így töltsd ki helyesen a baleseti bejelentőt

(kép forrása: pixabay)

Ha balesetet okoztál vagy balesetet szenvedtél, az első és legfontosabb teendő az, hogy próbálj meg megnyugodni. Amennyiben személyi sérülés történt, a lehető leggyorsabban hívd a mentőket, a rendőrséget és szükség esetén a tűzoltóságot. Ha nem történt sérülés, de nem egyértelmű a helyzet, vagy nem juttok dűlőre a másik féllel, szintén kérjetek segítséget a rendőrségtől. Amennyiben viszont meg tudtok egyezni a felelősségi kérdésekben, ne bagatellizáld el a kék-sárga baleseti bejelentő szükségességének kérdését.

A balesetek sohasem jó helyen történnek, általában olyan veszélyes helyen, ahol nagy a forgalom, rosszul belátható az útszakasz, nagy a megengedett sebesség, stb. A baleset után mindig készítsetek a mobilotokkal fényképeket minden résztvevő járműről, és ne csak a saját gépjárművetekről.

• Ha meg tudtok egyezni, akkor keressetek egy olyan helyet, ahol biztonságosan megbeszélhettek mindent és kitölthetitek a baleseti bejelentőt. Így kikerültök a veszélyes zónából és nem utolsó sorban nem tartjátok fel a forgalmat.
• Amennyiben nem tudtok megegyezni, és vita alakul ki köztetek, akkor semmiképpen se hagyjátok el a helyszínt a gépjárművekkel, de fordítsatok nagy gondot arra, hogy biztosítsátok a helyszínt, pl.: elakadás jelző háromszög megfelelő távolságban kihelyezése, a vészvillogók, rossz látási viszonyok mellett legalább a helyzetjelzők bekapcsolt állapotban legyenek. Fontos, hogy ne következzen be egy újabb baleset, vagy nehogy elsodorjon benneteket egy másik jármű!

A kék és sárga dokumentumból – jó esetben – minden jármű kesztyűtartójában található legalább egy példány. Ennek tartalma az irányadó a biztosítótársaságok számára a balesetek kárrendezése esetén, ezért fontos, hogy pontosan ismerd a kitöltését. A balesetek során nincs kötelezően megszabva, hogy a vétkes vagy a vétlen félnek kell kitöltenie a baleseti kárbejelentőt.

a legfontosabb pontok

Rögzítsük a baleset napját, időpontját, mert a biztosítóknak a károk rögzítéséhez ezek elengedhetetlenek.

Adjunk meg elérhetőséget, hogy kérdés esetén tudjunk egymással kommunikálni. A biztosító és kárszakértő ezen a számon fog keresni bennünket. Ha nincs telefonszám, akkor indul a postai levelezés, ami egy hosszú folyamat.

A betétlap felső részén található a Tanúk rovat, amit egyértelműnek tűnő baleseti helyzetben sokan nem töltenek ki pontosan. Ha azonban az egyik (általában a vétkes, de nem ritkán a vétlen) fél később máshogyan emlékszik az eseményekre, vagy mégsem ismeri el felelősségét, akkor a tanúk azok, akik segíteni tudnak a baleseti helyzet tisztázásában. A legjobb tanúk azok a járókelők vagy közlekedők, akik látták a balesetet, de nem voltak részesei – de tanú az autók vezetőin kívül bárki lehet. A tanúk adatait minden esetben jegyezd fel pontosan.

A kárbejelentő lap közepén található a 12. számú rovat, amelynél előre megadott forgalmi helyzetek közül kell kiválasztani azt, ami legközelebb áll az esethez. Itt kell megadni, hogy az egyes járművek éppen parkoltak, megálltak, földútról hajtottak ki, stb. A rovat utolsó sorában pedig fel kell jegyezni, hogy melyik jármű oszlopába hány X került, így senki sem tud utólag plusz jelöléseket elhelyezni a lapon.

A helyszíni rajztól nem szabad félni, hiszen ez nem felvételi jelentkezés a kisképzőre. A lehető legvázlatosabb, de pontos helyszíni rajz azonban segít a kárrendezésben a biztosítónak. Egy négyzet tökéletesen megfelel bármilyen járműnek, főleg ha egy háromszöggel jelölöd az orrát. Nyilakkal pedig mutathatod a haladás irányát. A rajzon a baleset pillanatát próbáld rögzíteni, ne többfázisú képregényben gondolkodj.

Az aláírás a betétlap egyik legfontosabb része. Ha nincs aláírás a lap alján, akkor a biztosító befogadja ugyan a dokumentumot, de a kárrendezés időben hosszabb lesz, hiszen tisztázni kell a felelősséget. 

Amennyiben bármelyik fél szeretne még valamit hozzáfűzni az esethez, azt a megjegyzés rovatban teheti meg. Ha egyikőtök sem szeretne hozzászólni az esethez, húzd ki ezt a rovatot, hogy itt se történhessen visszaélés a későbbiekben.

Fontos! A baleseti bejelentő két példányos, a szétválasztás után nem szabad módosítani rajta. Célszerű az eredeti példányt a károsultnak eltenni, a feltételezett károkozó pedig a rakja el a másodpéldányt.

(kép forrása: pixabay)

a betétlap helyes kitöltésének fontossága

A bejelentőlapnak nem elsődleges célja, hogy rajta valamelyik fél vállalja a történtekért a felelősséget, hanem a baleset pontos leírására szolgál. Ha az esetért egyik fél sem vállalja a felelősséget, akkor is fontos a saját szempontok alapján kitölteni a dokumentumot, ugyanis a helyes kitöltés ilyen esetekben is sokat segíthet a felelősség tisztázásban.

A korábban már említett Megjegyzés rovatban bármelyik fél jelezheti, hogy felelősségét elismeri vagy sem. Vita esetén ugyanis az ügy hosszú hónapokig elhúzódhat, és lehet, hogy csak a bíróság tudja majd eldönteni a kérdést.

mi a teendő akkor, ha egyik félnél sincs baleseti bejelentő?

Ha nem történt személyi sérülés, de egyik félnél sincs betétlap baleseti bejelentő, és a helyszínen nem is oldható meg annak gyors beszerzése, abban az esetben célszerű egy papírra felírni egymás adatait, elérhetőségeit, és azt, hogy mikor, mi történt. Mivel ez egy példányos, így ez maradjon a károsultnál, a feltételezett károkozó pedig készítsen róla fényképet a mobiljával.

hová kell leadni a kitöltött baleseti bejelentőt?

Mindkét félnek jelentkeznie kell vele a saját biztosítójánál. A károkozónak 5 nap áll a rendelkezésére, hogy kötelező felelősségbiztosítójánál bejelentést tegyen, és köteles minden felmerülő adatot megadni. A károkozó kárát ilyen esetben Casco biztosítása téríti meg – ha rendelkezik ezzel a biztosítással. A károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse, de érdemes minél hamarabb megtenni a kárbejelentést!

További kérdésekkel kapcsolatban keresd fel biztosítódat!

Válaszd autódhoz a K&H gépjárműbiztosításait, amiket kényelmesen online, pár perc alatt megköthetsz! Tudj meg többet!

K&H casco biztosítás K&H kötelező biztosítás