vállalati fenntarthatósági tudnivalók

Az Európai Parlament 2025. novemberi jóváhagyását követően 2026. február 24-én az Európai Tanács is elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételek (CSRD), valamint az átvilágítási követelmények (CSDDD) kapcsán megfogalmazott egyszerűsítési javaslatokat.

Mi az az EUDR, és hogy áll a jogalkotási folyamat?

2026. május 11-én hirdették ki az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1021 irányelvét a korrupció elleni küzdelemről, amely uniós szinten egységes fogalmakat alkot egyes korrupciós bűncselekmények tekintetében, és ezekhez harmonizált minimum büntetési tételeket is kapcsol. A tagállamoknak az irányelvet 2028. június 1-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe, bizonyos rendelkezések esetében pedig további egy év áll erre rendelkezésre.

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a vállalatok működésében. Az érintettek ideértve a fogyasztókat, befektetőket, munkavállalókat és szabályozó hatóságokat fokozott elvárásokat támasztanak a transzparencia és a felelős vállalatirányítás területén. E kontextusban a lényegességi vizsgálat kulcsfontosságú eszközzé vált, amely lehetővé teszi a legkritikusabb fenntarthatósági kérdések azonosítását és priorizálását a vállalat és az érintetti kör szempontjából.

2025. október 27. Ez volt idén az ún. „Egyenlő díjazás napja”, amikortól a nők az adott év hátralévő részében „ingyen” dolgoznak a férfiakhoz képest a nemek közötti bérszakadék következményeképpen. Ebben igyekszik változást hozni az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve, vagy ismertebb nevén a „bértranszparencia irányelv”, amely alapján a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2026 nyaráig el kell fogadnia az irányelv előírásait tükröző hazai jogszabályokat.

Az ESG mára a bankszektor egyik legfontosabb stratégiai pillérévé vált. A fenntarthatóság már nem pusztán kommunikációs üzenet vagy társadalmi szerepvállalás: a banki működés, a kockázatkezelés, a termékfejlesztés és az üzleti stratégia alapja. A modern pénzügyi intézmények egyre tisztábban látják, hogy az ESG-szempontok rendszerszinten formálják át a hitelezési döntéseket, a befektetéseket és a bankok társadalmi szerepét.

A munkavállalói fluktuáció hosszú ideig a munkaerőpiac természetes velejárójának számított: az emberek jönnek-mennek, a szervezetek pedig pótolják őket. Az elmúlt évek azonban rámutattak arra, hogy a kilépések mögött komoly, gyakran rejtett pénzügyi és működési kockázatok húzódnak meg.

Az elmúlt hónapokban tapasztalható bizonytalanság után az Európai Bizottság bejelentette, milyen változtatásokat javasol az erdőirtásmentességi rendelet (EUDR) tekintetében.

Ahogy mi is hírt adtunk róla, a fenntarthatósággal kapcsolatos uniós jogszabályok hatályba lépése sorra tolódik, de most úgy tűnik, hogy az EUDR nem áll be ebbe a sorba, az Unió nem adta fel az erdők megmaradása érdekében folytatott küzdelmet.

A biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztémák védelme a fenntarthatósági jelentéstétel egyik kulcsfontosságú pillére lett. A biodiverzitás csökkenése mára a klímaváltozás mellett a legnagyobb globális környezeti kockázatnak számít, amelyre a vállalatoknak is egyre nagyobb felelősségük van reagálni. Az ESRS E4, az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standard a biodiverzitásról és ökoszisztémákról, azt a célt szolgálja, hogy a szervezetek ne csak mérjék, hanem tudatosan kezeljék is természetre gyakorolt hatásaikat.