autonóm-, öko-, passzív-, aktívház: melyik a fenntartható építkezés jövője?

2020. augusztus 26.
A 2020-as év vízválasztó a családi házak építésének tekintetében, ugyanis az Európai Unió tagállamainak még 2010-ben elfogadott rendelete alapján, legkésőbb az idei év utolsó napjától kezdve, csak olyan családi házak épülhetnek, melyeknek az energiaigényük legalább 25%-át megújuló energiaforrásból fedezik! De hogyan tudunk ennek megfelelni? Az alábbi szempontokat figyelembe véve!

érdemes aktívházba fektetnünk?

Leegyszerűsítve egy ház attól lesz aktív, hogy több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Egy ilyen épület esetében az a fő szempont, hogy megújuló forrásokból állítsák elő az energiát és többletet termeljenek. Így például egy aktívház villanyórája akár visszafelé is képes pörögni. Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, gondosan meg kell választani az építés helyét, az üvegfelületek tájolását, ezen felül pedig komoly és költséges beruházásokra van szükség: napelemeket, szélturbinákat kell telepíteni. Ezeket ráadásul időről időre, kb. 10-15 évenként teljesen le kell cserélni, így az egy életciklus alatti megtérülésről nem igazán lehet beszélni.

passzívház: az elérhető, gazdaságos megoldás

A passzívházak más metodika alapján működnek. Az ilyen épületeknek kimagasló minőségű a hőszigetelése: a falaik 50 cm vastagok, ablakaik háromrétegű üvegezéssel készülnek, a szellőztetést pedig a hőcserés szellőzőberendezés oldja meg. Ezenkívül a napenergia hasznosításának is nagy szerepe van. Ahhoz, hogy egy épületet passzívnak minősítsenek, nagyon pontos tervezésre van szükség, ugyanis meg kell felelnie a dramstadti Passivhaus Institut követelményeinek:

  • az 1 m2-re jutó fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh, ami rendkívül alacsony egy mai, modern ház hőigényéhez képest 
  • a primer energiaigény maximum 120 kWh/m2 lehet évente
  • a szerkezeti elemek átnedvesedését meggátoló légtömörség pedig legfeljebb 0,6 /óra

Ez az építészeti technológia nem sokkal költségesebb, mint a jelenlegi, hagyományos módszerek, így az épület ára nagyjából 10-15 év alatt megtérül.

a teljes önfenntartás kulcsa, az autonóm ház

Az ilyen épületek teljesen függetlenek a közműhálózatoktól, és a hulladékfeldolgozást is saját maguk végzik, valamint a felhasznált építőanyagok a lehető legkevesebb terhet jelentik a környezetre. A fűtéshez és a melegvíz-ellátáshoz a napenergiát gyűjtik össze napkollektorokkal vagy a geotermikus energiát használják fel hőszivattyúk segítségével. A napelemek kiváló áramforrások is egyben, valamint, ha megfelelőek a környezeti viszonyok, szélturbinákat is szokás telepíteni erre a célra. A vizet fúrt kútból nyerik ki, esetleg összegyűjtik az esővizet, és azzal elégítik ki a háztartás vízigényét. Itt meg kell említenünk, hogy nagyon fontos a körültekintő, takarékos vízhasználat. Például a toalett öblítéséhez, az öntözéshez, takarításhoz nem kell feltétlenül ivóvizet használni, erre kiválóan alkalmas az úgynevezett szürkevíz is. A vízhasználat redukálására egy remek, alternatív megoldás az öblítés nélküli, komposztáló wc kialakítása. A komposztálás a hulladékkezelés során is fontos, ugyanis ezzel a módszerrel a szerves hulladékokból idővel tápanyagdús massza jön létre, amit vissza tudunk forgatni a földbe, és ezzel csökkentjük a szeméttermelésünket is. Az olyan hulladékokat, amelyek a háztartáson belül nem újrahasznosíthatók, a szelektív gyűjtőpontokba lehet elszállítani. Talán ez az az építkezési, és háztartásvezetési mód, ami a legfenntarthatóbb, és a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után, azonban, ha ezt akarjuk követni, radikálisan meg kell változtatnuk a szemléletmódunkat.

az ökoházak jellemzői

Az ökoházakat nem vetik alá olyan szigorú minősítési eljárásnak, mint a passzívházakat. Akkor mondhatjuk, hogy egy épület öko, ha megfelel olyan környezetbarát építési alapelveknek, mint például

  • az építéséhez csak természetes alapanyagokat (fa, vályog, agyag stb.) és emberi erőt, élőmunkát használtak fel, 
  • valamint alkalmazkodik a helyi éghajlati, időjárási viszonyokhoz 
  • és használja a megújuló energiaforrásokat, a nap-, a szél-, a víz-, és a földenergiát.

Ha igazodik egy épület ezekhez a paraméterekhez, az azt jelenti, hogy képes illeszkedni a környezetbarát, fenntartható életmódhoz.

K&H lakáshitel építésre, bővítésre - THM: 3,7 – 7,6%

Ha a környezettudatos átállás nem is könnyű döntés, az építkezéshez anyagi segítséget nyújtó lakáshitel igénylésnek nem kell ilyen bonyolultnak lennie! Ha 2020. augusztus 17. és 2020. november 13. között igényelsz K&H lakáshitelt, akár 100 ezer forint jóváírásban részesülhetsz!

K&H lakáshitel

Források:

http://www.topmarketandbuilding.hu/uncategorized/csaladi-haz-epites-2020-utan-egy-uj-fejezet-a-csaladi-haz-epites-teren/

https://epitesijog.hu/nyomtatas/2019-januar-1tl-az-uj-hatosagi-epletek-csak-kzel-nulla-energiaigenyek-lehetnek

https://www.otthonokesmegoldasok.hu/haz/mi-az-az-okohaz/

lakáshitel kalkulátor

lakáshitelek alacsony törlesztőrészlettel!
forint
év