a helyi önazonosság védelme – és hatása a CSOK-ra

a helyi önazonosság védelméről szóló törvény

A 2025. július 1-jén hatályba lépett 2025. évi XLVIII. törvényről valószínűleg sokan hallották már, a rendelkezések kapcsán azonban számos tévhit terjed, érdemes tehát megismerni, hogy valójában miről is van szó.

a törvény célja

2025 áprilisában megszületett az Alaptörvény tizenötödik módosítása. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga egy olyan alapjog, ami már az előző, rendszerváltást követő alkotmányunkban is szerepelt. Idén ez a jog azzal a rendelkezéssel egészült ki, miszerint a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.

Ez a módosítás tette lehetővé a helyi önazonosság védelméről szóló törvény hatályba lépését, melynek célja a helyi közösségek jogainak védelme, a települések fejlődése – hagyományaik, értékeik megőrzése mellett.

A törvény bevezetője szerint több településen előfordult, hogy a túlzott mértékű lakosságbővülés, a tömeges ingatlanvásárlás a fiatalok kiszorulását eredményezte, ami az adott település jellegének sérülésével is együtt járt – a közösség életformájának megvédésére kapnak tehát lehetőséget az önkormányzatok a nagy mértékű betelepülés és az ingatlanvásárlások negatív hatásaival szemben.

mit jelent a helyi önazonossághoz való jog?

A jogszabály rendelkezései szerint a települési közösség (a települési és a kerületi önkormányzat) önvédelmet gyakorolhat, a közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, a település karakterének megőrzése és védelme céljából. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat megakadályozhatja a település lakosságszámának növekedését, és “felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben”.

Egyszerűbben szólva a törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok meghatározzák, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településre, illetve, hogy a helyi lakosok, ingatlantulajdonosok ingatlanszerzését másokkal szemben előnyben részesítsék.

milyen tulajdonszerzésre terjed ki a törvény hatálya?

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján az önkormányzatok az ingatlan vásárlását korlátozhatják, lakáshoz jutni azonban más módon is lehet. Ez alapján a jogszabály hatálya nem terjed ki azokra az esetekre, amikor az ingatlan tulajdonjogát

• öröklés, 
• csere,
• ajándékozás,
• tartási szerződés, vagy
• öröklési szerződés

által szerzik meg. Szintén nem kell alkalmazni a törvényt a jogszabály erejénél fogva bekövetkező ingatlanszerzésre, és a bírósági végrehajtási eljárásban, adóvégrehajtási eljárásban, felszámolási eljárásban, vagyonrendezési eljárásban, adósságrendezési eljárásban, hagyatéki eljárásban történő, valamint a bírósági, közjegyzői vagy más hatósági határozat alapján történő ingatlanszerzésre.

Fontos tisztázni azt is, hogy az esetleges korlátozás nem vonatkozik minden ingatlanra: a termőföld, a törvény hatálybalépését megelőző tíz éven belül telekalakítási tilalommal, építési tilalommal vagy változtatási tilalommal terhelt telek, valamint az építményi joggal létrejött ingatlan tulajdonjoga továbbra is bárki számára megszerezhető.

mikor lép életbe a korlátozás?

A törvénnyel kapcsolatos félreértések elsősorban abból adódnak, hogy sokan úgy vélik, mostantól minden egyes településen korlátozottá válik az ingatlanvásárlás. Ez azonban tévedés: a jogszabály csupán lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy dönthessenek valamely jogvédelmi eszköz igénybevételéről.

Ezt – néhány kivételtől eltekintve – szabadon tehetik meg: dönthetnek úgy, hogy részben vagy egészben egy vagy több eszközt alkalmaznak, de úgy is, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel.

a helyi önazonosság védelmének eszközei

Az önkormányzatok által választott eszköz irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletre, ez az un. dologi jogvédelmi eszköz, valamint a településre történő beköltözésre, ez pedig a személyi jogvédelmi eszköz.

dologi jogvédelmi eszköz

Ebbe a kategóriába egy megoldás tartozik, ez pedig az elővásárlási jog biztosítása. Az önkormányzat elővásárlási jogot biztosíthat, az alábbi sorrendben:

• önkormányzat, vagy az általa kijelölt, az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság,
• az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa, feltéve, hogy ez a jogcím legalább öt éve fennáll,
• az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy, feltéve, hogy ez a jogcím legalább öt éve fennáll.

