Ugrás a tartalomhoz

nyugdíjelőtakarékosság – mikortól és hogyan?

2019. január 24.
A magyar lakosságnak csak a negyede rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, amely vészjósló lehet a jövőre nézve, hiszen az elöregedő társadalmunknak köszönhetően egyre csökken az állami nyugdíj mértéke. Pedig ha időben gondolkozunk, havi pár ezer forintból akár tízmilliós megtakarítás is összegyűlhet idős korunkra – lássuk, hogyan!

Halogatásra mindig találni okot – tipikusan ilyen a nyugdíjtakarékoskodás esete, hiszen olyan messze van még, ki tudja megérjük-e egyáltalán; és egyébként is inkább egy konkrétabb kiadásra, hamarabb teljesülő célra, például kocsira, utazásra vagy lakásra rakjuk félre a keresetünk egy részét. Mindenképpen érdemes azonban a nyugdíjas éveikre is időben elkezdeni felkészülni, hogy a sok munkával töltött év után gondtalanul tudjuk élvezni az „unokázást” vagy éppen olyan hobbikat, melyekre a sűrű munkanapok mellett sosem jutott elég időnk.

20-30-50 – mikor kell elkezdeni?

Általában a fiatalabb, huszonéves korosztályt a legnehezebb meggyőzni arról, hogy gondoljanak a nyugdíjas éveikre, hiszen annyi minden előrébb szerepel a listájukon: egyetemi tandíj, saját lakás vagy autó. Pénzügyi hüvelykujj szabály szerint azonban legalább a fizetésünk 10 százalékát érdemes már ekkor is megtakarítani, bármekkora is ez az összeg. Először értelmetlennek tűnhet havi pár ezer forintot félretenni, de ha ezt elég korán elkezdjük, nyugdíjas éveinkben is az általunk megszokott életszínvonalon élhetünk.

Ha harminc évesen kezd el takarékoskodni az ember, már jó eséllyel előre lépett a karrierjében és többet is keres, mint korábban, így akár havi több tízezer forintot is félre tud rakni. Az igazi vízválasztó azonban az, ha ötvenedik életévünk betöltése után kezdünk csak el takarékoskodni: minél közelebb vagyunk a nyugdíjkorhatárhoz, annál jobban a zsebünkbe kell nyúlni, ha egy nagyobb összeget szeretnénk a számlánkon tudni nyugdíjba menetelkor. Ezért nem győzzünk elégszer hangsúlyozni, hogy minél előbb, akár kis összeggel is, vágjunk bele a számlanyitásba, hogy később emiatt már ne fájjon a fejünk.

előtakarékosság háromféleképpen

Jelenleg három fő nyugdíj-előtakarékossági megoldás közül választhatunk, ezek:

  • a nyugdíjbiztosítás,
  • a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), és
  • az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás.

Mindegyiket támogatja az állam adókedvezmény formájában: a személyi jövedelemadó húsz százalékát tudjuk visszaigényelni évente, azonban megtakarítási típusonként eltérő összegekben van meghatározva a maximum igénybe vehető adójóváírás. Vegyük sorban szemügyre, hogyan juthatunk közelebb a gondtalan időskorhoz az állami segítség kihasználásával.

  • nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosításoknak két típusa van: a klasszikus és a unit-linked biztosítás. Előbbinél egy előre meghatározott hozamígéret van, ezáltal  könnyen kalkulálható, hogy lejáratkor mennyi pénzzel számolhatunk, és ebben az esetben maga a biztosító viseli a befektetéssel járó kockázatokat míg utóbbi esetén a kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelő eszközalapokból szabadon választhatjuk ki azokat a befektetési eszközöket, amelyeket aztán egy profi befektetési alapkezelő menedzsel. A nyugdíjbiztosítás ráadásul nem csak megtakarításként funkcionál, hanem a tartam során életbiztosítási védelem is tartozik hozzá. Évi 1-3 százalékos költséggel számolhatunk az olcsóbb megoldások esetén is, ami a többi megtakarítással összevetve inkább a közepes-magas kategóriába sorolható, de ezért cserébe jó esély van arra, hogy az inflációt meghaladó hozamot realizálhassunk egy 10-15 évnél hosszabb befektetés esetén. Mivel akár kiugró különbségek is lehetnek az egyes ajánlatok között, ezért ha bizonytalanok vagyunk, vegyük igénybe szakember segítségét a választáshoz. A nyugdíjbiztosítás fontos előnye, hogy kizárólag ezt a konstrukciót nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése, azaz a szerződéskötéskor aktuális korhatár elérésekor megkapjuk a pénzünket. Általában azoknak szokták ajánlani ezt a megtakarítási formát, akik havi 8000-10 000 forintot meghaladóan tudnak félrerakni és minimum tíz évük van még a nyugdíjig. Nyugdíjbiztosítás választása esetén éves befizetéseink 20%-ának megfelelő (de maximum évi 130 ezer forint) értékű adóvisszatérítést kapunk a megtakarítási számlánkra.

