befektetési alapok: minden, amit tudnod kell a sikeres befektetéshez

indíts rendszeres befektetést mobilon!
2025. május 04.
A pénzügyi világban való eligazodás kihívást jelenthet, különösen akkor, ha célod a vagyonod gyarapítása, de nem rendelkezel széleskörű pénzügyi ismeretekkel. A befektetési alapok ebben nyújthatnak segítséget, hiszen szakértői kezelés mellett teszik lehetővé a befektetést. Ebben a részletes útmutatóban megismerkedhetsz a befektetési alapok működésével, típusaival, előnyeivel és kockázataival, hogy megalapozott döntést hozhass pénzügyi céljaid elérése érdekében.

Befektetési alapok

mik azok a befektetési alapok és hogyan működnek?

A befektetési alap olyan kollektív befektetési forma, amelyben befektetők pénzét gyűjtik össze és fektetik be különböző pénzügyi eszközökbe, például részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba vagy más értékpapírokba. Képzeljük el úgy, mint egy nagy közös pénzügyi kosarat, amelybe sok ember helyez pénzt, hogy azt professzionális portfóliómenedzserek fektessék be.

Befektetési alapot alapkezelő társaságok hoznak létre, ők működtetik, ők alakítják ki a befektetési stratégiát és ők is hajtják végre azokat. Amikor befektetési alapot vásárolsz, valójában befektetési jegyeket szerzel, amelyek az alap vagyonának egy részarányát testesítik meg. A befektetési alap teljesítményének megfelelően a befektetési jegyek értéke növekedhet vagy csökkenhet.

A befektetési alapok népszerűségüket annak köszönhetik, hogy kis összegekkel is lehetővé teszik a diverzifikált befektetést, ami egyéni befektetőként sokkal nehezebben és költségesebben lenne megvalósítható. Emellett professzionális kezelés alatt állnak, így nem igényelnek a befektető részéről mélyreható pénzügyi és piaci ismereteket, ráadásul időt is spórolhatunk, hiszen a portfóliómenedzserek – szakmájukból fakadóan – sokkal rövidebb idő alatt hozzák a megfelelő döntéseket, támaszkodva a tudásukra és tapasztalatukra.

hogyan csoportosíthatók a befektetési alapok?

A befektetési alapok rendkívül változatosak, több szempont szerint csoportosíthatjuk őket. Ismerve az egyes típusok jellemzőit, könnyebben kiválaszthatjuk a pénzügyi céljainkat legjobban szolgáló befektetési alapot.

futamidő szerint

Futamidő alapján a befektetési alapok két fő kategóriába sorolhatók: nyíltvégű és zártvégű alapok.

A nyíltvégű alapok nem rendelkeznek előre meghatározott lejárati idővel. Ezek az alapok folyamatosan működnek, a befektetők bármikor vásárolhatnak és visszaválthatnak befektetési jegyeket. A legtöbb befektetési alap ebbe a kategóriába tartozik. A nyíltvégű alapok nagy előnye a rugalmasság és a likviditás, hiszen a befektető általában bármikor hozzáférhet a pénzéhez.

A zártvégű alapok ezzel szemben meghatározott időtartamra jönnek létre. A befektetési jegyeket jellemzően csak az alap indulásakor, az úgynevezett jegyzési időszakban lehet megvásárolni, lejáratkor pedig kifizetésre kerül a befektetési politikában meghatározott összeg. A futamidő alatt a jegyek gyakran tőzsdén kereskedhetők, de már a legfrissebb piaci áron, ami eltérhet a jegyzési ártól. A zártvégű alapok előnye, hogy a portfóliómenedzsernek nem kell a folyamatos visszaváltásokra felkészülnie, így befektetési stratégiája hosszabb távú és kevésbé likvid eszközökre is koncentrálhat.

az alapok összetétele szerint

Az alapok a bennük lévő befektetési eszközök jellege szerint is kategorizálhatók. Íme a legfontosabb típusok:

részvényalapok

Főként részvényekbe fektetnek, így közvetett részvénytulajdont biztosítanak befektetőiknek. A részvényalapok többféle stratégiát követhetnek: koncentrálhatnak bizonyos földrajzi régiókra, ágazatokra vagy befektetési stílusokra (pl. növekedési vagy értékalapú befektetés). A részvényalapok általában hosszú távon magasabb hozampotenciállal rendelkeznek, de nagyobb volatilitást, így magasabb kockázatot is hordoznak.

