gazdasági totálkár? nyugi, itt a segítség

totálkár, de nem mindegy, milyen

A totálkárból alapvetően két típus létezik. Az egyik az úgynevezett műszaki totálkár, ami azt jelenti, hogy az autónk a baleset következtében annyira megsérült, hogy nem lehet megjavítani. Vagy azért, mert a sérülés ezt nem teszi lehetővé, esetleg azért, mert olyan alkatrészek sérültek, amelyek a javítás után sem lennének maximálisan biztonságosak.

A másik típus a gazdasági totálkár. Ezt a kifejezést a törvény úgy definiálja, hogy a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható.

A javítási költség és a jármű káridőpontkori forgalmi értéke képezi az alapját annak a megállapításának, hogy gazdaságos-e a javítás. Amennyiben a javítás meghaladná a gépjármű balesetkori piaci értékének a roncsértékkel csökkentett összegét, akkor gazdaságtalannak minősíthető a javítás. A káridőpontkori forgalmi érték meghatározására az Eurotax számítási rendszert használják a biztosítók és a javítást végző szervizek is. A következőkben részletesebben megnézzük, hogy pontosan mit is takarnak ezek a költségek. ezek a teendők, ha már megtörtént a baj.

milyen esetekben és mennyit fizet a biztosító?

Alapesetben induljunk ki abból, hogy az autónk gazdaságilag totálkáros, a balesetet nem mi okoztuk, a vétkes fél pedig rendelkezett kötelező biztosítással. Nos, ilyen esetben joggal számíthatunk arra, hogy a gazdasági totálkár kifizetése megtörténik a részünkre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény kimondja, hogy „a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt a károkozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója köteles megtéríteni”.

Ugyanebben a jogszabályban szerepel az is, hogy „gazdasági totálkár esetén [...] a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát”.

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mégis mi számít forgalmi értéknek egy használt autó esetében? A hangsúly itt a forgalmi értéken van, azaz nem az számít, hogy mennyiért vettük, hanem az, hogy a baleset pillanatában mennyiért lehetett volna eladni. Utóbbit a biztosító határozza meg, figyelembe véve egyebek mellett az autó életkorát, műszaki állapotát, extráit, illetve a hasonló gépjárművek piaci értékét.

a roncsérték meghatározása

Egy pillanatra érdemes még kitérni a maradványérték (roncsérték) fogalmára is. Akármennyire is összetört ugyanis az autónk, roncsként mégis képvisel valamekkora értéket. Magát a roncsot vagy akár az egyes, épen maradt alkatrészeket is értékesíthetjük, hiszen a roncs a mi tulajdonunkban marad a baleset után, így nekünk kell gondoskodni az elszállításról és a tárolásról is.

A roncsérték meghatározása általában úgy történik, hogy roncskereskedők úgynevezett roncsportálokon keresztül licitálnak a sérült járműre és a legmagasabb vételárat kínáló roncskereskedő vételi ajánlata lesz a roncsérték számítás alapja. A roncskereskedőt vételi kötelezettség is terheli, azaz köteles ezen az áron át is venni a sérült autót.

mi a helyzet, ha cascóval is rendelkeztünk?

Eddig abból az alaphelyzetből indultunk ki, hogy a kárunkat a vétkes fél kötelező biztosítása fizeti. A kárrendezést azonban a casco-biztosításunkon keresztül is kérhetjük – már persze, ha korábban kötöttünk ilyet. A kárkifizetés ilyenkor úgy történik, hogy a biztosító felméri a kár mértékét, majd ebből az összegből levonja a casco önrészét és a biztosítási évfordulóig járó díjakat is.

Amennyiben volt casco az autónkon, akkor is kérhetünk kárrendezést, ha a balesetben mi voltunk a vétkes fél.

teendők autóhitel vagy lízing esetén

A gazdasági totálkár szó alapból izzasztóan hangzik, hát még akkor, ha az autót hitelre vásároltuk vagy lízingeltük. Ilyenkor ugyanis az a helyzet áll elő, hogy a hitel vagy lízingszerződésünk megszűnik, hiszen maga az autó már nem szolgál fedezetül. Ideális esetben persze a biztosítótól kapott összeg elegendő ahhoz, hogy visszafizessük a banknak a fennmaradó kölcsönt. Ha nincs ilyen szerencsénk, akkor sajnos önerőből kell megoldanunk a helyzetet.

mit fedezhet még a biztosítás a gépjárműkár mellett?

Térjünk most vissza a korábbi alapesethez, vagyis ahhoz, hogy az autónk egy másik sofőr hibájából vált totálkárossá, és az ő KGFB-jén keresztül szeretnénk rendezni a kárunkat. Talán kevésbé köztudott, hogy ilyenkor nemcsak arra az összegre tarthatunk igényt, ami a „megsemmisüléssel” járt, hanem bizony egyéb kártérítésekre is.

Már korábban is volt szó róla, hogy a baleset után a mi dolgunk gondoskodni arról, hogy a roncsot a helyszínről elszállítsuk és tároljuk. Mindkettő komoly összegbe kerülhet: egy autómentő igénybevétele akár több százezer forintra is rúghat. A tárolás kapcsán pedig lényeges információ, hogy közterületen a roncsot mindössze tíz napig hagyhatjuk. Utána megfelelő tárolásról kell gondoskodnunk, ami megint csak nincs ingyen.

Ha ilyen helyzetbe kerülnénk, ügyeljünk arra, hogy mindenről kérjünk számlát – a roncs elszállításáról pedig mindenképp állítson ki az autómentő fuvarlevelet is. Ezek alapján ugyanis igényelhetjük a károkozó biztosítójától a költségeink utólagos megtérítését.

Az autó sokunk számára elengedhetetlen eszköz a munkába járáshoz, sőt, akár a munkaeszközünk is lehet. A totálkáros autónk helyett villámgyorsan újat kell szereznünk, például egy bérautó formájában. Szerencsére van rá mód, hogy ennek költségét is a másik fél biztosítója állja. Általában maximum 30 napra, a guruló költség levonásával térítik meg a biztosítók az autóbérlés költségeit.

A bérautó csak ideig-óráig jelent megoldást (ha egyáltalán), idővel biztosan pótolni szeretnénk a totálkáros autónkat. A megállapított gépjármű kártérítési összegen felül kérhetjük az átírási költségeink térítését is. A biztosító az előző gépjármű kategóriával megegyező mértékig téríti ezen költségeket.

Végül említsük meg azt is, hogy egy baleset sajnos nem csupán anyagi kárral járhat, hanem személyi sérüléssel is. A biztosító ilyenkor azzal tud segíteni, hogy megtéríti számunkra a gyógyszerek, a kórházi kezelés, a gyógyászati segédeszközök vagy akár az ápolás költségeit. Súlyosabb esetben, ha a sérülés az életminőségünk drasztikus romlásával jár, akár sérelemdíjra is jogosultak lehetünk.

ezért éri meg a K&H gépjármű-felelősségbiztosítás

Tévedés, hogy minden kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás teljesen egyforma! Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fizetünk egy-egy évben és milyen kedvezményekkel faraghatunk az árból. A K&H esetében például spórolhatunk, ha hibrid vagy elektromos autónk van, ha kisebb hengerűrtartalmú autót vezetünk, sőt még azzal is, ha home office-ban dolgozunk.

A biztosítást ráadásul online is megköthetjük néhány kattintással, vagy K&H ügyfélként a mobilbankban is.

K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás