hogyan tanítsuk gyermekeinket befektetni? – 1. rész

2025. január 10.
„Úgysem lesz nyugdíjam, ha megérem egyáltalán a nyugdíjaskort” – mondta nekem a 25 éves lányom, aki már két éve dolgozik és rendelkezik saját jövedelemmel amikor arról érdeklődtem nála, hogy miképpen készül a nyugdíjaséveire. “minek megtakarítani ha az állam úgyis elveszi” – ez egy másik sokat ismételgetett szöveg arra, hogy miért ne tegyek félre pénzt.

Egy család közösen tesz pénzt egy fehér perselymalacba az asztalnál, miközben a szülők a gyerekeknek mutatják a megtakarítás folyamatát.

Pedig, ha korán elkezdünk nyugdíjunkra takarékoskodni, akkor akár kis összeg félretételével jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, ráadásul adóvisszatérítéssel az állam is támogatja a nyugdíjcélú megtakarításokat. Több évtizedes tőkepiaci tapasztalat mondatja ezt velem, de a fiatalok erről mit sem tudnak, ők jellemzően – tisztelet a kivételnek – a mának élnek és nem gondolnak arra, hogy egyszer ők is nyugdíjasok lesznek.

Elmondtam a fenti érveimet a lányomnak, amelyek sorra lepattantak róla. Nem és nem. Nincs pénzem és nincs is értelme megtakarítani – ismételgette.

Az évek elteltével (10-20-30 év múlva) azért valószínűleg fogékonyabb lesz erre, de akkor már sokkal többet kell havonta/évente félretenni, hogy megfelelő nagyságú megtakarítása legyen a nyugdíjaskor kezdetére. Úgy éreztem ekkor, hogy az állami ösztönzők mellett “többlet” ösztönzővel kell előjönnöm és alábbi javaslatot tettem neki:

„Ha nyitsz egy nyugdíj előtakarékossági számlát akkor minden évben utalok rá egy összeget és az adójóváírást az általad befizetett személyi jövedelemadóból Te igényelheted vissza a számládra és ezzel létrehozhatsz magadnak egy személyes nyugdíjalapot.”

Az ajánlatom kedvező fogadtatásra talált. Naná ki ne szeretne csak úgy pénzt kapni egy saját nevére szóló számlára és a befizetett adójából a befektetett összeg 20%-át visszaigényelni?

Egy héten belül megnyitotta a számlát és a számlanyitástól az sem tántorította el a lányomat, hogy a nyitáshoz szükséges első befizetést 5000 Ft a saját pénzéből kellett megtennie. Az első 5000 Ft-ot mégiscsak ő fizette be.

Ezzel a lányom a legfontosabb első lépést megtette, a hosszú távú megtakarítások irányába, némi szülő “áldozatvállalással”. A szemében egy nevére szóló számlán évente beérkező több százezres összeg jelent meg. Ez volt számára az extra motiváció a számlanyitáshoz és a hosszútávú megtakarítások elindításához, persze a pénzből a nyugdíjaskora előtt nem fog tudni pénzt felvenni, viszont időben elkezdte megalapozni a majdani nyugdíját.

Tanulság:

  • A szülő – ha tudja – segítheti gyerekét egy kis “extra” ösztönzővel elindítani a nyugdíjcélú megtakarítások irányába.
  • A gyerek nevére szóló számla, amire évente érkezik összeg már nem egy elméleti lehetőség, hanem egy valós megtakarítási opció.
  • Megtanulta, hogy a befizetett személyi jövedelemadójából maga is tudja gyarapítani a befektetéseit.

Arról, hogy mekkora összeg gyűlhet össze 40 év alatt, illetve hogyan fektette be a pénzt későbbi bejegyzéseimben fogom megírni.