kötvényalapok

Ezek az alapok elsősorban fix kamatozású értékpapírokba, állampapírokba és vállalati kötvényekbe fektetnek. A kötvényalapok jellemzően kisebb kockázatúak, mint a részvényalapok, de típusuk és kockázatuk nagyban függ a mögöttes kötvények jellegétől – egy fejlődő piaci, magas hozamú kötvényalap például jóval kockázatosabb lehet, mint egy hazai államkötvényekbe fektető alap.

pénzpiaci alapok

A legalacsonyabb kockázatú befektetési alapok közé tartoznak, rövid lejáratú, magas likviditású pénzpiaci eszközökbe fektetnek, például kincstárjegyekbe, rövid lejáratú vállalati kötvényekbe vagy bankbetétekbe. Hozamuk általában az aktuális pénzpiaci kamatszinthez illeszkedik. Sokan a bankbetétek alternatívájaként tekintenek rájuk, bár nem rendelkeznek betétbiztosítással.

vegyes alapok

A vegyes alapok portfóliója különböző eszközosztályokból áll, jellemzően részvényekből és kötvényekből vegyesen, ami automatikus diverzifikációt biztosít. Az eszközosztályok aránya különböző lehet, és meghatározza az alap kockázati profilját. Például egy 60% részvényt és 40% kötvényt tartalmazó alap kockázatosabb, mint egy 30% részvényt és 70% kötvényt tartalmazó.

ingatlan alapok

Az ingatlan alapok mögött ingatlanok, ingatlantársaságok részesedései, illetve ingatlannal kapcsolatos vagyoni értékű jogok állnak. Előnyük lehet az infláció elleni védelem és a jövedelemtermelés. Magyarországon ezek lehetnek nyílt- vagy zártvégűek, azonban a nyíltvégű ingatlanalapok esetében a visszaváltási feltételek szigorúbbak lehetnek a likviditási kockázatok miatt.

árupiaci alapok

Nyersanyagokba (pl. arany, olaj, mezőgazdasági termékek) vagy árutőzsdei határidős ügyletekbe fektetnek. Gyakran használják a portfólió diverzifikálására.

kockázati szint szerint

A befektetési alapok a kockázat mértéke szerint is kategorizálhatók, ami segítheti a befektetőket a számukra megfelelő alap kiválasztásában.

alacsony kockázatú alapok

Ide tartoznak a pénzpiaci alapok, a rövid lejáratú kötvényalapok és bizonyos állampapír alapok. Ezek a befektetések viszonylag stabil értéket mutatnak, kis ingadozással, de általában alacsonyabb hozampotenciállal rendelkeznek.

közepes kockázatú alapok

Ebbe a kategóriába sorolhatók a hosszabb lejáratú kötvényalapok, a konzervatívabb vegyes alapok és bizonyos ingatlan alapok. Mérsékelt árfolyam-ingadozással és közepes hozampotenciállal rendelkeznek.

magas kockázatú alapok

A részvényalapok, különösen a fejlődő piaci, szektorális vagy kis kapitalizációjú vállalatokra fókuszáló alapok ebbe a kategóriába tartoznak. Jelentős árfolyam-ingadozást mutathatnak rövid távon, de hosszú távon magasabb hozamot ígérnek.

extrém magas kockázatú alapok

Ide tartoznak a tőkeáttételes alapok, egyes származtatott termékekbe fektető alapok vagy a rendkívül koncentrált portfólióval rendelkező alapok. Ezek jelentős veszteség lehetőségét hordozzák, de potenciálisan kiemelkedő hozamokat is eredményezhetnek.

miért érdemes befektetési alapokba fektetni?

A befektetési alapok számos előnyt kínálnak a befektetők számára, ami vonzó választássá teszi őket mind kezdő, mind tapasztalt befektetők körében. Ezek közül a legfontosabbak:

kockázatmegosztás (diverzifikáció)

A befektetési alapok egyik legjelentősebb előnye a diverzifikáció. Egy befektetési alappal egyetlen tranzakcióval olyan portfólióhoz juthatsz, amely akár több száz vagy ezer különböző értékpapírt tartalmaz. Ez a széles körű diverzifikáció csökkenti az egyedi kockázatot – ha egy vállalat rosszul teljesít, annak hatása minimális lehet a teljes portfólióra. A diverzifikáció nemcsak értékpapírok között valósulhat meg, hanem iparágak, földrajzi régiók és eszközosztályok között is.

