Amíg a világ egyik fele az éhezéssel és az alultápláltsággal küzd, addig a fejlett világban az elhízás válik egyre nagyobb problémává. Ez összefügg a mozgásszegény életmóddal, de még inkább az egészségtelen, sokszor túlzott mértékű és egyoldalú táplálék bevitellel. Ha megnézzük, hogy egy nap átlagosan milyen ételeket veszünk magunkhoz, azt látjuk, hogy nagy arányban vannak a húsfélék (valamilyen formában), rengeteg a tejtermék és a különféle gabonákból előállított étel (péksütemények, kenyerek, tészták), ugyanakkor a zöldségek és gyümölcsök sokkal kisebb mértékben vannak jelen.
A Föld szempontjából az állattartásnak (hús- és tejtermelés miatti) van az egyik legnagyobb ökológiai lábnyoma, a globális üvegházhatású gáz kibocsátás 51 százalékáért ez a szektor tehető felelőssé, megelőzve ezzel még az olajipart is! A világ öt legnagyobb hús- és tejipari cége évente több üvegházhatású gáz kibocsátásért felelős, mint az Exxon, a Shell és a BP.
Érdekesség, hogy ha Magyarországon mindenki egy napot kihagyna a húsevésben, azzal egy év alatt több mint 10 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe. Hogy el tudjuk képzelni: 1 tonna szén-dioxid annyi, hogy ha egy kockába kellene zárnunk, abban elférne egy átlagos méretű családi ház. Gondoljunk csak bele, mekkora kocka kellene 10 millió tonna szén-dioxidhoz?
A tej- és a húsfogyasztásunk biztosításához szükséges állattartással több probléma is van, de elsőként érdemes a már említett üvegházhatású gáz kibocsátás szempontjából közelíteni a kérdéshez:
A másik fontos terület, a hús előállításhoz felhasznált ivóvíz mennyisége:
A harmadik szempont inkább erkölcsi vonatkozású, de nem elhanyagolható. A nagyüzemi állattartás már régóta nem úgy működik, hogy a tehenek, sertések, csirkék békésen legelésznek, kapirgálnak, majd az életük zenitjén kíméletesen megszabadítják őket a földi szenvedéseiktől. Tisztelet a kivételnek, de sokkal inkább jellemzők az alábbiak:
Nem az a cél, hogy holnaptól teljesen átalakítsuk az életünket, és kizárjunk minden, előbb felsorolt dolgot a fogyasztásunkból. Kezdjük kis lépésekkel, mondjuk azzal, hogy hetente egy, vagy két napot, tartózkodunk mind a hús- mind a tej fogyasztásától. Nézzünk utána, hogy milyen alternatíváik vannak, legyünk kreatívak, kísérletezzünk! Ha ezt megtesszük, máris jelentős pozitív hatást gyakoroltunk a környezetünkre. Tényleg lehetetlen küldetésnek tűnik?
Sokan nem tudják, hogy a tudatos életmódváltás mellett pénzügyi döntéseinkkel is óvhatjuk a környezetet. Hogyan? Az úgynevezett felelős befektetési alapok segítségével, amelyek a pénzügyi hozamokat olyan vállalatok / államok támogatásával kínálják, akik hozzájárulnak egy élhetőbb jövőhöz. Kíváncsi vagy, hogyan?
Tudj meg többet a K&H felelős befektetésekről és támogasd megtakarításaiddal gyermeked jövőjét is!
