hozam és kamat: tudod mi közöttük a különbség?
2024. április 09. - Miért jelent komoly kockázatot, ha úgy fektetsz be, hogy nem tudod a hozam és a kamat közötti különbséget? Cikkünkből kiderül!
állati érdekes tények: felfaljuk-e a bolygónkat?
2019. december 10.
Gondoltad volna, hogy a hazai háztartások ökológiai lábnyomának 42%-át az élelmiszer-fogyasztás teszi ki, és akár már azzal jelentős mértékben hozzá tudnánk járulni a környezeti terhelés csökkentéséhez, ha hetente csak 1 húsmentes napot tartanánk?
Amíg a világ egyik fele az éhezéssel és az alultápláltsággal küzd, addig a fejlett világban az elhízás válik egyre nagyobb problémává. Ez összefügg a mozgásszegény életmóddal, de még inkább az egészségtelen, sokszor túlzott mértékű és egyoldalú táplálék bevitellel. Ha megnézzük, hogy egy nap átlagosan milyen ételeket veszünk magunkhoz, azt látjuk, hogy nagy arányban vannak a húsfélék (valamilyen formában), rengeteg a tejtermék és a különféle gabonákból előállított étel (péksütemények, kenyerek, tészták), ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök sokkal kisebb mértékben vannak jelen.
A Föld szempontjából az állattartásnak (hús- és tejtermelés miatti) van az egyik legnagyobb ökológiai lábnyoma, a globális üvegházhatású gáz kibocsátás 51 százalékáért ez a szektor tehető felelőssé, megelőzve ezzel még az olajipart is! A világ öt legnagyobb hús- és tejipari cége évente több üvegházhatású gáz kibocsátásért felelős, mint az Exxon, a Shell és a BP.
Érdekesség, hogy ha Magyarországon mindenki egy napot kihagyna a húsevésben, azzal egy év alatt több mint 10 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe. Hogy el tudjuk képzelni: 1 tonna szén-dioxid annyi, hogy ha egy kockába kellene zárnunk, abban elférne egy átlagos méretű családi ház. Gondoljunk csak bele, mekkora kocka kellene 10 millió tonna szén-dioxidhoz?
érdekes tények az állattartással kapcsolatban
A tej- és a húsfogyasztásunk biztosításához szükséges állattartással több probléma is van, de elsőként érdemes a már említett üvegházhatású gáz kibocsátás szempontjából közelíteni a kérdéshez:
- 1 kg marhahús előállítása során kb. 27 kg szén-dioxid kerül a levegőbe (eközben rengeteg metán is keletkezik, amelynek a szén-dioxidnál 23-szor intenzívebb üvegházhatást okozó gáz)
- 1kg marhahús előállítása kb. 100 km autózásnyi szén-dioxid-kibocsátással jár
- a nagyüzemi baromfitartás mellékterméke az ammónia, ami jelentősen hozzájárul a savas esők kialakulásához
- a szarvasmarha tartás kb. 10-szer annyi gabonafelhasználást igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a vegetáriánus étrend (ebből a felhasznált mennyiségből több országot lehetne etetni egész évben)
- ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, már 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet
A másik fontos terület, a hús előállításhoz felhasznált ivóvíz mennyisége:
- a Föld édesvízkészletének 70%-át élelemtermelésre (növénytermesztésre, állattenyésztésre) használjuk fel
- a haszonállatok húsán alapuló étrend környezeti hatása 2-5-ször nagyobb, mint a hússzegény táplálkozásé, pl. 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez
- 1 kg marhahús előállításához kb. 15.000 liter! vizet használnak el, vagyis 1 szép szelet steak, körülbelül 107 fürdőkádnyi! vizet "rejt"
A harmadik szempont inkább erkölcsi vonatkozású, de nem elhanyagolható. A nagyüzemi állattartás már régóta nem úgy működik, hogy a tehenek, sertések, csirkék békésen legelésznek, kapirgálnak, majd az életük zenitjén kíméletesen megszabadítják őket a földi szenvedéseiktől. Tisztelet a kivételnek, de sokkal inkább jellemzők az alábbiak:
- a csibék, miután kikelnek, 1 négyzetméteren 60-an vannak, csirke korukban pedig 16-an vannak összezsúfolva ugyanakkora helyen
- a tejelő teheneknek sem jobb a sorsuk, 4,76 négyzetméteren élik le az egész életüket.