szakértői kezelés

A befektetési alapokat professzionális portfóliómenedzserek kezelik, akik teljes munkaidőben foglalkoznak a befektetési döntésekkel. Ezek a szakemberek mélyreható piaci ismerettel és komoly tapasztalattal rendelkeznek, ez különösen értékes azok számára, akiknek nincs idejük, szaktudásuk vagy hajlandóságuk a saját portfóliójuk aktív menedzsmentjére.

rugalmasság

A befektetési alapok hatalmas választéka lehetővé teszi, hogy minden befektető megtalálja a saját pénzügyi céljainak, időtávjának és kockázati profiljának megfelelő befektetést. Élethelyzeted vagy céljaid változásával könnyen átcsoportosíthatod befektetéseidet egyik alapból a másikba.

költséghatékonyság

Bár a befektetési alapok kezelési költségekkel járnak, ezek sokszor alacsonyabbak, mintha egyénileg vásárolnál és kezelnél egy hasonlóan diverzifikált portfóliót. Különösen igaz ez a nemzetközi befektetések esetében, ahol az egyéni kereskedés jelentős tranzakciós költségekkel járhat.

likviditás

A nyíltvégű befektetési alapok jegyei a kezelési szabályzatban foglaltak szerint, de általában bármikor visszaválthatók, így a befektetők szükség esetén gyorsan hozzáférhetnek pénzükhöz. Ez jelentős előny lehet a közvetlen ingatlan- vagy más kevésbé likvid befektetésekkel szemben.

hozzáférés speciális piacokhoz

A befektetési alapok hozzáférést biztosítanak olyan piacokhoz vagy eszközosztályokhoz, amelyekhez egyéni befektetőként nehéz vagy költséges lenne, például fejlődő piaci részvényekhez, egzotikus kötvényekhez vagy alternatív befektetésekhez.

transzparencia

Az alapkezelők rendszeresen közzéteszik a befektetési alapok portfólió összetételét és teljesítményüket, így a befektetők folyamatosan nyomon követhetik befektetésük alakulását és az alapkezelő tevékenységét.

hogyan tudjuk ellenőrizni, nyomon követni a befektetésünket?

A befektetési alapokba fektetett pénz nyomon követése kulcsfontosságú a sikeres befektetési stratégia fenntartásához. Szerencsére a modern technológiának köszönhetően ez ma már egyszerűbb, mint valaha:

  • online számlaáttekintés: A legtöbb befektetési szolgáltató online platformján vagy mobilalkalmazásában valós időben követhetjük befektetéseink aktuális értékét és teljesítményét.
  • rendszeres kimutatások és jelentések: A befektetési szolgáltatók rendszeres (havi, negyedéves) kimutatásokat küldenek az ügyfeleiknek, amelyek tartalmazzák többek között a befektetések aktuális értékét és a portfólió összetételét.
  • alap teljesítményének követése: Az alapkezelők rendszeresen közzéteszik az alap teljesítményére vonatkozó adatokat, amelyek nyilvánosan elérhetők az alapkezelő weboldalán vagy pénzügyi portálokon.
  • árfolyamfigyelés: A nyíltvégű befektetési alapok napi árfolyama (egy jegyre jutó nettó eszközérték) nyilvánosan elérhető, így naponta követhető a befektetés értékének változása.
  • éves jelentések: Az alapkezelők éves jelentéseket készítenek, amelyek részletes információt nyújtanak az alap teljesítményéről, stratégiájáról és kilátásairól.

A hatékony nyomon követés érdekében érdemes rendszeresen ellenőrizni:

  • az alap teljesítményét,
  • az alap költségeinek alakulását,
  • az alap befektetési stratégiájának esetleges változásait,
  • a portfóliónk összetételének megfelelőségét a befektetési céljainkhoz és kockázati profilunkhoz képest.

Fontos, hogy a rövid távú ingadozások ne térítsenek el a hosszú távú befektetési stratégiádtól. A túl gyakori ellenőrzés és az erre alapozott gyakori portfólió-átrendezés általában rontja a hosszú távú eredményeket.

milyen hozamot érhetünk el, hogyan gyarapodik a pénzünk?

