mennyit érdemes félretenni nyugdíjaskorunkra?
2025. május 13. - Tudd meg, mekkora havi megtakarítás kell 170 000 Ft nyugdíjkiegészítéshez. Bemutatjuk a hozamlehetőségeket és az állami támogatások előnyeit.
hogyan tanítsuk gyermekeinket befektetni? – 3. rész
2025. január 10.
Az előző bejegyzésemben ott tartottunk, hogy a lányom megnyitotta a nyugdíj-előtakarékossági számláját, körbejártuk azt a témát is, hogy mekkora összeg gyűlhet össze 40 év alatt a befizetésekből, hozamokból és ebből mekkora havi összeget tudunk majd felvenni nyugdíj kiegészítésként.
“Akkor mibe fektessem ezt a pénzt?” – kérdezte lányom, “te foglalkozol befektésekkel, mondd meg nekem, hogy mi hozza a legtöbbet!”
Erre persze sosincs nyilvánvaló válasz, minimum két szempontot is mérlegelni kell, úgymint:
- a befektetés időtávja és a
- a befektető kockázatvállalási képessége, hajlandósága
és a döntést mindig a befektetőnek kell meghoznia; tulajdonképpen ő fogja élvezni a döntése gyümölcsét, vagy elszenvedni a veszteséget.
Akkor nézzük meg az egyes szempontokat külön-külön is.
- Időtáv. Lányom esetében (25 éves volt ekkor) – ha nem változnak a nyugdíjba vonulási szabályok, akkor 40 év múlva, 65 évesen juthat a nyugdíjcélú megtakarításához. A 40 év nagyon hosszú megtakarítási időtávot jelent, ebbe tulajdonképpen a legkockázatosabb (azaz a legnagyobb hozampoteciált biztosító) eszközök is beleférhetnek. Hiszen 40 év alatt még sok tőkepiaci krízis (árfolyamzuhanás/leértékelődés) fog bekövetkezni, melyeket várhatóan mindig fellendülési korszakok fognak “gyógyítani”.
- Kockázatvállalási képesség. Ez azt jelenti, hogy a keletkező megtakarításainkból (amit nem költünk el) mennyi veszteséget tudunk elviselni, azaz a megtakarításunk elvesztése hogyan hatna jelenlegi életünkre. A mi esetünkben én fizetem a tőkét, az állam adja az adójóváírást és a tőkepiacok adják a hozamot. Lányom ebben a felállásban tulajdonképpen semmit nem fizet. (Én persze abban reménykedem, hogy előbb vagy utóbb ő maga is fog befizetni) ezért ezt a pénzt akár nyugodtan kockáztathatja is, ennek esetleges elvesztése közvetlenül nem hat az életszínvonalára és idő előtt semmiképpen nem juthat hozzá.
A hosszas beszélgetést követően a részvény alapoknál kötöttünk ki. Fejlett vagy feltörekvő piaci részvények legyenek? – kérdeztem. A fejlődő – más szóval feltörekvő/felzárkózó – részvénybefektetések gyorsabb növekedésre képesek ugyan, de a részvénypiaci korrekciók is nagyobbak lehetnek.
Lányom a fejlett részvény piacokat – ezen belül az amerikai részvénypiacot – megbízhatóbbnak/jobbnak tartotta.
Egyedi részvénybefektetések helyett egy befektetési alap kényelmes megoldás, mert nem kell az egyedi részvénybefektetésekkel foglalkoznunk, helyettünk ezt a feladatot az alapot kezelő portfolió menedzserek végzik.
Ezt követően már csak meg kellett adni a befektetési jegy vételi megbízást és már készen is voltunk az első befektetéssel. Innentől kezdve nem marad más hátra, mint az éves befizetéseket és az adójóváírásokat befektetni és nézni, hogyan gyarapodik a megtakarításunk.
Mindez 2015 december elején történt. Amikor 2016 február elején lányom kézhez kapta a befektetéseiről szóló értékpapír számlakivonatát, meglepődve látta, hogy december- január folyamán közel 10 %-kal csökkent befektetésének értéke.
“Na, Te aztán jó kis tanácsot adtál nekem!” – lobogtatta a számlakivonatot, “vesztettem közel 20 ezer forintot 2 hónap alatt.”
Ez volt az pillanat, amikor először szembesült azzal, hogy a befektetések világa bonyolult és kiszámíthatatlan, valamint megszerezte első személyes befektetési tapasztalatát is. Még eltelik 5-10 év és gyakorlott, rutinos befektető válik belőle. Csak így tovább….
