csábítanak az állampapírok? – 1. rész

elvárt piaci hozam

A kereslet-kínálat hatására egy adott pillanatban egy konkrét kötvény vonatkozásában kialakul egy elvárt hozam (évesített hozam). Aki ezen hozamszint mellett megveszi az adott állampapírt és megtartja a futamidő végéig az ennek megfelelő éves hozamot érhet el a befektetésével összességében.

Az állampapír piacon ezeket a hozamszinteket vetik egybe és így könnyen összehasonlítható, hogy mekkora hozamkülönbség van a különböző futamidejű kötvények között. Ennek segítségével könnyen össze tudjuk hasonlítani az alternatív ajánlatokat.

bruttó és nettó árfolyam

Ahhoz, hogy üzletet tudjunk kötni, ki kell számolnunk az adott állampapír, aznapra érvényes, az adott elvárt hozamszinthez tartozó árfolyamát.

Nagyon sok kalkulátor elérhető, ami az elvárt hozamból és az üzletkötés napjából ki tudja számolni az árfolyamokat. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján is található egy kalkulátor.

A kalkulátor az üzletkötés napja és az elvárt hozam alapján kiszámolják nekünk a bruttó/nettó árfolyamot és a felhalmozott kamatot is. A tranzakcióban mindig a bruttó árfolyamot kell megfizetni, azaz a teljes vételár = a megvásárlandó kötvény névértéke * bruttó árfolyam (%).

felhalmozott kamat

Kamatozás módja szerint 2 féle állampapírt különböztetünk meg. Vannak kamatot fizető állampapírok, például kötvények és kamatozó kincstárjegyek. valamint léteznek diszkont kincstárjegyek is, ahol nincs külön nevesített kamat, hanem a vételi árfolyam és a lejáratkor kifizetésre kerülő névérték különbözete adja a befektetésünk hozamát. A kamatozó értékpapírok esetében a kibocsátó meghirdet egy a teljes futamidőre érvényes kamatot (fix éves kamat), vagy meg adhat még változó kamatot is, ahol az inflációhoz vagy más piaci eszköz hozamához igazítja a változó kamatozású kötvény periódusonként fizetendő kamatát.

Nem szabad összekeverni, hogy a kötvény kamata NEM egyenlő az állampapírtól „elvárt piaci hozam”-val.

Az állampapírok a kibocsátásuktól kezdődően kamatoznak, azaz az állampapír tulajdonosa, azzal, hogy tartja a kötvényét, naponta megszolgálja az időarányos kamatot. Ezért szokták a bruttó árfolyamot úgy is meghatározni, hogy az eladás időpontjáig megszolgált (felhalmozott) kamat + a nettó árfolyam.

az állampapírok törlesztése

Minden kamatozó eszköznek, állampapírnak van egy lejárata, ameddig a kötvény kibocsátója (jelen esetben az Állam) visszafizeti az adósságát annak, aki a lejáratkor birtokolja a kötvényt. A tipikus módja ennek a futamidő végén egyösszegben való törlesztés szokott lenni. Előfordulhatnak olyan kötvény típusok is, ahol már a lejárat előtt több részletben fizetik vissza a tőkét. Az utolsó törlesztő részlet és kamat a lejárat napján esedékes.

az állampapír befektetés teljes hozama

Ha egy kamatozó állampapírt a kibocsátáskor, névértéken (100%-on) vesszük meg és a futamidő végéig megtartjuk, akkor a teljes hozamunk a kifizetett kamat kuponokból áll. A hozamunk ebben az esetben megegyezik a kibocsátó által ígért kötvény után fizetendő kamattal.

Ha a kötvényünket nem névértéken, hanem attól eltérő nettó árfolyamon vásároljuk, akkor a befektetésen elért hozamunk eltér a kamattól.

Ha a névérték alatt vásároljuk, és megtartjuk a futamidő végéig, akkor a lejáratkor a beszedett kamatokon felül még a vételi árfolyam és a névérték különbözetével megegyező árfolyamnyereségünk is keletkezik, ami növeli a kötvényen elért hozamunkat.

Ha névérték feletti árfolyamon vásároljuk meg az állampapírt, akkor lejáratkor csak a névértéket kapjuk vissza, amit a névérték felett fizettünk ki azt elveszítjük. Megjegyzés: Ha névérték feletti árfolyamon vásárolunk, akkor a kötvény által fizetett kamat jellemzően magasabb lehet, mint a piacon az adott kötvénytől elvárt hozam. Ezt a magasabb kamatot fizetjük meg tulajdonképpen a névérték feletti árfolyamban.

Ha a kötvényünket a másodpiaci forgalomban vásároltuk meg és a lejáratig megtartjuk, akkor az elért hozamunk egyenlő lesz az elvárt piaci hozammal.

Ha a kötvényünket futamidő vége előtt eladjuk akkor a hozamunk egyrész a realizált (beszedett kamatok, plusz a bruttó eladási árfolyamba beleszámított felhalmozott kamatból, valamint a vételi és eladási nettó árfolyam különbözetéből áll. Ez a különbözet lehet negatív (vételi árfolyam magasabb, mint az eladási), ami csökkenti, de lehet pozitív is (a vételi árfolyam alacsonyabb, mint az eladási), ami növelheti a hozamunkat.

adózás

A 2019 július 1 után kibocsátott, lakossági ügyfelek számára is elérhető magyar állampapírok magánszemélyek esetében kamatadó mentesek, azaz az állampapír befektetésen elért kamat, és árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. A korábban kibocsátott állampapírok kamatát és árfolyamnyereségét kamatadó terheli. Ezen kötvények kamataiból, illetve a realizált árfolyamnyereségéből a forgalmazók kamatadót fognak levonni. Mindig nézzük meg, hogy milyen kibocsátású állampapírt veszünk. Nagyon nem mindegy, hogy a kifizetett kamat számunkra tiszta hozamot jelent, vagy annak a 15%-át kamatadóval csökkentik.

+1 fontos tudnivaló: Ha két kamatfizetési időpont között vesszük meg a 2019 július 1 előtt kibocsátott állampapírt akkor az eladónak kifizetjük az addig megszolgált kamatot. Amikor a kamatfizetés napján megkapjuk a kamatot, akkor forgalmazó a teljes kamatra vonatkozóan érvényesíti a kamatadót, hiába hogy mi csak az idő egyik felében voltunk a kötvény tulajdonosai.

Miután megismerkedtünk az alapfogalmakkal a következő részben megismerhetjük, hogyan működik az állampapír piac.