bértranszparencia és átlátható bérsávok - mire készüljön a kkv-szektor?
2026. április 19. - A bértranszparencia 2026 júniusától Magyarországon is érvényesül – érdemes időben felkészülni a változó jogszabályi környezetre.
Mielőtt megvizsgálnánk, mit is jelent a szeptemberi változás, röviden érdemes összefoglalni, milyen nyugták kiállítására van lehetőség:
Az alábbi változások csak azokat a vállalkozásokat érintik, melyek az első két lehetőséget használják.
A NAV eddig is számos értékesítési adathoz automatikusan hozzáfért: ahogy láthatjuk, ilyen adatok érkeznek az online pénztárgépekből, de az ePénztárgépek által kiállított nyugták adatai is eljutnak az adóhatósághoz. A kézi és az egyes számítógéppel előállított nyugták esetében azonban nem működött hasonló, általános rendszer.
Ezen változtat a 2026. szeptember 1-jén életbe lépő nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ettől a naptól a kézi, vagyis nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtákról, valamint a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV részére.
Az adatszolgáltatás határideje rövid: a nyugta kibocsátását követő 3 naptári napon belül kell teljesíteni. Az adatokat napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell továbbítani. A kötelezettség a kézi vagy számítógépes nyugtát módosító, illetve érvénytelenítő bizonylatokra is kiterjed.
A szabályozás célja, hogy a NAV a nyugtával dokumentált értékesítésekről is átfogóbb adatokkal rendelkezzen. Az adóhatóság tájékoztatása szerint ezek az információk később többek között a könyvelést támogató szolgáltatásokhoz és az eÁFA-rendszerhez is felhasználhatók.
A változás szempontjából elsősorban azt kell megvizsgálnod, milyen módon állítasz ki nyugtát. Ha vállalkozásod továbbra is hagyományos, kézzel kitöltött nyugtatömböt használ, esetleg számítógéppel állítod azt elő, 2026. szeptember 1-jétől az ezekben szereplő adatokról is gondoskodnod kell. A szabályozás tehát sok olyan kisebb szolgáltatót és kereskedőt is érinthet, ahol eddig a papíralapú nyugtatömb egyszerű és kézenfekvő megoldásnak számított.
Ilyenek lehetnek például egyes:
Az egyes vállalkozások bizonylatadási és pénztárgép-használati kötelezettsége természetesen a tevékenységtől és az adott ügylet körülményeitől is függ, ezért bizonytalan helyzetben célszerű könyvelővel vagy adószakértővel egyeztetni.
A legfontosabb újdonság, hogy a kézi nyugta kiállításával a vállalkozás adminisztratív feladata már nem ér véget. Ha továbbra is ilyen bizonylatot használsz, az előírt adatokat utólag elektronikus úton is továbbítani kell.
A NAV két lehetőséget biztosít az adatszolgáltatás közvetlen teljesítésére. Kisebb adatmennyiségnél a KOBAK-portál webes felületén kézzel rögzíthetők az adatok. Nagyobb forgalomnál gépi, úgynevezett M2M-kapcsolaton keresztül is történhet az adatküldés.
Létezik azonban egy harmadik út is: az ePénztárgép. Ennél a szükséges adatok továbbítása automatikusan megtörténik, így nincs szükség arra, hogy ugyanazokat az adatokat külön rögzítsd az adatszolgáltatás érdekében. A NAV saját fejlesztésű, felhőalapú ePénztárgép alkalmazása ingyenesen elérhető, és akár megfelelő okostelefonon is használható.
Szerencsére nincs ok aggodalomra: a NAV 2026. szeptember 1. és december 31. között négy hónapos átállási időszakot biztosít. Ez azt jelenti, hogy idén az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség hibás vagy elmaradt teljesítése miatt a revizorok a NAV tájékoztatása szerint nem bírságolnak, hanem tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatják az átállást.
Ez ugyanakkor nem jelenti a kötelezettség kezdetének elhalasztását: az új szabály szeptember 1-jén életbe lép. A türelmi idő arra ad lehetőséget, hogy a vállalkozások kialakítsák a számukra megfelelő folyamatot. 2027. január 1-jétől már bírság is kiszabható, ha az adatszolgáltatás elmarad vagy hibásan történik.
