extrém kalandozás: jobb félni, mint megijedni

Ráadásul a klímaváltozás az egyébként is zord körülményeket még szélsőségesebbé teszi. Ezért kalandozni csak felkészülten érdemes!

a tél rizikója

A hirtelen jött hideg leterhelheti szervezetet. A magas hegyekben (Tibet, Chile) az éjszakák roppant hidegek, ahol egy nem edzett szervezet akár hipotermiás (kihűléses) állapotba is kerülhet. A lehűlés súlyos állapot és gyorsan bekövetkezik, súlyos esetben akár halállal is végződhet. Ha valaki fagyott állapotba került, vagy hideg vízbe esett, azt azonnal védett helyre kell szállítani és forró itallal melegíteni. A kihűlt végtagokat csak finoman szabad mozgatni az erőteljes dörzsölés szövetkárosodást okozhat.

a meleg veszélyei

Ha valaki a télből nyárba utazik, a magas páratartalom és a száraz meleg is nagy megterhelést jelenthet. A melegre szervezetünk azonnali értágulattal reagál. A tartós hőhatás következménye lehet a hőájulás és hőödéma. A hőájulás leginkább a nem akklimatizálódott személyeknél fordulhat elő, tartós egy helyben állás következményeként. A hőödéma a vénás pangás következménye, amely végtagdagadással járhat. Hő hatására folyadékvesztéses és sóvesztéses állapot is fennállhat, melyek viszkető bőrkiütések, hőgörcsök (lábikragörcs), kiszáradás, vízvesztés és nagyfokú hővesztés formájában jelentkezhetnek. Mindegyik tünet kezelésére a só és folyadékpótlás javasolt.

hegyi betegség

Azokban az országokban, ahol magasan fekszik a repülőtér (pl. dél-amerikai országok), az arra érzékenyen reagálóknál vagy szívbetegségben szenvedőknél légszomj is előfordulhat. A magassági betegség kialakulásának veszélyével 2400 méteres magasságban már számolhatunk. A betegséget a levegőben lévő oxigénnyomás csökkenése okozza, ami oxigénhiányt eredményez, ráadásul a hideg és a kiszáradás is kockázati tényező.

A magassági agyödéma gyakran társul tüdővizenyővel. Főbb jelei a fejfájás, a végtagműködési zavarok, a zavartság, a hallucinációk, az eszméletvesztés. Ha valaki veszélyeztetett, annak ajánlott visszaereszkednie alacsonyabb magasságra, ahol 2-3 napi akklimatizáció javasolt.

a búvárkodás kockázatai

A búvárokat háromféle nyomás okozta veszély fenyegeti: az arcüregek és a középfül feszülése, keszonbetegség és artériás gázembólia.

A mélyből felemelkedéskor csökken a nyomás. A búvárpalack nitrogéngáz tartalma lassú felemelkedés esetén a tüdő segítségével távozik, míg a túl gyors felemelkedéskor buborék keletkezik, mely a szervezet szöveteiben felszabadulhat, eltérő tüneteket okozva.

Veszélyt jelenthet az is, ha valaki azon a napon ül repülőre, amikor búvárkodott. A nőknél nagyobb lehet a kockázat a nagyobb testzsírszöveti állomány miatt, ami elnyeli a nitrogéngázt, így kevesebb gáz távozik a tüdőből és inkább a testben szabadul fel. Az ízületekben felszabaduló buborékok fájdalommal járhatnak, de idegrendszeri tünetek, bénulások és tüdőembólia is kialakulhat. A súlyosság a merülés mélységétől, a felszínre érkezés sebességétől, az előzetes merülésektől, a fizikai állapottól, a meglévő betegségektől és a tüdő előzetes sérüléseitől is függ.

Mélységi mámor is kialakulhat búvárkodás közben, ami 30 méteres mélységben gyakori, zavartságot, tájékozódási problémákat, eufóriát, depressziót eredményezhet. A keszonbetegség a merülést követően fél-három órával jelentkezhet, mely a nyomáscsökkenés miatt véráramba kerülő gázok miatt következhet be. A beteget ilyenkor újra vízbe kell tenni, és fokozatosan csökkenteni kell a víznyomást.

Válaszd utazásod mellé a K&H utasbiztosítást, amit kényelmesen online, pár perc alatt megköthetsz! Tudj meg többet!

K&H utasbiztosítás