állati veszélyes betegségek utazáskor

2015. augusztus 19.
Egy utazás során szerzett kígyómarás, skorpió-, pók- vagy a medúzacsípés súlyos szervi bajokat okozhat. Megfelelő felkészüléssel azonban mindez megelőzhető, vagy gyorsan orvosolható, ezért érdemes utazás előtt tájékozódni az úti cél természeti kockázatairól.

állati veszélyes betegségek utazáskor

(a kép forrása: Ladyb695 / Creative Commons 3.0)

csípős állatok

A legveszélyesebb a mérges kígyók marása, de a gyermekekre életveszélyes lehet a skorpiók és a mérges pókok csípése is. Másodlagos bőrfertőzést okozhatnak a rovarcsípések és a tengeri élőlények között is találkozhatunk mérgező fajjal. Ilyen például a tengeri mérges kígyó, de súlyos veszélyt jelenthetnek a különböző medúzák csípései, a mérgező korallok és a mérgező tüskés élőlények is. Ha egy biztosan, vagy csak feltételezhetőn mérgező állat megcsíp vagy megmar minket, rögtön forduljunk orvoshoz.

milyen gyakori?

Szakértők szerint kígyómarásokról és állatcsípésekről azért nincsenek megbízható nemzetközi statisztikák, mert az esetek nagy része nem jut a hatóságok tudomására.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy becsüli, hogy évente mintegy 5 millió embert mar meg kígyó, akik közül háromszázezren tartósan sérülnek és százezren meghalnak. Magyarországon évi 3-4 ismert eset van, miközben Indiában egy 2011-es adat szerint évente 46 ezren halnak meg kígyómarástól.
  • A világon közel 1500 skorpiófaj él, amiből csak 25 veszélyes az emberre. Európában mintegy 27 faj, illetve alfaj található meg, de ezek nem életveszélyesek, szemben a Szaharában, Arizonában és Mexikóban élő társaikkal.
  • A több mint 43 ezer nyilvántartott pókfajból néhány tucat halálos az emberre nézve. Európában egyedül a déli, melegebb égtájakon élő, „özvegy” pókok csípése lehet végzetes, de a kontinensen erről sincs számottevő halálozási statisztika. Az igazán veszélyes pókoktól inkább Észak-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában érdemes tartani.
  • Ami a medúzákat illeti, Európa-közeli tengerekben csak kellemetlenséget tudnak okozni a csípésükkel, a halált is okozó fajok Észak-Amerika és Ausztrália partjainál élnek.

kígyómarás

A turisták körében viszonylag ritka a kígyómarás. A kígyók alapvetően nem támadják meg az embert, többnyire védekezésből marnak, amikor véletlenül valaki rájuk lép vagy hozzájuk nyúl. Megközelítőleg 200 féle kígyó marása okozhat halált vagy súlyos egészségkárosodást. Indiában évente 20.000 ember veszti életét kígyómarás miatt, Burmában pedig az ötödik leggyakoribb halál ok a kígyómarás. Brazíliában körülbelül 20.000, míg az USA-ban évi 45.000 kígyómarás történik, a halálozási arány azonban alacsony.

A kígyóméreg legalább húszféle komponensből áll, melyek 90%-a fehérje és gazdag a különböző összetételű enzimekben is. Több enzim például a véralvadási folyamatokat borítja fel, míg más enzimek az érintett szövetek elhalását képesek előidézni. Idegmérgek leginkább a kobrákban, viperákban és a vízi kígyókban találhatók, melyek marásakor izom és légzésbénulás okozza a halált. Gyakori azonban az úgynevezett száraz marás, amikor semmilyen fizikai tünet nem észlelhető a kígyómarást követően, mivel a kígyó nem üríti ki méregmirigyeit.

tünetei

Marás után a sérülés helyén duzzanat és szövetkárosodás alakulhat ki. A méreg szervezetbe jutásának biztos jele a szinte azonnal kialakuló fokozott fájdalom. Egyes viperafajták marását követően erőteljes vérnyomáscsökkenés, sokk alakul ki. A viperák mérge vérzéseket, egyes fajtáik mérge pedig a vörösvértestek azonnali szétesését okozza. Bénulásos tüneteket főleg a kobrafajták, a mamba, a koral kígyó és a kraits mérge okozhat.

gyógyír kígyómarásra

A legfontosabb az érintett végtag nyugalomba helyezése és a fájdalomcsillapítás. Nem szabad a marás helyét bemetszeni vagy elszorítani. Kobra vagy vipera marását követően 2-4 óra múlva kezdődhet a szövetelhalás, mely a harmadik napon a legintenzívebb. Az egy órán belüli halál még a kobra és a mamba marását követően is nagyon ritka, bár az ő mérgük szívódik fel leggyorsabban. Egyes viperák marása után az áldozat egy órán belül defibrinált (a vér nem alvad meg) állapotba kerülhet. Az idegméreg hatása miatt hamarosan petyhüdt bénulás alakulhat ki. Ha a marás hatása nem semlegesíthető ellenméreggel, az a beteg halálához is vezethet. Az antivenomot (kígyóméreg elleni szer) a lehető legrövidebb időn belül be kell adni.

skorpió marás

A skorpiók mérge ritkán okoz halált, bár csípésük nagyon fájdalmas. Halálos skorpiócsípés leginkább Latin-Amerikában, Észak-Afrikában, a Közép-Keleten és Indiában fordulhat elő. A skorpió sem támad, csak ha megzavarjuk. A csípés tünetei különbözők, fajtától függenek. Általános, hogy az érintett terület megduzzad, kipirul, hidegrázás, verejtékezés, nyálzás, láz, hányinger, hányás, hasmenés, hasi puffadás, a vizelet- és a széklettartás képtelensége, magas vérnyomás, toxikus szívizomgyulladás, szívritmus zavarok, szívelégtelenség, tüdővizenyő alakulhat ki.

Fájdalomcsillapítás injekcióval vagy gyógyszerrel eszközölhető. Fontos tudni, hogy akár túlérzékenységi sokk is kialakulhat a méreg valamely összetevőjével szemben. Allergiás reakció esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

pókcsípés kockázatai

A legmérgezőbb pókfajták szövetelhalással járó, illetve idegrendszeri tüneteket produkálnak. A csípést követően bőrpír, hólyagképződés és bőrelhalás jelentkezhet. Az erős fájdalmon túl ödéma, mélyvörös bőrelváltozás, később fekélyképződés alakulhat ki. A legveszélyesebb csípés a fekete özvegy marása, amit erős helyi fájdalom, bőrduzzanat, nyirokcsomók fájdalma, fejfájás, izzadás, magas vérnyomás, szapora szívműködés, izomremegés és görcsök követhetnek.

tengeri állatveszély

A trópusi tengerekben megtalálható tengeri kígyó marása a vázizomzat szétesését okozza. A medúzák fájdalmas csípését érzéskiesés és viszketés követi, egyes fajták (Ausztrália északi partjainál, Atlanti-óceánban, Karib-tengeren) csípése akár azonnali halált is okozhat. Életveszélyes mérgezéskor antitoxin alkalmazható. Medúzacsípéskor, bizonyos szivacsféleségek és korallfajták érintésekor a sebet először tengervízzel, majd ecettel (vagy alkoholos oldattal) kell lemosni, ezek csökkentik a fájdalmat és a mérgezés hatását. A bőrre tapadó medúzák hintőporral, vagy tompa eszközzel távolíthatók el.

kockázat nélkül

Az utasbiztosítások alapvetően nem terjednek ki az állatok okozta veszélyekre - nem vonatkozik erre a problémára külön passzus a szerződésekben. Azonban a médium és prémium kategóriájú biztosítások nagy összegű fedezetet biztosítanak a kórházi ellátásra, és a kezeléshez szükséges medicinákra. Bárhol érje is baleset az utazót, minden esetben az elsődleges lépés a kötvényen szereplő elérhetőségeken felvenni a kapcsolatot biztosítóval, aki a problémától függően a megfelelő gyógyászati intézménybe irányít. Előzetes jelzés nélkül, utólagosan benyújtott orvosi ellátásról, gyógykészítményről bemutatott számlát egy biztosító sem köteles elfogadni!

Válaszd utazásod mellé a K&H utasbiztosítást, amit kényelmesen online, pár perc alatt megköthetsz! Tudj meg többet!

K&H utasbiztosítás