb elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást!
Az adójóváírás az éves befizetések 20%-a, maximum 280 ezer forint lehet, amely termékenként az alábbiak szerint oszlik meg:
Tudj meg többet a K&H nyugdíjbiztosításról!