Ugrás a tartalomhoz

külföldi továbbtanulás – szülőként mivel számoljunk?

2018. március 26.
A becslések szerint több mint 10 ezerre tehető a külföldön tanuló magyar diákok száma, kedvelt célpontoknak pedig Ausztria, Németország, illetve még inkább az Egyesült Királyság számítanak. Élettapasztalatként szinte felbecsülhetetlen plusz lehet ez gyermekünk számára, de miket kell szülőként átgondolni a tervezés során?

az intézmény kiválasztása

Egyénenként, de inkább mondhatjuk azt, hogy családonként eltérő, ki milyen szempontok alapján választ a külföldi felsőoktatási intézmények közül. Az alábbi szempontok szinte biztosan előkerülnek majd:

  • az intézmény hírneve, múltja
  • milyen messze van az adott ország Magyarországtól, el kell-e hagyni a kontinenst vagy sem,
  • a település megközelíthetősége adott országon belül,
  • a lakhatási lehetőségek és költségek,
  • de akár a korábban ott tanult/végzett ismerősök, vagy az egykori diákoktól származó, interneten olvasható visszajelzések

határidők

A hazai felvételi időszak februárban lezárult, de annak, aki külföldre szeretne menni, ez eltérő lehet iskolánként, vagy akár egyes egyetemi szakok között is. Mindenekelőtt a kiszemelt intézményeknél érdemes erről tájékozódni, hiszen az összes elképzelés és álom elcsúszhat azon, ha véletlenül kifutunk az időből.

nyelvvizsga

Nem elég jól érteni és beszélni az adott ország nyelvét – illetőleg a külföldi képzések nagy részénél az angolt -, azt papírral is bizonyítani kell. Az Európában tovább tanulók számára a legkézenfekvőbb az IELTS, a TOEFL, vagy a Cambridge nyelvvizsga – a nyelvvizsga szintjét az oktatási intézmények egyedileg határozhatják meg, és a konkrét intézmény kiválasztásánál mindenképp győződjünk meg előzetesen az elfogadott nyelvvizsgák típusáról is.

tandíjak, támogatások, ösztöndíjak

Ha gyermekünk külföldön tervez továbbtanulni, az alábbiakat mindenképp vegyük számításba:

  • tandíj: járjunk utána alaposan, hogy a kiszemelt felsőoktatási intézményekben mekkora összegű tandíjra kell számítanunk félévente, és át kell gondolnunk, hogy ezt tudjuk-e teljesíteni a tanulmányok befejezéséig, esetleg egy vagy két csúsztatott félév erejéig
  • az ösztöndíj elérésének milyen feltételei vannak, egyáltalán: igénybe vehető-e ösztöndíj az adott felsőoktatási intézményben vagy szakon külföldi diákok számára
  • diákhitel: nézzünk utána, hogy egy külföldi diák számára milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a célországban diákhitel felvételére, illetve a későbbiekben ennek visszatörlesztése milyen terhet ró majd gyermekünkre
  • jegyzetek, könyvek beszerzésére, és az ezzel kapcsolatos kiadásokra is számítanunk kell
  • vizsgadíjak: érdemes utánajárni, hogy egy-egy utóvizsga milyen költségekkel jár majd, egyáltalán: van-e költsége, kell-e azzal számolni az adott intézményben
  • közvetítő iroda: ha nem közvetlenül történik a jelentkezés egy-egy külföldi felsőoktatási intézménybe, hanem ehhez hozzáértő közvetítő iroda segítségét vesszük igénybe, akkor bizonyos mértékű közvetítői díjjal is számoljunk. Közvetítő irodákkal kapcsolatban legegyszerűbben az interneten tájékozódhatunk (keressünk rá, másoknak milyen tapasztalatai voltak ezekkel az irodákkal), de az sem kizárt, hogy a középiskola is tud ajánlani.

Természetesen hazai egyetemen tanulva is tölthető néhány félév külföldi egyetemeken, főiskolákon, ehhez pedig a legtöbben az Erasmus programot veszik igénybe.

diákélet

A tandíj mellett kalkulálnunk kell az élelmiszerek, a ruházkodás, az utazás költségeivel, és azzal is, hogy például a Szigetországban magyar pénztárcával mérve elég borsos a megélhetés is. Hiába vágyna a gyermekünk Londonba vagy Cambridge-be, ha a szállás költségek magas ára visszatartó erővel bír, hiszen a tanulás mellett ő még nem tudna teljes munkaidőben dolgozni. Természetesen kollégiumi szállások is elérhetők, itt azonban nem automatikus a férőhely biztosítása, de a külföldi diákok előnyt élvezhetnek a helyiekkel szemben. Érdemes azonban tájékozódni, hogy valóban jobban megéri-e a kollégiumban lakni, mint mondjuk többedmagukkal egy lakást bérelni. A legszerencsésebb helyzet talán az, ha van kinn élő rokonunk, ismerősünk, és van arra lehetőség, hogy nála/vele közösen lakhasson a gyerek.

Költségek tekintetében mindezek mellett felmerülnek még plusz költségek, hiszen érthető módon gyermekünk szeretne szociális életet is élni, kapcsolatokat építeni, amiket szintén egy pontig lehet csak elvinni pénz nélkül.

Az álmot azonban nem szabad, hogy azonnal elfojtsák a pénzügyi keretek, ezért ha hiányzik még egy kicsi a megfelelő összeghez, hogy gyermeked külföldön tanulhasson, nézz körül a K&H személyi kölcsönei között.

K&H személyi kölcsön

személyi kölcsön kalkulátor

egyszerűen, gyorsan, ingatlanfedezet nélkül!
nettó 300 ezer forint feletti jövedelem
forint
év