A megfelelő megoldást elsősorban a kiállított bizonylatok száma, a vállalkozás működése és a jelenlegi informatikai háttér alapján érdemes kiválasztani.
A hagyományos nyugtatömb 2026. szeptember 1-je után is használható. Ebben az esetben azonban számolnod kell azzal, hogy a szükséges adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül továbbítani kell a NAV felé.
Kisebb forgalmú vállalkozásnál erre megfelelő lehet a KOBAK-portál kézi rögzítőfelülete. Néhány bizonylat esetében az adminisztráció még könnyen kezelhető lehet, napi több tucat nyugtánál viszont már érdemes mérlegelni az automatizálás lehetőségét.
A NAV is az ePénztárgépet emeli ki az egyik legegyszerűbb megoldásként, mivel a szükséges adatok automatikusan eljutnak az adóhatósághoz. Így megszűnik a kézi nyugták adatainak külön rögzítéséből eredő rendszeres feladat.
A jelenleg hagyományos online pénztárgépeket használó vállalkozások számára is fontos változás közeleg: a NAV tájékoztatása szerint számukra 2028. július 1-jétől válik kötelezővé a hardveralapú ePénztárgépre történő átállás.
A digitalizációval együtt a fizetési folyamatot is célszerű átgondolni. A kereskedelemről szóló törvény alapján az érintett, pénztárgép használatára kötelezett kereskedőknek elektronikus fizetési lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, és gondoskodniuk kell annak folyamatos rendelkezésre állásáról.
Nagyobb adatmennyiséget kezelő vállalkozásoknál a kézi adatbevitel aránytalanul sok munkát jelenthet. Számukra a NAV gépi adatszolgáltatásra alkalmas M2M-interfészt biztosít. Ha tehát számlázó vagy nyugtázó szoftvert használsz, emberi beavatkozás nélkül, automatikusan továbbíthatók a nyugták a NAV szervereinek egy biztonságos programozási interfészen (API) keresztül.
Ez a megoldás elsősorban nagyobb forgalmú cégeknél, webáruházaknál, illetve olyan szolgáltatóknál lehet releváns, ahol már működik olyan informatikai háttér, amelyhez az adatszolgáltatás hozzáilleszthető.
Az Áfa tv. lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany nyugta helyett számlát bocsásson ki. Ha egy vállalkozás minden olyan értékesítéséről számlát állít ki, amelyről egyébként nyugtát kellene adnia, bizonyos feltételekkel mentesülhet a gépi nyugtakibocsátási, így a pénztárgép-használati kötelezettség alól.
Ehhez azonban minden érintett ügyletnél rendelkezésre kell állniuk a számla kiállításához szükséges vevői adatoknak. Magánszemély vásárlónál például a számlához szükséges név és cím megadása plusz lépést jelenthet, így nagy ügyfélforgalom mellett ez a gyakorlat lassíthatja a kiszolgálást.
A számlázásra átálló vállalkozások számára az automatizálás itt is csökkentheti az adminisztrációt. A K&H vállalkozói bankszámlák összekapcsolhatók többek között a Számlázz.hu, valamint a Billingo rendszerével is – a bankszinkron segítségével a bankszámlára érkező tranzakciók és a kiállított számlák párosítása automatizálható, ami különösen nagyobb számlamennyiségnél könnyítheti meg a pénzügyi adminisztrációt.
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás jó alkalmat ad arra, hogy a vállalkozás a bizonylatolás mellett a fizetési folyamatot is felülvizsgálja. Ha az átállás során ePénztárgépet vagy más digitális rendszert vezetsz be, az elektronikus fizetési lehetőségek kialakítását is hozzáigazíthatod vállalkozásod működéséhez.
A K&H bankkártya-elfogadási szolgáltatásai között többféle megoldás érhető el:
A vállalkozás tevékenységéhez illeszkedő megoldással egy folyamat részeként korszerűsíthető a bizonylatolás és a fizetés. Így a 2026-os jogszabályváltozás az adminisztráció átgondolása mellett arra is lehetőséget ad, hogy hosszabb távon egyszerűbben kezelhető, digitálisabb rendszerre térj át.
Tudj meg mindent a kötelező nyugtaadat-szolgáltatásról!