- mindemellett nem árt tudni azt sem, hogy az ember az egyetlen faj, amely felnőttkorban is tejet fogyaszt, és abban is egyedülálló, hogy más faj tejét fogyasztja, pedig semmi szüksége nem lenne rá. Ha azt mondanánk, hogy macska- vagy kutyatejet ittunk, elborzadnának ismerőseink, de a tehéntejjel nincs semmi gond?
- az évente levágott 58 milliárd húscsirke átlagos élettartama 6 hét
már heti pár hús- és tejmentes nap is óriási előrelépés!
Nem az a cél, hogy holnaptól teljesen átalakítsuk az életünket, és kizárjunk minden, előbb felsorolt dolgot a fogyasztásunkból. Kezdjük kis lépésekkel, mondjuk azzal, hogy hetente egy, vagy két napot, tartózkodunk mind a hús- mind a tej fogyasztásától. Nézzünk utána, hogy milyen alternatíváik vannak, legyünk kreatívak, kísérletezzünk! Ha ezt megtesszük, máris jelentős pozitív hatást gyakoroltunk a környezetünkre. Tényleg lehetetlen küldetésnek tűnik?
nem csak életmódod átalakításával tehetsz a környezetért!
Sokan nem tudják, hogy a tudatos életmódváltás mellett pénzügyi döntéseinkkel is óvhatjuk a környezetet. Hogyan? Az úgynevezett felelős befektetési alapok segítségével, amelyek a pénzügyi hozamokat olyan vállalatok / államok támogatásával kínálják, akik hozzájárulnak egy élhetőbb jövőhöz. Kíváncsi vagy, hogyan?
Tudj meg többet a K&H felelős befektetésekről és támogasd megtakarításaiddal gyermeked jövőjét is!
Jelen marketing célú hirdetés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. Az alap részletes leírását, befektetési politikáját a Tájékoztató tartalmazza, mely angol nyelven elérhető a vezető forgalmazó K&H Bank Zrt. fiókjaiban, mint forgalmazási helyeken és a www.kh.hu (vagy a khalapok.hu) internetes oldalon. Ugyanezen elérhetőségeken tájékozódhat az alap magyar nyelvű Kiemelt Befektetői Információi felől, mely az alap alapvető jellemzőit tartalmazza tömör formában, önmagában azonban nem ad teljes körű leírást az alapról. Megalapozott befektetési döntése érdekében előzetesen alaposan vizsgálja meg az ezen dokumentumokban szereplő adatokat, különös tekintettel a kockázatokra. A befektetési jegyek forgalmazási költségeiről tájékozódjon a forgalmazási helyeken található hirdetményekből és a vezető forgalmazó www.kh.hu internetes oldalán. Az alap számára árfolyamfedezeti céllal, vagy befektetési cél megvalósítása érdekében származtatott ügyletek alkalmazása engedélyezett. Az alap nettó eszközértéke jelentősen ingadozhat! Az alap sem tőkevédelmi sem hozam- vagy árfolyamvédelmi ígéretet nem tesz, ilyen garanciát nem vállal! A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményekre! A befektetési jegy hozama – kivéve, ha tartós befektetésből származó jövedelem – kamatjövedelemnek minősül, mely után a fizetendő adót a kifizető a kifizetéskor köteles levonni. A befektetése hozamához kapcsolódó adózási tudnivalókról kérjük, tájékozódjon a www.kh.hu oldalon vagy tanácsadóinknál. A tartós befektetési szerződés alapján és a nyugdíj-előtakarékossági számlán szerzett jövedelemre sajátos adózási szabályok vonatkoznak. Az adózással összefüggő következmények a jövőben változhatnak, a konkrét adófizetési kötelezettség mindenkor csak az egyedi körülmények alapján állapítható meg. Az alapot a KBC Asset Management N.V. belga alapkezelő társaság kezeli, amelynek működését a belga pénzügyi felügyelet, az FSMA (Financial Services and Markets Authority) ellenőrzi, de egyes, jogszabályban nevesített tárgykörökben (pl. reklámok) a Magyar Nemzeti Bank jogosult eljárni. A K&H Bank Zrt. termékeinek értékesítése során a MiFID rendelkezéseinek megfelelően jár el. A K&H Bank Zrt. a Budapesti Értéktőzsde tagja, tevékenységi engedélyének száma: a PSZÁF (illetve jogelődje) 41.064/1998., III/41.064-3/2001., III/41.064-11/2002. és III/41.064-16/2003. számú határozata. Az alap által kibocsátott befektetési jegyekhez kapcsolódó befektetői jogok magyar nyelvű összefoglalóját itt találja.