A befektetési alapokkal elérhető hozam számos tényezőtől függ, beleértve az alap típusát, a piaci körülményeket, a gazdasági környezetet és a befektetési időtávot. Általános irányelvként elmondható, hogy a pénzpiaci és a kötvény típusú befektetések esetében alacsonyabb a hozampotenciál, cserébe biztonságosabbak; a részvény típusú befektetések kockázatosabbak, cserébe magasabb hozam elérésére van lehetőség.

A befektetési alapokban a pénzünk gyarapodása két módon történhet:

  • árfolyamnyereség: A befektetési jegyek értéke növekedhet, ha az alapban lévő eszközök értéke növekszik. Például, ha egy részvényalap portfóliójában lévő részvények ára emelkedik, az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke is nő.
  • hozamfizetés: Egyes alapok rendszeresen kifizetik a keletkezett hozam egy részét vagy egészét a befektetőknek. Magyarországon azonban a legtöbb alap újrabefektető, azaz a keletkezett hozamot automatikusan visszaforgatja, növelve ezzel a befektetési jegyek értékét.

A hozam kalkulálásakor fontos figyelembe venni az inflációt is – ami valójában számít, az a reálhozam, vagyis az infláció feletti hozam. Ha például egy alap árfolyama 6%-ot növekszik egy olyan évben, amikor az infláció 4%, akkor a reálhozam csak 2%.

Szintén figyelembe kell venni a költségeket és az adókat. A befektetési alapok kezelési és egyéb költségei csökkentik a bruttó hozamot, csakúgy, mint a befektetési jegyek visszaváltásakor esetlegesen fizetendő adó.

egy jegyre jutó nettó eszközérték jelentése

Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (Net Asset Value, NAV) a befektetési alapok értékelésének alapvető mutatója. Ez az érték mutatja meg, hogy mennyit ér egy befektetési jegy az adott pillanatban, és ennek alapján történik a befektetési jegyek vásárlása és visszaváltása is.

A nettó eszközérték kiszámítása a következőképpen történik:

  1. az alapkezelő összeadja az alap összes eszközének piaci értékét (részvények, kötvények, készpénz stb.)
  2. ebből levonja az alap összes kötelezettségét (kezelési díjak, működési költségek, egyéb kötelezettségek)
  3. A kapott összeget elosztja a forgalomban lévő befektetési jegyek számával

A legtöbb alap nettó eszközértékét naponta, a kereskedési nap végén számítják ki. A nyíltvégű alapok esetében ezen érték alapján történnek a következő napi vásárlások és visszaváltások.

A nettó eszközérték változása mutatja az alap teljesítményét. Ha például egy alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke 1 000 Ft-ról 1 100 Ft-ra növekszik egy év alatt, akkor az alap éves hozama 10%.

befektetési alap árfolyamának változása – befolyásoló tényezők

A befektetési alapok árfolyamának (egy jegyre jutó nettó eszközérték) alakulását számos tényező befolyásolja, amelyek ismerete segíthet megérteni a befektetésed értékének változását.

a mögöttes eszközök teljesítménye

A befektetési alap árfolyamát legközvetlenebbül a portfólióban lévő eszközök értékének változása befolyásolja. Egy részvényalap esetében például a portfólióban lévő részvények árfolyamának emelkedése az alap értékének növekedését eredményezi.

gazdasági tényezők

A makrogazdasági környezet, beleértve a gazdasági növekedést, az inflációt, a munkanélküliségi rátát és a monetáris politikát, jelentős hatással lehet a különböző eszközosztályok teljesítményére és ezáltal az alapok árfolyamára.

kamatszintek változása

A kamatlábak különösen fontos hatással vannak a kötvényalapokra. A kamatok emelkedése általában a kötvények árfolyamának csökkenését okozza, míg a kamatok csökkenése az árfolyamok emelkedését eredményezi. A részvényalapokat is befolyásolják a kamatok, de komplexebb módon.

devizaárfolyamok

A nemzetközi eszközökbe fektető alapok esetében a devizaárfolyamok változása jelentős hatással lehet az alap forintban kifejezett értékére. Ha például egy alap eurós eszközökbe fektet, és az euró erősödik a forinttal szemben, az növeli az alap forintban kifejezett értékét, még akkor is, ha az euróban denominált eszközök értéke nem változik.

az alap költségei

Az alap kezelési költségei, tranzakciós költségei csökkentik az eszközértéket, így hatással vannak az árfolyamra.

