hírek és hivatalos közzétételek

Együttműködési megállapodást írt alá a K&H és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

„Erősen indult az év a befektetési alap piacon, több mint 62 milliárd forinttal növekedett a befektetési alapok állománya. Ez főként annak tudható, hogy felgyorsult a beáramlás a kötvény és a vegyes alapokba, e két alaptípusban több mint 42 milliárd forint megtakarítást helyeztek el. Ez az irány továbbra is jó lehet, mivel márciusban újabb kamatcsökkentésre lehet számítani” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Újabb lendületet adhat a Növekedési Hitelprogramnak, hogy az MNB legutóbbi bejelentése szerint a kedvezményes hitel további nyújtása mellett a kkv szektor szereplőinek kockázatát is kis részben átvállalja. Ezzel tovább bővülhet a hitelfelvevők köre, és kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozások is részt tudnak venni a programban” – nyilatkozta Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.

„Decemberben ismét 6,6%-kal csökkent a mezőgazdasági termékek ára az előző év azonos időszakához képest, összességében azonban jó évet zárt az ágazat, nemzetgazdasági szinten is meghatározó mértékben hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez. Az év utolsó négy hónapjában ugyanakkor már érezhető az orosz embargó hatása, és egy új egyensúlyi helyzet van kialakulóban az árupiacokon” – nyilatkozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

A K&H Bankcsoport egyszeri tételek nélküli nyeresége 28,2 milliárd forint volt 2014-ben, ami 52%-kal magasabb, mint 2013-ban. Mind hitel, mind pedig megtakarítási piaci része növekedett. A K&H 2014-ben 315 milliárd forint új hitelt folyósított. 2014 utolsó negyedévében a K&H Bankcsoport 3,4 milliárd forintos nyereséget ért el. A K&H 2014-ben 70,9 milliárd forintos (adózás előtti) egyszeri céltartalékot képzett a devizahitelek árfolyamrésének korrekciójára és az egyoldalú kamatmódosításokra. Ebből eredően a K&H Bank 29,1 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a tavalyi évben. A K&H Biztosító tavaly 2,5 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el, ami 13%-kal magasabb, mint az előző évi profit.

Alapvetően optimisták az idei kilátásokat illetően a hazai intézményi befektetők, a fejlett és a feltörekvő piacokon egyaránt emelkedésre számítanak. A kedvező hangulatot a jegybankok is támogatják, hiszen legkorábban a második félévben valószínűsítik a Fed kamatemelését, míg a Magyar Nemzeti Bank részéről egész évben folytatódhat a laza monetáris politika. A kőolajra vonatkozóan pedig meredekerősödést várnak az év során a szakemberek – derül ki a K&H Alapkezelő intézményi befektetők körében végzett felméréséből.

A K&H Csoport idén első alkalommal ösztöndíjpályázatot hirdet a magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák mester és PhD képzésben résztvevő hallgatói számára. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat célja, hogy anyagi támogatással segítse azon hallgatók tanulmányát és kutatómunkáját, akik az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt.

A K&H Alapkezelő befektetői felmérése szerint a megtakarítással rendelkezők jó része egyszerre több befektetési formában, főként befektetési alapokban és bankbetétekben helyezi el pénzügyi tartalékait. Emellett az is látható, hogy az alacsony betéti kamatok arra ösztönzik a befektetőket, hogy hosszabb befektetési időtávban gondolkodjanak. Ehhez pedig továbbra is kedvező megoldást nyújt a tartós befektetési számla és a nyugdíj-előtakarékossági számla, hiszen idén is megmaradnak az adókedvezmények.

15 évvel ezelőtt vezette be a K&H Bank az elektronikus bankolást mint szolgáltatást, és népszerűsége azóta is töretlenül nő. Ma már minden tizedik ügyfél kizárólag a digitális megoldásokat választja, főleg a 30 évnél fiatalabbak. A Bank e-bankos ügyfelei száma már meghaladta az 500 ezret.

A tavalyi szerény növekedés után ismét romlott a kkv-k hangulata, 5 pontos csökkenés után a K&H kkv bizalmi index -15 ponton áll. Ennek oka, hogy a gazdaságpolitikára és a közterhek változására vonatkozó várakozások, valamint az uniós pályázati források elérhetőségének megítélése meghatározó mértékben romlott. A bizalom romlása minden ágazatban és méretkategóriában megfigyelhető, de a legnagyobb visszaesés a kereskedelmi cégekre és a középvállalkozásokra jellemző. Az évtizedes kutatási tapasztalatok és a jelenlegi makrogazdasági környezetismeretében nem kizárt, hogy a vállalkozások öt év után ismét optimistán tekintsenek a jövőbe, azonban ez csak több terület együttes fejlődése, javulása esetén valósulhat meg.