ellenséggé válhatnak a fák

Vihar a sláger a biztosítóknál – legalábbis ez derül ki a K&H biztosítójának friss adataiból, amelyek szerint az idén a lakásbiztosításhoz kötött kárrendezések fele volt viharhoz köthető, miközben júniusban és júliusban már a rendezett károk kétharmadában volt a vihar a ludas. 

Bár statisztikák rendszerint a magánszemélyeket ért károkkal foglalkoznak leginkább, ugyanazok a természeti csapások biztosítások híján a vállalkozások esetében is jelentős anyagi veszteséget okozhatnak. A K&H biztosítójánál a vállalkozásokat ért viharkárok esetében 2014-ben eddig már 201 darab kifizetés történt 28,7 millió forint összegben, vagyis az átlagos viharkár meghaladta a 140 ezer forintot. Ezzel szemben a magánszemélyek esetében az idén 2800 viharkárt rendeztek a biztosító szakemberei közel 80 millió forint értékben, így az átlagkár 30 ezer forint volt. A K&H biztosítója szerint nem árt néhány dolgot szem előtt tartanunk, hogy megelőzzük a kárt, legyen szó autóról, lakásról, kertről, magánszemélyről vagy vállalkozásról.  

kié a fa, kié a felelősség? 

Életszerű eset, hogy a viharban kidől egy fa, leszakad egy vaskos ág, és kárt tesz a tetőben, raktárépületben vagy a személyi, - és haszongépjárművekben. Ha minket ért a kár és rendelkezünk lakásbiztosítással, akkor fizet a biztosító, azonban érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni a lakásbiztosításhoz. Ebben az esetben ugyanis akkor is állja a számlát a biztosító, ha mi voltunk gondtalanok, tehát a kidőlő fa beteg, korhadt, kiszáradt, más szóval nem megfelelően gondozott volt. A saját, kertben vagy udvaron lévő fákat érdemes megvizsgáltatni, előfordulhat, hogy kívülről minden rendben velük, ám belül, fabetegség miatt elkorhadtak, és egy kisebb szellő is kidöntheti őket a helyükről – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.

tetők, ablakok, elektromosság, pince – mind veszélyforrások lehetnek

A viharok rendszeresen megrongálják a tetőket is, a K&H biztosítójánál magánszemélyek esetében idén a legnagyobb kárkifizetés 1,4 millió forint volt, míg vállalkozások esetében már elérte a 16,7 millió forintot is. Érdemes a tetőn is körülnézni szakember segítségével, azaz ellenőrizni, rendben vannak-e a cserepek, stabil-e a kémény. Az elővigyázatosság megtérülhet, ha ugyanis a kár bekövetkezte után kiderül, hogy az illető nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, például nem hozta időben rendbe a kéményt, akkor az akár a kár megtérítésének arányára is hatással lehet – tette hozzá Kaszab Attila. Ugyancsak érdemes évről-évre megnézni, hogy milyen állapotban vannak az ablakok, nyílászárók, hiszen ezek is gyakori céltáblái egy-egy hevesebb viharnak. 

A vihar persze a lakáson, irodán belül is pusztíthat: a villámlás vagy az erős szélben összeérő vezetékek miatt az elektromos hálózatban túlfeszültség keletkezhet, ez pedig tönkreteheti az elektromos berendezéseket, ami egy iroda vagy egy gyár esetében jelentős károkat okozhat. A legnagyobb villámlás okozta túlfeszültség 730 ezer forintos kárt okozott, ez egy biztonsági kamerás rendszerben keletkezett. A villámlás okozta károk ellen a megfelelően elhelyezet villámhárító a megoldás, valamint a drága elektromos berendezéseket érdemes túlfeszültség elleni védelemmel ellátott konnektorból, elosztóból ellátni árammal vagy vihar idején leválasztani a hálózatról. A viharral járó heves esőzések is gondot jelenthetnek, például amikor elönti a pincét a felhalmozódó csapadékvíz. Erre a megfelelő és tisztán tartott vízelvezetők, és a víz útját elzáró nyílászárók felszerelése jelenti a megoldást.

„Ha bekövetkezik a kár, akkor a legfontosabb, hogy mielőbb bejelentsük azt a biztosítónknak és lehetőség szerint dokumentáljuk a történteket: készítsünk fényképeket, és őrizzük meg a károsodott vagyontárgyakat is. Ezek a későbbi rekonstrukciónál, a kártérítés megállapításánál nagyon fontosak” – tanácsolja Kaszab Attila. 

30 vs 140 ezer forint

Bár érzésre több a vihar az idén, mint tavaly, a K&H biztosítójának statisztikái szerint a viharkárok száma időarányosan megegyezik a tavalyival. „Tavaly időben koncentráltabban jelentkeztek a viharok, az idén viszont elhúzódnak. Ugyanakkor a károk száma nem mondható kiugrónak” – fogalmazott Kaszab Attila, hozzátéve: az elmúlt hetekben másfél ezer káreseményt regisztráltak, a kárérték pedig több tíz millió forint volt. 

A K&H biztosítója idén egyébként 2800 viharkárt rendezett lakásbiztosítások alapján összesen 80 millió forint értékben, tehát a viharkár egy-egy esetben átlagosan közel 30 ezer forint volt. Bár az idén a vállalkozási biztosítások keretében rendezett viharkárok száma jóval elmarad a lakásbiztosításos ügyektől, számuk ugyanis alig több mint 200 volt, az átlagkár azonban jóval magasabb. Az összesített kárérték ugyanis közel 30 millió forint volt, így a vállalkozások esetében az átlagos viharkárérték meghaladta a 140 ezer forintot, szemben a magánszemélyeknél jellemző, közel 30 ezer forintos értékkel. 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

K&H Bank
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 222 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 6,2 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,5 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 122,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint