Lényegesség az első fenntarthatósági jelentésekben

Ehhez segítségül szolgálhat, hogy az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) – a nemzeti hatóságokon keresztül – 23 uniós tagállamból származó 91, különböző ágazatban tevékenykedő vállalat 2024-re vonatkozó fenntarthatósági jelentését vizsgálta meg (LINK), amelyek kb. kétharmada első hullámos jelentésre kötelezett volt, míg a fennmaradó harmad önként tett az ESRS szabványnak megfelelő jelentést.  

Az ESMA a vizsgálat során a lényegességi megközelítéseket vette górcső alá, és az alábbi főbb megállapításokat tette.

Lényegességi vizsgálat átláthatósága

Egyes közzétételek ugyanakkor sablonosak voltak, az EFRAG útmutató ismétlésére szorítkoztak, és nem derült ki belőlük, hogy az abban szereplő iránymutatásokat hogyan fordították le az adott vállalat körülményeire.

A fentiekkel összességében a jelentések 60%-a biztosította a kettős lényegességi vizsgálat megértéséhez szükséges átláthatóságot.

Lényeges témák

A jelentéstevők közel 90%-a rövid leírást adott arról, melyek a számukra lényeges hatások, kockázatok lehetőségek. Ezek közül sok megfeleltethető az ESRS fenntarthatósági kérdéseinek (ESRS 1 AR16), ez egyértelműséget és összehasonlíthatóságot biztosít a felhasználók számára. Néhány esetben azonban a leírásból nem volt egyértelmű, hogy az adott hatás, kockázat, vagy lehetőség egy AR16 altémához vagy al-altémához kapcsolódik-e.

Az egyes témákhoz az alábbi arányban szerepeltek hatások, kockázatok, lehetőségek a jelentésekben:

A fentiek mellett a jelentéstevők közel 70%-a tett közzé szervezet-specifikus információkat. Ezek közül egy adatokhoz, a kiberbiztonsághoz és a mesterséges intelligencia használatához kapcsolódó nagyobb csoport volt azonosítható.

Érdekesség, hogy néhány lényegesként jelentett IRO esetében kérdésesnek tekinthető, hogy egyáltalán a fenntarthatósági nyilatkozat hatókörébe tartozó kérdésekre vonatkoznak-e (pl. ügyfél-elégedettség, vállalati polgárság). Ezen túl léteznek olyan hatások, kockázatok és lehetőségek, amelyek egy pilléren belül több témát érintenek (pl. beszállítók környezetvédelmi szempontú értékelése), vagy egyszerre érintik minden pillért (pl. előírások betartása). 

A lényegesség kulcsszerepet játszik a fenntarthatósági jelentéstételben, mivel egyfelől a hatások, kockázatok és lehetőségek lényegességének, illetve az adott információ lényegességének azonosítását követően jutunk el a tényleges, a jelentésben megjelenítendő közzétételekhez. A folyamatban levő CSRD módosítás a kettős lényegesség elvét és a lényegességi vizsgálat elkészítésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti. A lényegességi vizsgálat adott vállalatra szabott, megfelelően dokumentált elkészítése a jelentéstétel alapja, így érdemes ezt kellő körültekintéssel elvégezni.

Forrás:

DANDELION Group