hozamrealizálás, ha befektetési alapunk van

Azt gondolják, hogy egy bizonyos értéknövekedés után, van értelme annak, hogy realizálják a hozamokat. Úgy mintha a betétnek kivennék a már jóváírt kamatát. El akarják kerülni azt, hogy ha visszaesik az árfolyam, akkor elveszítik a már megnyert hozamot.

Fontos azonban tisztázni, hogy ez a gyakorlat csak egy esetben tud megbízhatóan működni. Akkor, ha jövőbelátó képességgel rendelkezünk, és tudjuk előre, hogy mi fog történni a világ pénz- és tőkepiacain. Azaz látjuk előre, hogy mikor fognak csökkenni, emelkedni a részvényárfolyamok. Ebben az esetben viszont, a befektetési alapoknál sokkal jobb lehetőségeket is találhatunk a gyors haszonszerzésre, például a lottót.

Ha viszont nem rendelkezünk ilyen képességekkel, akkor pusztán a szerencsén múlik, hogy bejön-e a számításunk, vagy nem.

Nézzük meg, hogy mikor nincs értelme ezzel próbálkozni és miért?

• ha tényleg csak a hozamot vesszük ki, és az alaptőkének megfelelő értéket bent hagyjuk
  tény: a piac alját és tetejét szinte lehetetlen eltalálni, vagyis a hozam kivétele után, erősen kérdéses marad az árfolyam további mozgása. Nagy eséllyel tovább is emelkedhet, ebben az esetben viszont olcsóbban adunk el, mint szeretnénk. Ha ez történik, és tovább emelkedik az árfolyam, mondjuk még 10%-ot, azután pedig visszaesik 5%-ot (amire ugye alapból számítunk, hiszen a „nyereséget akartuk megmenteni”), akkor összességében kevesebb pénzünk lesz a végére.
• ha az egész befektetési alapot visszaváltjuk, és utána ugyanabba fektetjük be újra, egy későbbi időpontban
  • itt szintén abban bízunk, hogy most jó áron el tudjuk adni, majd ha visszaesik az árfolyam, akkor olcsón visszavesszük
  • az előző esetben bemutatott tény, sajnos itt is igaz: „a piac alját és tetejét szinte lehetetlen eltalálni”
  • tehát ugyanabba visszatenni a pénzünket, amiből kivettük, és ezzel jól járni, pusztán szerencse dolga. Kevés szakmai érv szól mellette, ha befektetési alapról beszélünk.

Egy eset azért van, amikor a nyereség realizálásán érdemes elgondolkodnunk. Mégpedig az, ha a felszabadult pénzünket, azután más jellegű befektetésbe, esetleg más piacokat leképező befektetési alapba tesszük.

Ha például van egy amerikai részvényekbe fektető alapunk, amelyen elértünk egy számunkra megfelelő hozamot, és úgy gondoljuk, hogy az amerikai részvények a csúcson vannak, akkor áttérhetünk más eszközosztályra. Például amerikai kötvényekre, amelyek az amerikai részvényárfolyamok csökkenése esetén tudnak jól teljesíteni. Az idő pedig majd eldönti, hogy jól gondoltuk-e vagy sem. A tapasztalataim azt mutatják, hogy hosszú távon, az optimális megoldás, a kockázati étvágyunknak megfelelően összeállított, hatékony portfólió, valamint annak folyamatos tartása, szükség esetén finomhangolása.