vállalati fenntarthatósági tudnivalók

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a vállalatok működésében. Az érintettek ideértve a fogyasztókat, befektetőket, munkavállalókat és szabályozó hatóságokat fokozott elvárásokat támasztanak a transzparencia és a felelős vállalatirányítás területén. E kontextusban a lényegességi vizsgálat kulcsfontosságú eszközzé vált, amely lehetővé teszi a legkritikusabb fenntarthatósági kérdések azonosítását és priorizálását a vállalat és az érintetti kör szempontjából.

2025. október 27. Ez volt idén az ún. „Egyenlő díjazás napja”, amikortól a nők az adott év hátralévő részében „ingyen” dolgoznak a férfiakhoz képest a nemek közötti bérszakadék következményeképpen. Ebben igyekszik változást hozni az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve, vagy ismertebb nevén a „bértranszparencia irányelv”, amely alapján a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2026 nyaráig el kell fogadnia az irányelv előírásait tükröző hazai jogszabályokat.

Az ESG mára a bankszektor egyik legfontosabb stratégiai pillérévé vált. A fenntarthatóság már nem pusztán kommunikációs üzenet vagy társadalmi szerepvállalás: a banki működés, a kockázatkezelés, a termékfejlesztés és az üzleti stratégia alapja. A modern pénzügyi intézmények egyre tisztábban látják, hogy az ESG-szempontok rendszerszinten formálják át a hitelezési döntéseket, a befektetéseket és a bankok társadalmi szerepét.

A munkavállalói fluktuáció hosszú ideig a munkaerőpiac természetes velejárójának számított: az emberek jönnek-mennek, a szervezetek pedig pótolják őket. Az elmúlt évek azonban rámutattak arra, hogy a kilépések mögött komoly, gyakran rejtett pénzügyi és működési kockázatok húzódnak meg.

Az elmúlt hónapokban tapasztalható bizonytalanság után az Európai Bizottság bejelentette, milyen változtatásokat javasol az erdőirtásmentességi rendelet (EUDR) tekintetében.

Ahogy mi is hírt adtunk róla, a fenntarthatósággal kapcsolatos uniós jogszabályok hatályba lépése sorra tolódik, de most úgy tűnik, hogy az EUDR nem áll be ebbe a sorba, az Unió nem adta fel az erdők megmaradása érdekében folytatott küzdelmet.

A biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztémák védelme a fenntarthatósági jelentéstétel egyik kulcsfontosságú pillére lett. A biodiverzitás csökkenése mára a klímaváltozás mellett a legnagyobb globális környezeti kockázatnak számít, amelyre a vállalatoknak is egyre nagyobb felelősségük van reagálni. Az ESRS E4, az Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standard a biodiverzitásról és ökoszisztémákról, azt a célt szolgálja, hogy a szervezetek ne csak mérjék, hanem tudatosan kezeljék is természetre gyakorolt hatásaikat.

2025.11.13-án az Európai Parlament jóváhagyta a jelentéstételi (CSRD), valamint due diligence (CSDDD) kötelezettségekre vonatkozó könnyítéseket 382 igen, 249 nem szavazat és 13 tartózkodás ellenében.

A korábban előre jelzett módosítások – pl. a foglalkoztatotti létszám, nettó árbevétel -tekintetében a nagyobb vállalatokra vonatkozó küszöbszámok használata került megszavazásra.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a jóváhagyás még nem tekinthető teljesen véglegesnek, ugyanakkor az irány egyértelműbben látható. A következő időszakban az Európai Unió Tanácsával folytatott egyeztetés várható a témában

Az energetikai felülvizsgálat célja az épület fűtési és légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A kötelezettségek betartása nemcsak jogszabályi elvárás, hanem hosszú távon gazdasági előnyt is jelenthet az üzemeltetők számára.

Sok szó esett már a CSRD szerinti jelentéstételt elhalasztó Omnibus javaslatcsomagról, amely egyrészt a jövőben jelentést készítőkre vonatkozó kötelezettségek határidejét hosszabbította meg, másrészt tartalmi változásokat szorgalmazott az ESRS szabványt illetően.