  • nyugdíj-előtakarékossági számla, vagy rövidebb nevén a NYESZ

Jellemzője, hogy a legkevésbé kötött nyugdíjcélú előtakarékossági forma: nincs rendszeres havidíja, tőlünk függ, mikor és mennyit fizetünk be. A nyesz tulajdonképpen egy speciális értékpapírszámla, amihez - a nyugdíjbiztosításhoz hasonlóan - nem árt némi szakértelem, a hozamok ugyanis teljesen a mi pénzügyi döntéseinktől függenek. A számlán elhelyezett pénzünkhöz nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá adómentesen (be kell kalkulálni az esetleges megemelt korhatárt is), de a részvények után kapott osztalékok adókötelesek lesznek. . Ez a konstrukció elsősorban kiegészítő megoldásként éri meg azoknak, akiknek már van egy fix havidíjas nyugdíjcélú megtakarításuk, vagy egyösszegű befizetéssel és annak menedzselésével készülnének fel a pihenőévekre. A NYESZ-re befizetett összeg után 20%-os adójóváírásra vagyunk jogosultak a SZJA (személyi jövedelemadó) fizetési kötelezettségünk erejéig. Ennek felső korlátja 100 ezer forint

  • önkéntes nyugdíjpénztár

A pénzünket ebben az esetben is profi befektetési alapkezelő menedzseli. Általában három, előre meghatározott kockázati szinttel rendelkező portfólióból választhatunk: klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési (balról jobbra haladva nő a kockázati szint). Ha nem vagyunk elégedettek a portfóliónk teljesítményével, válthatunk egy másikra, de akár pénztárt is válthatunk – ez viszont költséggel jár. Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy megérheti a kisebb, havi 4000-8000 forintos befizetésben gondolkodóknak is, akiknek 8-10 év van hátra a nyugdíjig. Ezt a konstrukciót is érinti azonban a nyugdíjkorhatár esetleges emelése és nagymértékben függ a magyar gazdaság teljesítményétől, mivel a kisebb kockázatú portfólióknál főleg magyar államkötvénybe vagy magyar cégek papírjaiba fektetik a pénzünket. Az önkéntes magánnyugdíjpénztári számla esetén is igénybe vehető adójóváírás, ami a befizetések 20%-a, de egy évben maximum 150 ezer forint.

Érdemes azt is tudni, hogy bár mindegyik nyugdíjcélú megtakarítási forma esetén igényelhető adóvisszatérítés, ezek összege nem haladhatja meg együttesen az évi 280 ezer forintot.

tudtad?

Egy kis odafigyeléssel, akár több tízezer forintot is megspórolhatunk havonta, aminek egy része a nyugdíj előtakarékosságra fordítható. Hogyan? Akkor kattints és kövesd tippjeinket!

túl sok a lehetőség?

Érdemes rászánni az időt és utánajárni a számunkra megfelelő csomagnak és különböző hozamú konstrukcióknak. Az olyan extrákat is érdemes figyelembe venni, hogy örökölhető-e a számlán lévő megtakarítás vagy díjmentes-e az első tranzakció.

A választás elsőre nem egyszerű, de egyértelmű, hogy lépnünk kell, ha nem szeretnénk kiszolgáltatottá válni időskorunkra, és élvezni akarjuk a jól megérdemelt pihenést. Nyugdíjasként sok aktív év, élmény és kihívás vár még ránk, nem szabad hagyni, hogy anyagi okok miatt kimaradjunk ezekből!

Tudj meg többet a K&H nyugdíj-előtakarékossági számláról, amely egy hosszú távú, államilag támogatott megtakarítási lehetőség, melyen Te határozhatod meg megtakarításaid összetételét, amit havonta fix összeggel gyarapíthatsz!

K&H nyugdíjelőtakarékossági számla

Inkább a nyugdíjbiztosítást választanád? Akkor kattints és tájékozódj a K&H rendszeres díjas nyugdíjbiztosításról, amelyhez életbiztosítás is jár, az állami adójóváíráson túl hosszú távon akár 16 havi ajándék díjvisszatérítést is kaphatsz! 

K&H nyugdíjbiztosítás 

forrás: K&H biztos jövő index 2018 február