Az első és legfontosabb, hogy a devizáról ne rövidtávú, spekulációs eszközként gondolkodjunk. A devizakitettség mértéke ugyanolyan fontos, hosszútávú összetevője befektetéseinknek, mint a részvények vagy a kötvények aránya. Ez pedig azért lényeges, mert a hosszú távú hozamaink túlnyomó részéért – egyes tanulmányok szerint 80% feletti arányban – a befektetésünk eszközösszetétele (nagyon leegyszerűsítve a különböző eszközök hosszú távú, stabil aránya) a felelős. Az időzítés, a „jó beszállók” megtalálása pedig csak kisebb mértékben járul hozzá a teljesítményhez.
Tehát, ha a devizaárfolyamok tekintetében is folyamatosan a tökéletes beszállási pontot keressük és rövidtávon ki-be ugrálunk a pozíciókból, rengeteg befektetés-szakmai előnyről – és így hozamról – mondunk le hosszú távon.
A jól megválasztott, megfelelő arányú devizakitettség nagyon fontos diverzifikációs eszköz, segít portfóliónk kiegyensúlyozásában. Gondoljunk például egy olyan időszakra, amikor a piacokon épp elromlik a hangulat és egy nagyobb korrekciót látunk. Ilyen esetekben a feltörekvő piaci devizák – köztük a forint – jellemzően gyengülnek és így a megfelelő devizakitettségen keresztül mérsékelhetik az egyéb eszközökön elszenvedett időleges veszteségeinket, nehezebb helyzetekben stabilitást adva befektetéseinknek.
A hazai gazdaságpolitika az elmúlt években jelentős mértékben támaszkodott a fokozatosan gyengülő forint által nyújtott versenyképességi előnyökre és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a belátható jövőben jelentősen változna. Ha pedig továbbra is az éves szinten néhány százalékot gyengülő forinttal számolunk, a megfelelő devizakitettség már önmagában is szépen hozzájárulhat a forintban számolt hozamainkhoz.
Ennek mértéke természetesen egyénenként eltérő, hiszen függ az élethelyzetünktől, befektetési céljainktól, illetve kockázatvállalási képességünktől és hajlandóságunktól. Ezzel együtt azt gondolom, hogy legalább 20-30% körüli arányban érdemes hosszú távon devizát tartanunk, hogy a fenti előnyökből részesülhessünk.
Első lépésként határozzuk meg, mennyi devizakitettséget szeretnénk tartani hosszú távon és nézzük meg, most hol állunk. A kettő közötti különbséget pedig szép fokozatosan, több lépcsőben, időben elnyújtva építsük fel. Ezzel a módszerrel csökkenthetjük a devizaárfolyamok ingadozásából fakadó kockázatot és megszabadulhatunk az időzítés nyomasztó kényszerétől is.
Összefoglalva elmondható, hogy a devizakitettség nagyon fontos építőeleme megtakarításainknak: jelentős a kiegyensúlyozó szerepe és a hozamokhoz is érdemben hozzájárulhat. De csak akkor, ha nem spekulációs eszközként, hanem hosszú távú építőelemként tekintünk rá és szisztematikusan, lépésenként építkezünk ezen a téren is.
A következő lépés megtétele talán nem is olyan nehéz, hiszen, ha elfogadjuk a fenti megközelítést, akkor a befektetési lehetőségek széles tárháza nyílik meg előttünk. Hosszabb időtávon ugyanis – persze csak ha a kockázatvállalási képességünk és hajlandóságunk ezt megengedi – már nyugodtan gondolkodhatunk kockázatosabb, jobban ingadozó, ezzel együtt magasabb hozampotenciálú befektetésekben is.
Ezek alapján érdemes megfontolni, hogy portfóliónkon belül a kockázatosabb eszközök egy részét devizában tartsuk. Gondolok itt elsősorban a dinamikusabb, részvénytúlsúlyos vegyes alapokra, részvényalapokra vagy akár egyedi részvényekre is.
Ezeket a befektetéseket amúgy is hosszabb időtávon kell tartanunk ahhoz, hogy a nagyobb ingadozás elviseléséért cserébe learathassuk a nagyobb hozamlehetőség formájában beérő jutalmunkat. Ha pedig devizában fektetünk be ezekbe az eszközökbe, egyrészt profitálhatunk a forint hosszútávú gyengülő trendjéből, másrészt nagyobb piaci turbulenciák idején devizakitettségünk komoly kiegyensúlyozó szerepet kaphat.
Ha befektetési alapokban gondolkodunk, arra is van lehetőség, hogy úgy szerezzünk devizakitettséget, hogy nem is kell devizát vásárolnunk. Vannak ugyanis olyan befektetési alapok, amelyeket forintban vásárolhatunk meg, azonban az alap portfóliójában lévő nemzetközi eszközök – részvények, kötvények – árfolyammozgása nincs forinttal szemben lefedezve. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a forint árfolyama gyengül, az a mögöttes nemzetközi eszközökön keresztül hozzátesz, míg ha a forint árfolyama erősödik, elvesz az alap forintban számolt teljesítményéből.
Devizakitettséget tehát szerezhetünk közvetlen vagy közvetett formában is. A lényeg azonban inkább az, hogy ha ezt tudatosan, lépésenként, hosszú távon beépítjük befektetéseinkbe, egy sokkal színesebb, ellenállóbb és kiegyensúlyozottabb portfólió lesz a jutalmunk.
