pénzügyi „adulting” - 5 hiba, amit a szüleink elkövettek, de mi elkerülhetünk

Az alábbiakban bemutatjuk azt az 5 tipikus pénzügyi hibát, amelyet az előző generáció tagjai gyakran elkövettek - és megmutatjuk, hogyan kerülhetjük el őket tudatos döntésekkel.

miért kulcsfontosságú a pénzügyi tudatosság?

A pénzügyi tudatosság nem pusztán annyit jelent, hogy tudjuk, mennyi pénz van a számlánkon. Azt jelenti, hogy:

• átlátjuk bevételeinket és kiadásainkat,
• tudatosan építünk megtakarítást,
• nem zárkózunk el a hitelektől, de mérlegeljük azok kockázatait,
• hosszú távon gondolkodunk.

Az OECD rendszeres nemzetközi pénzügyi tudatossági felmérései szerint azok, akik magasabb pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, nagyobb arányban rendelkeznek megtakarítással és tudatosabban hoznak döntéseket, amelyek természetesen az egész életükre hatással vannak. Magyarország mutatói javuló tendenciát mutatnak, de továbbra is van tér a fejlődésre.

miért jó más hibájából tanulni?

Azt szokták mondani, hogy mindenki a maga kárán tanul, aminek kétségtelenül megvannak a maga előnyei, ha azonban lehetőségünk van rá, érdemes megvizsgálni azt, hogy a környezetünkben milyen rossz pénzügyi döntések születtek. Ezek hatása ugyanis gyakran hosszú éveken át kísér bennünket: egy rossz konstrukcióban felvett hitel, egy elmulasztott megtakarítás vagy egy elmaradt befektetés évtizedekre befolyásolhatja a lehetőségeinket, ezt pedig jó eséllyel szeretnénk elkerülni.

Ha felismerjük a tipikus mintákat, és tudatosan másképp döntünk, komoly előnyre tehetünk szert - a pénzügyi tudatosság része az is, hogy tanulunk a korábbi generációk döntéseiből.

5 hibás döntés, amiből érdemes tanulni

Az alábbi öt tipikus pénzügyi hiba jól mutatja, hogy tudatos tervezéssel és megfelelő tájékozódással ma már elkerülhetjük azokat a döntéseket, amelyek korábban sok család mozgásterét hosszú évekre beszűkítették.

1. nem foglalkoztak tudatosan a megtakarítással és a befektetéssel

Sok családban a megtakarítás eseti jellegű volt: ha valami megmaradt a hónap végén, azt egy borítékban félretették - a befektetés pedig gyakran egyszerűen azt jelentette, hogy a pénzt lekötötték a bankban.

Az élet azonban kiszámíthatatlan: soha nem tudhatjuk, mikor kerülünk átmenetileg nehéz helyzetbe, például azért, mert elveszítjük az állásunkat, vagy egyszerűen egy törött láb miatt esünk ki a munkából egy hónapra. Ha rendelkezünk egy olyan összegű megtakarítással, ami 3-6 havi megélhetésünket biztosítja, ilyenkor több időnk lesz a megoldást keresni – azt pedig nagyobb eséllyel meg is találjuk.

Azt se felejtsük el, hogy a gazdasági környezet megváltozott. Az infláció folyamatos emelkedését mindannyian érezzük a saját bőrünkön is, hiszen a pénzünk vásárlóereje egyre csak csökken. Ha a megtakarításunk nem hoz legalább az inflációhoz közeli hozamot, a pénz reálértéke csökken, és amikor szükségünk lesz a pénzre, azt jóval kevesebbnek érezzük majd - ezért fontos megismerkedni a befektetési lehetőségekkel is.

Hogyan kerülhetjük el ezt a hibát?

• A megtakarítást kezeljük fix kiadásként.
• Ha megtakarítási számlán takarékoskodunk, akkor az összeg automatikusan kerüljön át.
• Indítsunk rendszeres befektetést, amelyet egyszer elegendő megadni és a továbbiakban nincs vele dolgunk.
• Építsünk legalább 3-6 havi vésztartalékot.
• Ismerjük meg a különböző befektetési lehetőségeket.
• Gondolkodjunk hosszú távon és diverzifikáljunk.

A cél nem feltétlenül a gyors meggazdagodás, inkább a stabil vagyonépítés.

2. meggondolatlanul vettek fel hitelt

A hitel egy rendkívül hasznos pénzügyi eszköz egyebek mellett akkor, ha lakást vásárolunk vagy vállalkozást indítunk. A probléma akkor jelentkezik, ha a döntés nem kellően átgondolt.

