hírek és hivatalos közzétételek

A középkorú magyarok több mint 60 százaléka szerint továbbra is a saját gépkocsi a legvonzóbb közlekedési eszköz. Ezt jelzi az is, hogy hasonló, 66 százalékos azoknak az aránya, akik hetente többször is autóba ülnek. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak az országon belül: míg a Budapesten a lakók 55 százaléka használja hetente többször a helyi tömegközlekedést, addig a kistelepüléseken az autó szinte egyeduralkodó - derül ki a K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb adataiból. Az is kiderült, hogy a kerékpározás népszerűsége visszaesett, a repülőgéppel utazók aránya viszont jelentős növekedésnek indult az elmúlt egy évben.

A 2026-os év elején jelentős árkorrekció jellemzi a sertéságazatot Európában. A tavalyi év második felében elindult árcsökkenés tartósnak bizonyul: Magyarországon az élősertés ára a 2025 elején jellemző, kilogrammonként 700 forintos szintről néhány hónap alatt 450 forint körüli értékre csökkent, miközben az önköltségi szint országos átlagot tekintve 475 forint körül alakul. A jelenlegi piaci környezet fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditás és a beruházási döntések tekintetében.

A magyar kis- és középvállalkozások számára az idei évben a beruházások kerülhetnek fókuszba, ugyanis a cégvezetők kétharmada tervezi vállalkozása korszerűsítését: legutóbb 2022 utolsó negyedévében volt ilyen magas a fejlesztési szándék. A legtöbben gépesítésre és informatikai fejlesztésekre szeretnék fordítani a beruházási forrásaikat – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves adataiból.

Januárban a bankok egységes díjkimutatást küldenek az ügyfeleknek. Bár a neve elsőre hivatalosnak és bonyolultnak hangzik, valójában egy közérthető összefoglaló arról, mennyibe kerültek az elmúlt évben a bankszámlához kapcsolódó szolgáltatások. A szülőknek ez jó alkalom lehet arra, hogy a gyerekekkel együtt átbeszéljék: miért fizetünk a banknak, melyik szolgáltatás mire jó.

A vállalatok ma már nem csak piaci pozíciójuk erősítésére fókuszálnak, hanem tudatosan építik belső erőforrásaikat is, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalói jóllét mára valódi üzleti kérdés lett, mert a munkatársak teljesítménye, lojalitása és hatékonysága közvetlen hatással van a vállalati eredményességre. A fluktuációnak viszont több, láthatatlan költsége is adódik, amelyek például a munkahelyváltást megelőző motiválatlanságból, a kevéssé hatékony munkavégzésből, vagy éppen az új belépő betanulásából adódnak. Ezzel párhuzamosan a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető befektetésként jelennek meg a mindennapokban. Ezt támasztja alá a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez 2026-ra, tehát a megtartásra fókuszál.