Az árfolyamváltozások értelmezésekor fontos figyelembe venni az alap típusát és befektetési stratégiáját. Például egy részvényalap esetében természetes a nagyobb árfolyam-ingadozás, míg egy pénzpiaci alaptól stabil, kisebb mértékű árfolyamváltozás várható.

hogyan csökkenthető a kockázat?

A befektetési alapokba történő befektetés kockázatainak csökkentésére több hatékony stratégia létezik.

diverzifikáció

A diverzifikáció a kockázatcsökkentés alapvető eszköze, ami több szinten is megvalósítható:

  • eszközosztályok közötti diverzifikáció: Különböző típusú befektetési alapok (részvény, kötvény, ingatlan, árupiaci) kombinálása csökkenti a teljes portfólió volatilitását, mivel ezek az eszközosztályok gyakran eltérően reagálnak a gazdasági változásokra.
  • földrajzi diverzifikáció: Különböző régiókba és országokba fektető alapok kombinálása mérsékli az országspecifikus kockázatokat. Egy adott ország gazdasági problémái így kisebb hatással vannak a teljes portfólióra.
  • iparági diverzifikáció: Különböző szektorokba fektető alapok választása csökkenti az iparág-specifikus kockázatokat. Ha egy szektor válságba kerül, más szektorok ellensúlyozhatják a negatív hatást.
  • időbeli diverzifikáció: A költségátlagolás (rendszeres, fix összegű befektetés) stratégiája csökkenti az időzítési kockázatot és kiegyenlíti az árfolyam-ingadozásokat hosszú távon.
kockázati profil megfelelő kiválasztása

A befektetési időtáv és a kockázattűrő képesség összhangja alapvető:

  • hosszú távú célok esetén (pl. nyugdíj) nagyobb kockázat vállalható, mivel van idő „visszadolgozni” a piaci visszaeséseket
  • rövid távú célok esetén (pl. lakásvásárlás 1-2 éven belül) az alacsony kockázatú befektetések ajánlottak

A kockázati profilod felmérése segít kiválasztani a megfelelő alapokat, amely felmérést a tanácsadás során mindig megtesz a pénzügyi szolgáltató.

befektetési alapok a K&H-nál

Az eddig leírt információk mindenképpen fontosak, ha megalapozott döntést szeretnél hozni a befektetéseiddel kapcsolatban, de első olvasatra talán bonyolultnak tűnhetnek. Aggodalomra viszont semmi ok, a K&H-nál azért dolgozunk, hogy segítsünk eligazodni a befektetések világában, és szakértői csapatunkkal megkönnyítsük számodra a választást.

Felkészült tanácsadóink a Te igényeidre szabva, csak azokat a befektetési alapokat ajánlják neked, amelyek illeszkednek a céljaidhoz és a kockázatvállalási hajlandóságodhoz, tehát nem egyedül kell választanod a több tucat befektetési alap közül.

Ha érdekelnek a befektetések és szeretnél rendszeresen foglalkozni azok alakulásával, az aktuális piaci helyzettel és az arra történő reagálással, akkor ebben is segítünk, hiszen lehetőséged van arra, hogy tanácsadónkkal közösen áttekintsétek a befektetéseidet.

Ha viszont számodra kényelmesebb az, hogy csak egy alkalommal kell döntened és kialakítanod egy hatékony portfóliót, amelyet utána a portfóliómenedzsereink kezelnek, arra is van lehetőséged, hiszen a K&H komfort befektetések pont ezt nyújtják egy vegyes alap formájában.

Befektetési alapjainkba rendszeresen is fektethetsz, akár havi vételek formájában is, amely nem csak abban az esetben hasznos, ha még nincs meglévő megtakarításod, de szeretnéd felépíteni azt, hanem akkor is ajánlott, ha már rendelkezel befektetésekkel. A rendszeresség segít abban, hogy csökkentsd a piacra lépés kockázatát, hiszen minden piaci környezetben történnek befektetések, így kihasználhatod a jobb beszállópontokat is, amelyek például egy piaci korrekcióban tapasztalhatók.

Ha érdekel a befektetések világa és otthonosan mozogsz az online térben, a K&H-nál arra is lehetőséged van, hogy digitális csatornán, akár a K&H e-bankban vagy a K&H mobilbankban vágj bele, akkor is, ha nagyobb összeghez jutottál és egyben fektetnéd be, és akkor is, ha szeretnél inkább kisebb összegekkel, de rendszeresen megtakarítani.

Ismerkedj meg a befektetések világával és nézz körül a befektetési lehetőségek között!

K&H befektetések