Korábban sokan választottak változó kamatozású konstrukciókat anélkül, hogy számoltak volna a kamatkockázattal - de arról se feledkezzünk meg, hogy a devizahitelek hány családnak okoztak komoly gondokat.

A felelős hitelfelvételhez elengedhetetlen:

• A teljes visszafizetendő összeg ismerete.
• A jövedelemarányos terhelhetőség felmérése.
• Annak mérlegelése, hogy a részletek hosszú távon is beleférnek a költségvetésünkbe.
• Hitelbiztosítás megkötése.

Ha alaposan megfontoljuk, hogy az adott helyzetben valóban a hitel jelenti-e a legjobb megoldást, ha mérlegeljük a különböző konstrukciókat és nem vállalunk túl magas havi törlesztést, a hitel valóban eléri a célját - segít megvalósítani a vágyainkat.

3. nem beszéltek a pénzről

Sok családban a pénz tabutéma volt. A gyerekek nem látták, hogyan készül a költségvetés, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre - így természetesen azt sem értették, ha valamit éppen nem engedhettek meg maguknak. 

Azt gondolhatnánk, hogy ezzel a hozzáállással a gyerekeket védjük, ez azonban komoly tévedés - tapasztalatok szerint azok a fiatalok, akik otthon is beszélgetnek a pénzügyi témákról, tudatosabb döntéseket hoznak felnőttként.

Hogyan kerülhetjük el ezt a hibát?

• Beszéljünk nyíltan a pénzügyi céljainkról.
• Tanítsuk meg gyermekeinknek a költségvetés alapjait.
• Vonjuk be őket egyszerű pénzügyi döntésekbe.
• Mutassunk példát tudatos vásárlással.

A pénzügyi kultúra családi mintákon keresztül öröklődik - érdemes tudatosan formálni.

4. kevés tájékozódási lehetőségük volt pénzügyi kérdésekben

A korábbi generációk számára az információhoz való hozzáférés korlátozottabb volt, így a pénzügyi hibák egy része éppen ebből adódott. Ma azonban az ismeretek széles körben elérhetők: edukációs anyagok, banki tájékoztatók, online kalkulátorok, szakértői cikkek állnak rendelkezésünkre, így csak rajtunk múlik, hogy milyen tudással ruházzuk fel magunkat.

Mit tehetünk?

• Tájékozódjunk hiteles forrásokból.
• Használjunk kalkulátorokat nagyobb döntések előtt.
• Kérjünk szakértői segítséget összetett kérdésekben.
• Rendszeresen vizsgáljuk felül pénzügyi stratégiánkat.

A pénzügyi tudás folyamatos tanulás eredménye - a tananyag pedig a rendelkezésünkre áll.

5. nem terveztek hosszú távra

Sok családra volt jellemző, hogy csupán az adott hónapra terveztek: a következő fizetésig, legfeljebb a következő nagyobb kiadásig gondoltak a jövőre. A hosszú távú pénzügyi célok – például a nyugdíj-előtakarékosság vagy a gyermek jövőjének finanszírozása - háttérbe szorultak.

A demográfiai folyamatok és a várható élettartam növekedése miatt a hosszú távú pénzügyi tervezés ma még fontosabb, mint valaha. Az öngondoskodás elengedhetetlen akkor, ha békés, biztonságos idős korra vágyunk.

De hogyan kerülhetjük el ezt a hibát?

• Határozzunk meg 5-10-20 éves pénzügyi célokat.
• Gondolkodjunk nyugdíjcélú megtakarításban.
• Rendszeresen vizsgáljuk felül céljainkat.
• Pénzügyi döntéseinket igazítsuk a hosszú távú terveinkhez.

A tervezés stabilitást ad - még bizonytalan gazdasági környezetben is.

tanuljunk szüleink hibáiból

Szüleink készítettek fel minket az életre: tőlük tanultuk az első szavakat, ők támogatták első lépéseinket. A korábbi generációk azonban még nem rendelkeztek annyi információval, hogy a pénzügyekben is mindig tudatosan döntsenek - ha ezt felismerjük, akkor nem kritikával illetjük őket, egyszerűen ismét tanulunk tőlük. Ha ismerjük a mintákat, és tudatosan más utat választunk, stabilabb pénzügyi alapokat építhetünk.

A pénzügyi edukációt a K&H Bank is kiemelten fontosnak tartja, hiszen az ügyfelekkel való együttműködés akkor lehet valóban sikeres, ha mindkét fél tudatos, megfontolt döntést hoz. Ezek a döntések hosszú távon megtérülnek - ehhez csak egy kis odafigyelésre van szükség.

Szeretnél te is tudatosabban bánni a pénzeddel? Pénzügyi megoldások a K&H-tól.

megnézem