(A cikk tartalma frissült: 2019.04.11-én)

1.

700 000 forint - Ennyi volt az átlag négyzetméter ár 2018-ban, amivel Budapesten számolni lehetett. Ennél vannak persze drágább (V., VI., vagy akár a XIII. kerület belső része, ahol 8-900 000 ezer forint környékén mozog a mutató) és olcsóbb (például Pesterzsébet, Kőbánya a maga 350 000 forintjával) környékek is, de általánosságban elmondható, hogy ha a főváros frekventáltabb területén akar valaki lakást venni, akkor ennél kevesebbért nem fog találni. Ha nem csak Budapestre fókuszálunk, hanem bővítjük a kört, néhány kiemelt helyszín (Győr-Moson-Sopron megye, Balaton régió: 350 - 450 000) kivételével a legtöbb helyen szolidabbak maradtak az árak, és 200 - 250 000 forintos négyzetméter áron már lehet jó fogásokat találni. Különösen jó célpontnak tűnik a Velencei-tó környéke, amit még kevésbé fedezett fel magának a piac, de részben emiatt hosszútávon kifejezetten jó befektetési tereppé válhat. A nagyvárosi négyzetméter árak tavaly rendkívüli tempóban, akár 10-15%-kal is emelkedtek 2017-hez képest, és idénre is emelkedést várnak az elemzők, még ha kisebb mértékben is.

2.

60 000 forint - Egy fővárosi szoba vagy egy vidéki kis garzon átlagos bérleti díja. Amennyiben egy jó helyen lévő kis garzont ad ki valaki Budapesten, az ár ennek a duplája, de akár a két és félszerese is lehet; ennél kevesebb belátható ideig nem is lesz. Az albérletek esetén legalább annyira fontos a lokáció, mint a vásárlásnál - sőt, sok bérlőt jobban érdekel az elhelyezkedés, mint maga a lakás állapota.

3.

6 - 7% - Ennyi az átlag hozam, amire egy pesti lakás bérbe adása esetén szert tehet a tulajdonos éves szinten, igaz, a piaci tapasztalatokból kiindulva ez a szám 3 és 10 között bármi lehet. 10% körüli hozammal számolhatunk azokban a vidéki városokban is, ahol jelentősebb ipari beruházások zajlanak mostanában, így Debrecenben, Szolnokon vagy Kecskeméten, bár arrafelé a lakás kínálat kisebb. A várható hozam számítása során a teljes bekerülési értékből kell kiindulnunk, amely az alábbiakból tevődik össze: vételár + vagyonszerzési illeték + a felújítási és egyéb költségek (hitel, ügyvédi díj, stb.). Ezt követően meg kell becsülnünk az adófizetés után megmaradó éves bérleti díjat (ehhez határozzuk meg a havi bérleti díjat, és szorozzuk fel a hónapok számával, amennyi időre egy évben kiadjuk az ingatlant), amiből ki kell vonni a tervezett ráfordítások éves mértékét és az amortizációt (bekerülési érték 2%-a évente). Az így kapott összeget, a teljes bekerülési értékkel elosztva, majd százzal megszorozva kapjuk meg az adott ingatlan hozamát. Az ingatlan hozam szintek régóta stagnálnak, inkább az egyéb kockázat nélküli befektetések gyengülése miatt kapott erőre ez a befektetői forma, mintsem a saját bővülése miatt. A magasabb idei infláció miatt reálértéken némi csökkenés is előfordulhat, igaz még így is megéri ebbe fektetni a pénzt.

fontos!

Lakáshitel felvétel esetén a bekerülési érték számításánál mindig a hitel teljes visszafizetendő összegével kell kalkulálni, ehhez adódnak még hozzá a felújítási és egyéb költségek.

4. 

11 - 16 év - Ez pedig a válasz arra a kérdésre, hogy vajon hány év alatt hozza vissza a teljes vételárát egy ingatlan. Vagyis, hogy az éves hozamok forint értéke, hány év alatt adja ki a teljes bekerülési költséget. Tehát körülbelül egy-másfél évtized múlva fog megtérülni egy lakásvásárlás, ha 20-25%-os önrészt tesz le a vevő és a magyar bruttó átlagbérre veszi fel a kölcsönt.

5.

A K&H minősített fogyasztóbarát lakáshitelei segítenek abban, hogy valóra válthasd életed egyik nagy befektetését, ami aztán fontos támasz lehet az egész család számára a későbbiekben. Ráadásul most induló díjkedvezmények is várnak; melynek keretében többek között elengedjük a teljes folyósítási díjat és a teljes értékbecslés díját is! Ismerd meg kedvezményes ajánlatunk részleteit most!

K&H minősített fogyasztóbarát lakáshitelek

forrás: ingatlannet