Utóbbi esetben elsőbbséget élvez az, akinek az ingatlanja az érintett lakáshoz közelebb helyezkedik el.

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha a tulajdonos szeretné értékesíteni az ingatlanát, a lehetséges vevővel kötött adásvételi szerződést megküldi az illetékes jegyzőnek, aki arról valamilyen módon tájékoztatja a jogosultakat. Ettől kezdve 30 napjuk áll rendelkezésre arra, hogy az adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozatot tegyenek: ha ilyenre sor kerül, az eredeti szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép.

személyi jogvédelmi eszközök

A településre történő beköltözéssel kapcsolatos eszközök az alábbiak:

• lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése,
• betelepülési hozzájárulás.

A lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése azt jelenti, hogy az önkormányzat rendeletben dönthet arról, hogy egy betelepülő számára nem létesíthető ott lakcím, esetleg az csak valamely, rendeletben meghatározott feltétellel létesíthető. Ezzel kapcsolatos megkötés az, hogy a feltételnek észszerűnek kell lennie, de az is megszabható, hogy a betelepülő a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen.

A betelepülési hozzájárulás annyit tesz, hogy az önkormányzat a betelepülést hozzájárulás fizetéséhez kötheti.

mentesség a korlátozások alól

A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály számos esetet határoz meg, melyekben a betelepülő mentesül a tilalmak, korlátozások és feltételek alól – ezek az alábbiak.

• a településen lakóhellyel vagy ingatlantulajdonnal rendelkező személy hozzátartozója, valamint akinek a település a származási helye,
• aki bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy a születését követő tíz évben maga vagy valamely hozzátartozója legalább tizenkét hónapot a településen élt,
• aki állami vagy önkormányzati foglalkoztatottként ezen munkavégzése érdekében települ be,
• aki bizonyítja, hogy a betelepülése célja a településen való munkavégzés,
• aki lakáscélú állami támogatással szerez ingatlant,
• az egyház vagy egyházi jogi személy alkalmazottja,
• a településen működő oktatási intézmény tanulója vagy hallgatója, valamint

a fenti feltételnek megfelelő személy közeli hozzátartozója.

a helyi önazonosság védelme és a CSOK-hitel

Láthatjuk, hogy a törvény szerint nem korlátozhatók a lakáscélú állami támogatással megvalósuló ingatlanszerzések.

Ez azt jelenti, hogy aki a CSOK Plusz segítségével szeretne saját otthonhoz jutni, az ország bármely településére szabadon költözhet. A CSOK esetében egy kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis ez is mentességet jelent az önkormányzat által meghatározott tilalmak alól, ugyanakkor a támogatás csak a kormányrendeletben meghatározott több mint kétezer preferált kistelepülésen vehető igénybe – ez a korlátozás természetesen továbbra is fennáll.

A Babaváró hitel a legtöbb család számára szintén a lakásvásárlást segíti, ez azonban nem lakáscélú támogatás, így, ha csupán ezt vesszük igénybe, nem mentesülünk az esetleges korlátozások alól – kivéve akkor, ha például ezt az összeget önerőként használjuk fel a CSOK Plusz igénybevétele mellett.

a törvény nem feltétlenül jelent korlátozást

Láthatjuk, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló törvény nem állít automatikusan korlátokat a szabad költözés, a lakásvásárlás elé, csupán lehetőséget teremt az önkormányzatoknak arra, hogy saját közösségük védelmében szigorítsanak az odaköltözés szabályain.

Amennyiben olyan településre szeretnénk költözni, ami alkalmazza ezeket a tilalmakat, a K&H kínálatában is elérhető CSOK plusz igénybevétele lehetőséget teremthet, hogy mentesüljünk alóluk.

Amennyiben új otthonodat keresed, ennek során pedig akár piaci, akár államilag támogatott hitelre van szükséged, keress minket bátran – segítünk megtalálni a számodra legmegfelelőbb konstrukciót.

Tudj meg többet a K&H-nál elérhető, államilag támogatott hitellehetőségekről & vágj bele a családalapításba!

állami támogatású hitelek