vállalati fenntarthatósági tudnivalók

2025.11.13-án az Európai Parlament jóváhagyta a jelentéstételi (CSRD), valamint due diligence (CSDDD) kötelezettségekre vonatkozó könnyítéseket 382 igen, 249 nem szavazat és 13 tartózkodás ellenében.

A korábban előre jelzett módosítások – pl. a foglalkoztatotti létszám, nettó árbevétel -tekintetében a nagyobb vállalatokra vonatkozó küszöbszámok használata került megszavazásra.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a jóváhagyás még nem tekinthető teljesen véglegesnek, ugyanakkor az irány egyértelműbben látható. A következő időszakban az Európai Unió Tanácsával folytatott egyeztetés várható a témában

Az energetikai felülvizsgálat célja az épület fűtési és légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A kötelezettségek betartása nemcsak jogszabályi elvárás, hanem hosszú távon gazdasági előnyt is jelenthet az üzemeltetők számára.

Sok szó esett már a CSRD szerinti jelentéstételt elhalasztó Omnibus javaslatcsomagról, amely egyrészt a jövőben jelentést készítőkre vonatkozó kötelezettségek határidejét hosszabbította meg, másrészt tartalmi változásokat szorgalmazott az ESRS szabványt illetően.

Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozási rendszere az elmúlt években látványosan átalakult. Míg a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit bővíti ki, addig a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) az importált áruk karbonintenzitásának kiegyenlítését célozza. Mindkettő közös jellemzője, hogy az Omnibus módosításcsomag finomhangolásokat vezet be annak érdekében, hogy a piaci szereplők gördülékenyebben tudjanak alkalmazkodni a szabályozáshoz.

A fenntarthatóság pénzügyi szabályozása új szintre lépett: az IFRS Foundation által létrehozott Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) 2023 júniusában közzétette az első két globális szintű fenntarthatósági közzétételi szabványt, amelyek mérföldkövet jelentenek a vállalatok számára a pénzügyileg releváns ESG-információk jelentésében.

A Gallup minden évben közzéteszi a globális munkavállalói elkötelezettségről és jóllétről szóló kutatását, amelyben számos indikátor együttes értelmezésével igyekeznek közelebb kerülni a globális munkavállalói lelkülethez.

Bár az ESG törvény már az elfogadásától kezdve tartalmazott bírságolásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a törvény különböző módosításai során még bővültek is, a részletes bírságszabályok megalkotása eddig váratott magára.

A fenntartható és felelős vállalatirányítás napjainkban már nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a hazai és nemzetközi piacokon is konkrét elvárásként jelenik meg. Az ESG szemlélet térnyerésével a befektetők, fogyasztók és szabályozó hatóságok elvárásai alapvetően átalakulnak: a vállalatoknak nem elég pénzügyileg jól teljesíteniük, hosszú távú sikerük záloga az átlátható, mérhető működés a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és etikus irányítás területén.

Ezzel összhangban az ISO sztenderdek által kialakított irányítási rendszerek hosszú ideje támogatják a szervezeteket abban, hogy folyamataikat szabványosított, ellenőrizhető és auditálható módon fejlesszék.