Magyarország számára komoly potenciált jelent a bioenergia

A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub rendezvényen a bioenergia hazai és globális helyzetét vitatták meg a szakemberek. „A bioenergia felhasználás témája rendkívül aktuális számunkra, mert azon túl, hogy világszinten tendencia a megújuló energiák hasznosításának növelése, Magyarország adottságait tekintve komoly gazdasági potenciált jelenthet” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág ügyvezető igazgatója. 

Az Agrár Klub meghívására Magyarországra látogató Heinz Kopetz, a Bioenergia Világszövetség elnöke szerint a legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti, mivel hatásai már a következő generáció életében drámai következményekkel járhatnak. A szervezet adatai alapján a felhasznált energia 80%-a fosszilis energiahordozókból származik, ezért a legfontosabb feladat ezek kiváltása, és az energiarendszer átalakítása, eltolása a bioenergia irányába. Annál is inkább, mivel az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem változott az energiahordozók aránya, annak ellenére sem, hogy egyre növekszik a bioenergia felhasználás. Világszinten a bioenergia hasznosítása 85%-a fűtési céllal történik, míg az áramszolgáltatáshoz 11, közlekedési célú alkalmazásra pedig 4%-át hasznosítják. Ez utóbbi és az agrárium közötti kapcsolat nagyon szoros, ugyanakkor az egyes országok felhasználása igen nagy különbséget mutat. Míg a bioüzemanyagok mintegy 89%-át előállító USA-ban és Brazíliában növekszik a felhasználás, addig az európai uniós irányelvek éppen a csökkenő felhasználás irányába mutatnak.

A szakember Magyarország, Németország, Ausztria és Svédország energiafelhasználási gyakorlatán keresztül mutatta be, mekkora eltérések vannak az egyes országok energiapolitikáját illetően, mind az energiafelhasználás mértéke, mind az összetétele szempontjából. Magyarország energiafelhasználása leginkább Németországéhoz hasonlít, mivel a fosszilis energiahordozókra épül a rendszer, míg a nukleáris, illetve bioenergia felhasználás jóval kisebb mértékű. A svédek és osztrákok esetében viszont a bioenergia már most jelentős részarányt képvisel, így Svédország esetében csupán 30%-ot tesz ki a fosszilis energiahordozók felhasználása. Magyarország tehát jóval kevesebb bioenergiát hasznosít, mint a lényegesen kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Svédország, holott kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik agrár szempontból bioenergia termelésre. A geotermikus energia felhasználása ugyan hazánkban a legmagasabb, azonban a bioenergia – főként fűtési célú – felhasználása hatalmas potenciált rejt az ország számára. Pécs kiváló példája annak, hogy a biomassza felhasználása akár egy teljes város energiafelhasználásának ellátására alkalmas. Igaz, több évbe telt a város energiaellátását biztosító szalmabálák nagyüzemi szállításának megszervezése, azonban még így is a régióban megtermelt szalma csupán 3%-át hasznosítják.  

forrás: Bioenergia Világszövetség

A fenntartható gazdaságot – ezen belül is a megújuló és a saját erőforrások felhasználását – kiemelten kezeli az Európai Unió. A megújuló energiák hasznosítása azonban nem csak uniós irányelv, de jelentős gazdasági potenciál is Magyarország számára, hiszen igen magas az energiaimport aránya. 

A bioenergetikai agrárberuházások hazai gyakorlatáról dr. Németh Imre, az Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ ügyvezetője beszélt. A szakember kedvezőnek tartja, hogy míg az előző ciklusban 300 milliárd forintnál kevesebb uniós támogatás jutott a bioenergetikai fejlesztésekre, addig ez most több mint duplájára emelkedett. Erre szükség is van, hiszen összehasonlításként, míg Lengyelországban csupán 25% az energiaimport aránya, addig ez Magyarországon 75%. Márpedig a kiugróan magas energia-behozatal negatívan hat a gazdasági növekedésre, ezért az energiapolitikának a meglévő energiaforrások minél nagyobb mértékű felhasználását kell ösztönöznie. A megújuló energia felhasználása emellett a vidék számára is nagy lehetőség lehet, hiszen a leépülő vidéki gazdaságok helyett segítheti a munkahelyek megtartását, új munkahelyek létrehozását. 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint