TBSZ reneszánsz?
2025. szeptember 14. - Miért lett újra népszerű a Tartós Befektetési Számla? Tudj meg mindent az adóelőnyökről, a TBSZ működéséről és arról, hogyan érhetsz el akár teljes adómentességet hosszú távú befektetéseiddel.

Ha még néhány évvel ezelőtt az alacsony kamat és inflációs környezetben fel is merült a kérdés, hogy érdemes-e befektetni a pénzünket, mára ezt már túlhaladtuk, hiszen, ha szeretnénk legalább részben megőrizni a pénzünk értékét és lépést tartani az inflációval, akkor nincs más út, csak a befektetés és a megtakarítás.
Jogosan merül fel a kérdés bennünk, hogy ha már befektetjük a pénzünket, akkor mibe fektessük és mennyi időre kell nélkülöznünk. A fontosabb szempontnak jellemzően azt érezzük, hogy mibe fektessünk, pedig ennek a megválaszolásához először az időtáv kérdését kell tisztáznunk.
A pénzünk egy részére szükségünk van a mindennapi költéseink, kiadásaink fedezésére, illetve olyan helyzetek kezelésére, amikor hirtelen merül fel valamilyen költség. A pénzünk ezen részét érdemes likvid – vagyis bármikor hozzáférhető, alacsony kockázatú – pénzpiaci eszközökben tartani. Itt két hibát vagyunk hajlamosak elkövetni. Egyrészt általában túlbiztosítjuk magunkat, vagyis a pénzünknek túl nagy részét tartjuk ilyen eszközökben, mert azt mondjuk, hogy „ó hát nekem már holnap szükségem lehet ennyi pénzre”. Ebben az esetben a pénzünk „nem dolgozik” és későn vesszük észre, hogy csak minimális hozamot termel számunkra, ezáltal veszít az értékéből. Apropó hozam: a másik hiba, hogy itt általában a folyószámlára gondolunk csak, holott vannak más pénzpiaci eszközök, amelyek a folyószámlához képest jobb hozamokat tudnak termelni alacsony kockázattal.
Lehetnek rövid távú terveink a következő fél, egy vagy két évre. Ezek megvalósításához már érdemes rövid kötvény típusú eszközökbe fektetni a pénzünket. Ezeknél a hozamok magasabbak lehetnek, mint a pénzpiaci eszközök hozamai, tehát jó eséllyel közelítik az infláció mértékét, viszont kicsit kockázatosabbak, ezért fontos, hogy tényleg komolyan vegyük az ajánlott időtávokat.
A rossz hír az, hogy a múltbeli adatok azt mutatják, hogy az inflációt csak közép- és hosszú távú befektetésekkel lehet legyőzni, vagyis csak így van esélyünk megtartani vagy növelni a pénzünk reál értékét.
Ha vannak 3–5 éves, vagyis középtávú terveink, akkor ezek megvalósításához érdemes már olyan eszközökbe fektetni, amelyekkel a fentieknél nagyobb megtérülést is elérhetünk. A vegyes alapok ezen időtávon már jó hozamokat hozhatnak, hiszen nevükből adódóan tartalmaznak pénzpiaci, kötvény és kockázatosabb, de ezáltal jobb hozampotenciállal rendelkező részvényeket is vegyesen. Kockázati étvágyunk függvényében ezek lehetnek óvatos vagy dinamikus vegyes alapok.
5–10 éves, vagy akár még hosszabb időtávon már érdemes magas részvény kitettségű vegyes alapokba vagy akár részvény alapokba fektetni a pénzünket, hiszen hosszú távon egyértelműen a részvény típusú eszközökkel lehet a legjobb – infláció feletti – hozamokat elérni. Itt nem egy-egy cég egyedi részvényeire gondolok, hiszen ha mindent egy-egy vállalat teljesítményére teszünk fel és az esetleg rosszul teljesít vagy akár csődbe megy, azzal túl nagy kockázatot vállalunk. Érdemes inkább olyan részvény alapokat vásárolni, amelyek akár több ezer vállalat részvényeit is tarthatják a portfóliójukban, ezáltal az egyedi részvénykockázat drasztikusan csökkenthető.
Összegezve:
Ha sikerül egyensúlyba hozni a fenti tényezőket, akkor eredményes lesz a befektetési stratégiánk és már „csak” ki kell tartanunk mellette az általunk kigondolt időtávokon.