hírek és hivatalos közzétételek

Idén szeptember 1-től életbe lépnek a tavaly év végén bejelentett, digitális SZÉP kártyára vonatkozó szabályok, valamint emelkedik az adható juttatás éves keretösszege is. A digitalizáció térhódítását veszi figyelembe az előírás, amely szerint az ősz első napjától kezdve a SZÉP kártyáknak minden digitális platformon működnie kell, ami gyorsabbá, egyszerűbbé és egyben átláthatóbbá is teszi a költéseket. A K&H adatai alapján a lakosság nyitott a digitális átállásra, augusztus végéig ugyanis közel 21 ezer SZÉP kártyát digitalizáltak a kártyabirtokosok a banknál.

A közös agrárpolitika (KAP) kettes pilléres beruházási támogatásai közül négy terület különösen nagy érdeklődésre tart számot: a kis- és nagy állattartótelep-fejlesztések, valamint a kis- és nagy élelmiszeripari beruházások. Ezek a pályázatok 2024-ben kerültek kiírásra, és céljuk, hogy pótolják az elmúlt évek elmaradt beruházásait, erősítve a versenyképességet mind az állattartásban, mind az élelmiszeriparban.

Ismét közelítik az egy éve mért értékeket a béren kívüli juttatások alkalmazása tekintetében a K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adatai. Az elmúlt három mérési ciklusban mérséklődött a kkv-k körében a munkabéren felül adott juttatások népszerűsége, a magyar kkv-k csupán 40 százaléka biztosított ilyesmit. A friss adatok szerint viszont 6 százalékponttal javult ez az érték az elmúlt három hónapban. A legnépszerűbb juttatási formák változatlanul a bónusz, a SZÉP kártya és a munkába járás támogatása. A fizetések tekintetében nincs érdemi elmozdulás az előző negyedévhez képest, továbbra is a cégvezetők 65 százaléka tervez béremelést. Jövőre azonban fontos változások várhatók, hiszen a 2026-tól kötelező bértranszparencia jelentősen átalakíthatja a jelenlegi bérrendszert, melyre előre fel kell készülnie a cégeknek.

Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem napi realitás a magyar mezőgazdaságban. 2022-ben lehetett először tapasztalni olyan mértékű aszályt és hőhullámot, ami kézzelfogható, súlyos károkat okozott a termelőknek – különösen a tavaszi vetésű növényeknél, azon belül is a kukoricánál. Noha akkor még sokan hitték, hogy ilyen mértékű szárazság csak évtizedenként egyszer tér vissza, a gyakorlat és a friss adatok mást mutatnak: a következő 10 évben akár két-három alkalommal is szembesülhetünk hasonló szélsőségekkel.

Egy hét alatt külföldi divatesemény, fesztiválmunka és váratlan hétköznapi kiadások is komoly próbatétel elé állították a K&H örök aktív kampányának résztvevőit. A „nyugdíjból túlélni” kihívás újabb eseménysorozata megmutatta, hogy nem a nagy költekezések, hanem a mindennapok apró kiadásai jelentenek valódi veszélyt a pénztárcára.

Bár július 1-től a minimum ESG-kérdéssorra vonatkozó elvárásban egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a minimum 500 millió forint vállalati hitelt felvevő ügyfeleiktől, az adatszolgáltatásban érintett vállalatok köre azonban jóval szűkebb lesz.

Folytatódik a K&H nyugdíjkihívása: a versenyzők újabb bizonyítékát adták annak, hogy a szűk költségvetés nem feltétlenül jelenti a szórakozás végét. Kreatív megoldásokkal, tudatos tervezéssel és egy kis humorral sikerült élményeket szerezniük úgy, hogy közben a pénztárcájuk sem ürült ki teljesen.

Jelentős változások mentek végbe a nagyvállalatok beruházási hajlandóságában – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2025 második negyedéves kutatási adataiból. Noha a következő tizenkét hónapban romló árbevétel-nyereség aránnyal kalkulálnak a cégvezetők, mégis a cégek 42 százaléka tervez valamilyen fejlesztést, miközben az előző két mérési ciklusban a 27 százalékot sem érte el a fejlesztést tervezők aránya. Most pedig 15 százalékuk az eddigieknél többet is tervez fordítani fejlesztésre, mint eddig. Ez pedig azt jelenti, hogy kétszer annyian emelik a beruházások értékét az előző negyedévben mért értékekhez képest, ráadásul az elmúlt két évben nem volt tapasztalható hasonló – 10 százalékpontot meghaladó – mértékű növekedés a beruházási büdzsében. A legnépszerűbb invesztíció toronymagasan a technológiai jellegű beruházás, a cégek közel harmada erre költ.

A júliusban pusztító viharok miatt nemcsak az állandóan lakott ingatlanok, hanem a nyaralók is veszélybe kerültek. Éppen ezért fontos ezeknek az ingatlanoknak is a megfelelő védelme, amelyre a lakásbiztosítás a legkézenfekvőbb megoldás. A K&H biztos jövő felmérése szerint a középkorúak 80 százaléka választja a lakásbiztosítást mint legfőbb védelmi eszközt. Ugyanakkor lehetnek olyan hétvégi házak, amelyekre 10-15 évvel ezelőtt kötöttek biztosítást, akár alulbiztosítottak is lehetnek a nyaralók. Ezért a K&H szakértői sürgős felülvizsgálatot javasolnak minden nyaralóbiztosításra.