hírek és hivatalos közzétételek

Bár logikusnak tűnik, hogy az életkor emelkedésével nyugodtabbak a sofőrök, a kárstatisztikák ezt csak részben támasztják alá. A 43-52 éves korosztály esetében a legmagasabb az átlagos kárérték, ami mintegy 10 százalékkal haladja meg a 402 ezer forintos átlagkárt. Ennek hátterében pedig a fiatal sofőrök állnak: a 43-52 évesek gyermekei által okozott balesetek rontják ebben a korcsoportban a statisztikát – derül ki a K&H biztosítójának elemzéséből. Az 53 év fölöttiek esetében is érdekesek a számok: ebben a korosztályban az okozott károk összértéke ugyan alacsonyabb, a károk gyakorisága viszont az életkor előrehaladtával párhuzamosan nő.

„A K&H által végzett befektetői felmérés eredménye szerint az utóbbi két évben megtakarítási kérdésekben jelentősen felértékelődött a család és a barátok szerepe. Döntési helyzet esetén továbbra is a banki tanácsadó javaslata az első, ezt követően viszont a család véleménye számít leginkább a megtakarítóknak, míg egy jelenetős részük önállóan dönt befektetéseikről.

Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44%-a tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A különböző cafeteria elemeket tekintve továbbra is az Erzsébet-utalvány a leggyakrabban alkalmazni kívánt juttatási forma, amit a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Míg az ipari cégeknél ugrásszerűen megnőtt, a szolgáltató szektorban számottevően visszaesett a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

„A foglalkoztatás további emelkedését támogatják a hazai nagyvállalatok létszámbővítésre vonatkozó szándékai. A K&H nagyvállalati növekedési index kutatás során megkérdeztük a hazai nagyvállalatokat, milyen terveik vannak a munkavállalók létszámára vonatkozóan. Ezek alapján a többség ugyan nem tervezi változtatni dolgozói létszámát, azonban minden hatodik cég létszámbővítést tervez, ami mintegy 11 ezer új állást jelent a következő egy év során” – mondta el Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletágának vezetője.

„Az egy éve bevezetett, a befektetetések hozama után fizetendő 6%-os egészségügyi hozzájárulás megmozgatta a befektetési piacot, és az intézkedésre reagálva új befektetési alapok jelentek meg. Ezek a döntően forintban kibocsátott állampapírokat tartalmazó eho-mentes befektetési alapok a kamatcsökkentési ciklus ideje alatt jól teljesítettek. A kamatvágás befejeztével sem kell azonban elfelejteni ezeket az alapokat, hiszen az ajánlott befektetési időtávon megtartva továbbra is stabilan nyereséges megtakarítási lehetőséget nyújthatnak” – mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

A hazai nagyvállalati szektor pozitívan látja pénzügyei jövőbeni alakulását. A legnagyobb cégek árbevétel és eredményvárakozásai nagymértékben megugrottak. A vállalatok átlagosan 3,8%-os árbevétel és 3,3%-os profitnövekedést valószínűsítenek a következő egy évben. Az exportértékesítésből várt árbevétel növekedés mértéke meghaladja a belföldi eladásokból várt bevétel növekedést – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.

„A mezőgazdasági árak alakulásában jól látható, hogy a növényi termékek áraival ellentétben az élőállatok és állati termékek ára fokozatosan növekszik. Ez a tendencia új beruházások fejlesztésére bátoríthatja az állattenyésztőket, amihez az ősszel elfogadásra kerülő új közösségi támogatási stratégia nyújthat forrást, mivel az állattenyésztés kiemelt prioritást fog kapni. Érdemes tehát már most beruházási tervekkel, elképzelésekkel megkezdeni a felkészülést a támogatási rendszer elfogadására” – javasolta el Tresó István, a K&H Agrár üzletág fejlesztési főosztály vezetője.

Az idei nyár szélsőséges időjárása az özönvízszerű esőkkel, erős széllökésekkel és kánikulával nemcsak a szervezetünket, de a vagyontárgyainkat is próbára teheti: a K&H biztosítójánál 2014-ben eddig a magánszemélyek esetében 30 ezer forintos volt az átlagos viharkár, ezzel szemben a vállalkozásoknál már 140 ezer forintra rúgott az összeg. A biztosító szerint érdemes felkészülni a szélsőséges időjárásra, és néhány óvintézkedést megtenni.

Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.