adózási tudnivalók

Tőkejövedelmekre vonatkozó adózási szabályok 2011. január 1-től

 

Felhívjuk a Tisztelt Befektetők figyelmét, hogy 2011. január 1. napjától a tőkejövedelmekre (így a befektetési jegyek utáni jövedelemre) vonatkozó adózási szabályok megváltoznak!

Alább a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja.) törvény 2011. január 1. napjától hatályos főbb szabályairól olvashat összefoglalót.

 

1.      A személyi jövedelemadó kulcs általános csökkentése

 
Az Szja törvény 2011. január 1. napjától 16%- os egységes adókulcsot alkalmaz a magánszemélyek jövedelmének adójára. 

 

2.      A befektetési jegyek utáni kamatjövedelem adózása

 

Az Szja törvény 65§- a alapján a befektetési jegyek hozama (beleértve a diszkontár és a névérték közötti, befektető részére jóváírt különbözetet is) kamatjövedelemnek minősül. A 2006. szeptember 1. napját követően megszerzett befektetési jegyekből származó kamatjövedelem után az adó mértéke 16% (továbbiakban kamatadó), melyet a kifizető köteles a beváltáskor/visszaváltáskor történő kifizetéskor levonni, vagyis a befektető a kifizetéskor már a kamatadóval csökkentett nettó összeget kapja meg a számlájára. Beváltásnak (visszaváltásnak) minősül a befektetési alap átalakulása, egyesülése, szétválása is.
A tartós befektetésből származó jövedelem illetve a befektetési jegyek tőzsdei értékesítéséből (ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem) származó jövedelem adózási szabályai a fentiektől eltérnek, ezeket alább foglaljuk össze.
.
 
A 2006. szeptember 1. napja előtt szerzett befektetési jegyeken elért hozam első kifizetéskor/jóváíráskor továbbra is kamatadó-mentességet élvez.
 

 

3.      A betéti hozamok utáni kamatjövedelem adózása  

Határozott kamatperiódus esetén

A 2006. szeptember 1. napja előtt megkötött betéti, folyószámla-, bankkártya-szerződések esetén a 2006. szeptember 1-je előtt indult, határozott, teljes kamatperiódusban elért , 2010. december 31-ét követően jóváírt hozam adómentességet élvez. Ugyanakkor, amennyiben a határozott kamatperiódus 2006. augusztus 31. után indult, akkor a 2010. december 31-e utáni kifizetés alapján 16%-os jövedelemadó levonására kerül sor.

Tájékoztatjuk a Befektetőket, hogy a K&H bank által kezelt betétek mindegyike határozott kamatperiódusú.

 
Nyitott kamatperiódus esetén

A 2006. szeptember 1. napja előtt megkötött betéti, folyószámla-, bankkártya-szerződések esetén 2011. január 1. előtt megszolgált, de ezt az időpontot követően jóváírt nyitott (nem határozott) kamatperiódusú betéteken elért hozam adómentes, de a 2010. december 31. napját követően megszolgált, jóváírt kamat után 16% jövedelemadót kell megállapítani.

Tájékoztatjuk a Befektetőket, hogy a K&H bank nem kezel nyitott kamatperiódusú betéteket.

 

 

4.      Tartós befektetési szerződésből (TBSZ) származó jövedelem adózása – 3 év után adókedvezmény, vagy 5 év után adómentesség lehetősége

 
Az Szja. törvény (67/B §) 2010. január 1. napjától új szabályozást vezetett be azon befektetések utáni jövedelem adózására vonatkozóan, melyet a befektető ún. tartós befektetési szerződés keretében (tartós befektetési betéti számlán vagy tartós befektetési értékpapírszámlán, rövidített nevén TBSZ- en) fektet be.
Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül egy adott pénzösszegnek a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakadásakor megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része (ún. „lekötési hozama”) melyre a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződés alapján jogosult.

A tartós befektetésből származó jövedelem utáni adó 0% mértéke az ötéves lekötési időszak utolsó napjára elért lekötési hozamra. A tartós befektetésből származó jövedelem utáni adó mértéke 10% a 3 éves lekötési periódus utolsó napjára a további 2 éves lekötési periódusra meg nem hosszabbított részre elért lekötési hozamra, illetve arra a részre, melyre nézve lekötését a további 2 éves lekötési időszakban szakítja meg. A jövedelem utáni adó mértéke 16%, ha a lekötést a magánszemély az első 3 éves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.

A kifizető a magánszemélynek a tartós befektetésből származó jövedelemről az adóévet követő év február 15-ig adóigazolást ad ki és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A magánszemélynek a tartós befektetési jövedelmet, ha az azután fizetendő adó mértéke 0%, nem kell bevallania. Egyéb esetben a jövedelmet a befektető vallja be és önadózás keretében fizeti meg.

Az átruházó magánszemélynél nem minősül TBSZ- en szerzett jövedelemnek (tehát a TBSZ- en nem adózik kedvezményesen) az az árfolyamnyereség, amely a névértékből, de legfeljebb a bevételből azon vagyoni érték, amely azért nem minősült bevételnek, mert az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként

- legfeljebb névértéken kicserélte
- a társas vállalkozás jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemelésekor szerezte,
- társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte
- dolgozói részvényként szerezte (bizonyos kivételekkel)
- névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte,

csökkentve az értékpapír megszerzéséhez fordított értékkel, és a megszerzéshez kapcsolódó járulékos költségek összegével. 
 
A tartós befektetési szerződés lényegéről, feltételeiről, részleteiről kérjük, tájékozódjon a www.kh.hu honlapon.
 

 

5.      A befektetési jegyekkel végzett „ellenőrzött tőkepiaci ügyletből” származó jövedelem adózása 

A tőzsdére bevezetett, nyilvános, zártvégű befektetési alapok befektetési jegyei tőzsdei értékesítése utáni jövedelem adózására az ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekről szóló (Szja. törvény 67/A §- ában foglalt) rendelkezések az irányadók.

Ellenőrzött tőkepiaci jövedelemnek minősül a magánszemély által befektetési szolgáltatóval (pl. brókerrel), vagy annak közreműködésével pénzügyi eszközre (pl. befektetési jegyre) kötött ügyletek alapján az adóévben elért nyereségek együttes összegének az adóévben elszámolt összes ügyleti veszteségek és az ügyletekhez kapcsolódó díjak együttes összegét meghaladó része.

Az ellenőrzött tőkepiaci nyereség utáni adó mértéke 16%, az ebből származó jövedelmet a kifizetőtől az adóévet követő év február 15. napjáig kiadott igazolás alapján – a magánszemély vallja be és fizeti meg önadózás keretében. A kifizetőt tehát adó(előleg) levonási kötelezettség nem terheli, viszont adatot szolgáltat a magánszemély e jövedelméről az adóhatóságnak.

Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben , és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló bevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult (azaz ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereségei és veszteségei az Szja törvényben meghatározott metódus szerint összeszámíthatóak). 
 

 

6.      Árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása

 

Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek azon része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az a rész, amely et e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni (pl. tartós befektetésből vagy kamatjövedelemből származó jövedelem). 

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 16%. 
 
Felhívjuk a tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatás csak az Szja tv. leglényegesebb rendelkezései alapján került összeállításra a teljesség igénye nélkül, az nem tekinthető teljes körűnek, befektetési vagy adózási szaktanácsnak. Nem magánszemély befektetők befektetési jegyekből eredő jövedelmére a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az irányadó. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a devizakülföldiekre vonatkozó befektetési jegyekből eredő jövedelemmel kapcsolatos adózási szabályokat a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság és a befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti honos országa között ilyen létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései tartalmazzák teljes körűen.
A tájékoztatás továbbá nem tér ki az esetlegesen említett termékek szerződési feltételeire, részleteire, ezekről kérjük, mindig tájékozódjon a www.kh.hu vagy a befektetési alapokra vonatkozóan a www.khalapok.hu honlapon található vonatkozó Tájékoztatóból és Kezelési Szabályzatból. A befektetési jegyektől eltérő pénzügyi eszközök és befektetési egységhez kötött életbiztosítások alapján szerzett jövedelem adózása a fentiektől eltérhet.

Tőkejövedelmekre vonatkozó adózási szabályok 2010. december 31-ig

Felhívjuk a Tisztelt befektetők figyelmét, hogy 2010. január 1. napjától a tőkejövedelmekre (így a befektetési jegyek utáni jövedelemre) vonatkozó adózási szabályok megváltoznak!

A befektetési jegyek utáni kamatjövedelem adózása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja.) törvény 65§- a alapján a befektetési jegyek hozama (beleértve a diszkontár és a névérték közötti, befektető részére jóváírt különbözetet is) kamatjövedelemnek minősül. A 2006. szeptember 1. napját követően megszerzett befektetési jegyekből származó kamatjövedelem után az adó mértéke 20% (továbbiakban kamatadó), melyet a kifizető köteles a kifizetéskor levonni, a befektető tehát kifizetéskor a kamatadóval csökkentett nettó összegre jogosult.
Nem vonatkozik a kamatadó a tartós befektetésből származó jövedelemre illetve a befektetési jegyek tőzsdei értékesítéséből származó jövedelemre (ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem).

Tartós befektetési szerződésből származó jövedelem adózása

Az Szja. törvény (67/B §) 2010. január 1. napjától új szabályozást vezet be azon befektetések utáni jövedelem adózására vonatkozóan, melyet a befektető tartós befektetési szerződés keretében fektet be.
Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül egy adott pénzösszegnek a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakadásakor megillető bevételnek a lekötött pénzösszeget meghaladó része (ún. „lekötési hozama”) melyre a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződés alapján jogosult.

A tartós befektetésből származó jövedelem utáni adó 0%, ötéves lekötési időszak utolsó napján, vagy 10% a meg nem hosszabbított részre, ha a magánszemély a lekötést az első 3 éves lekötési időszakot követően a lekötést részben vagy egészben nem hosszabbítja meg a 3 éves lekötési periódus utolsó napján, illetve arra a részre, melyre nézve lekötését a további 2 éves lekötési időszakban szakítja meg. A jövedelem utáni adó 20%, ha a lekötést a magánszemély az első 3 éves lekötési időszak vége előtt szakítja meg.

A kifizető a magánszemélynek a tartós befektetésből származó jövedelemről az adóévet követő év február 15-ig adóigazolást ad ki és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A magánszemélynek a tartós befektetési jövedelmet, ha az azután fizetendő adó mértéke 0%, nem kell bevallania. Egyéb esetben a jövedelmet a befektető vallja be és önadózás keretében fizeti meg.

A tartós befektetési szerződés lényegéről, feltételeiről, részleteiről kérjük, tájékozódjon a www.kh.hu honlapon.

A befektetési jegyekkel végzett „ellenőrzött tőkepiaci ügyletből” származó jövedelem adózása

A tőzsdére bevezetett, nyilvános, zártvégű befektetési alapok befektetési jegyei tőzsdei értékesítése utáni jövedelem adózására 2010. január 1. napjától az ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekről szóló (Szja. törvény 67/A §) rendelkezések az irányadók.

Ellenőrzött tőkepiaci jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ilyen ügyletek alapján az adóévben elért nyereségek együttes összegének az adóévben elszámolt összes ügyleti veszteségek és az ügyletekhez kapcsolódó díjak együttes összegét meghaladó része.

Az ellenőrzött tőkepiaci nyereség utáni adó mértéke 20%, az ebből származó jövedelmet a kifizetőtől az adóévet követő év február 15. napjáig kiadott igazolás alapján – a magánszemély vall be és fizet meg önadózás keretében. A kifizetőt tehát adó(előleg) levonási kötelezettség nem terheli, viszont adatot szolgáltat a magánszemély e jövedelméről az adóhatóságnak.

Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben , és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló bevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult (azaz ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereségei és veszteségei az Szja törvényben meghatározott metódus szerint összeszámíthatóak).

Árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása

Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek azon része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az a rész, amely et e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni (pl. tartós befektetésből vagy kamatjövedelemből származó jövedelem).

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25%.

Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a fenti tájékoztatás csak az Szja tv. leglényegesebb rendelkezései alapján került összeállításra a teljesség igénye nélkül, az nem tekinthető teljes körűnek, vagy adózási szaktanácsnak. Nem magánszemély befektetők befektetési jegyekből eredő jövedelmére a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az irányadó. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a deviza külföldiekre vonatkozó befektetési jegyekből eredő jövedelemmel kapcsolatos adózási szabályokat a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság és a befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti honos országa között ilyen létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései tartalmazzák teljes körűen.

A tájékoztatás továbbá nem tér ki az esetlegesen említett termékek szerződési feltételeire, részleteire, ezekről kérjük, mindig tájékozódjon a www.kh.hu vagy a befektetési alapokra vonatkozóan a www.khalapok.hu honlapon található vonatkozó Tájékoztatóból vagy Kezelési Szabályzatból. A befektetési jegyektől eltérő pénzügyi eszközök és befektetési egységhez kötött életbiztosítások alapján szerzett jövedelem adózása a fentiektől eltérhet.

  © K&H Bank Zrt. Minden jog fenntartva!