vállalati fenntarthatósági tudnivalók

Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozási rendszere az elmúlt években látványosan átalakult. Míg a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit bővíti ki, addig a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) az importált áruk karbonintenzitásának kiegyenlítését célozza. Mindkettő közös jellemzője, hogy az Omnibus módosításcsomag finomhangolásokat vezet be annak érdekében, hogy a piaci szereplők gördülékenyebben tudjanak alkalmazkodni a szabályozáshoz.

A fenntarthatóság pénzügyi szabályozása új szintre lépett: az IFRS Foundation által létrehozott Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) 2023 júniusában közzétette az első két globális szintű fenntarthatósági közzétételi szabványt, amelyek mérföldkövet jelentenek a vállalatok számára a pénzügyileg releváns ESG-információk jelentésében.

A Gallup minden évben közzéteszi a globális munkavállalói elkötelezettségről és jóllétről szóló kutatását, amelyben számos indikátor együttes értelmezésével igyekeznek közelebb kerülni a globális munkavállalói lelkülethez.

Bár az ESG törvény már az elfogadásától kezdve tartalmazott bírságolásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a törvény különböző módosításai során még bővültek is, a részletes bírságszabályok megalkotása eddig váratott magára.

A fenntartható és felelős vállalatirányítás napjainkban már nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a hazai és nemzetközi piacokon is konkrét elvárásként jelenik meg. Az ESG szemlélet térnyerésével a befektetők, fogyasztók és szabályozó hatóságok elvárásai alapvetően átalakulnak: a vállalatoknak nem elég pénzügyileg jól teljesíteniük, hosszú távú sikerük záloga az átlátható, mérhető működés a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és etikus irányítás területén.

Ezzel összhangban az ISO sztenderdek által kialakított irányítási rendszerek hosszú ideje támogatják a szervezeteket abban, hogy folyamataikat szabványosított, ellenőrizhető és auditálható módon fejlesszék.

Az MNB a 7/2025. (VI.23.) számú ajánlása alapján a Magyarországon működő hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások (együttesen: pénzügyi szervezet) 2025. július 1-jétől kötelesek a hitelkockázat vállalása, mérése, kezelése és kontrollja során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információk felmérését szolgáló minimum kérdéssort alkalmazni. Ez alapján az összes érintett pénzügyi szervezet köteles az MNB által definiált egységes minimum kérdőív használatával a vállalati hitelkérelmet benyújtó ügyfeleiktől ESG adatokat gyűjteni és azokat a hitelelbírálási folyamatának feltételrendszerébe beépíteni.

2025.06.17-én az Országgyűlés elfogadta az egy hónappal ezelőtt benyújtott, ESG törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot. A megszavazott módosítások egyrészt a hazai felkészülés racionalizálását, másrészt az európai szabályozási környezetben tapasztalható változásokra való reagálást is jelentik.

A múlt héten nyújtotta be a Kormány – a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat égisze alatt – az ESG törvény újabb módosítására irányuló javaslatát.