hírek és hivatalos közzétételek

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit. A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A 30–59 éves magyarok 19 százaléka csak akkor tud félretenni, ha egyszerre nagyobb összeghez jut, miközben további 19 százalék egyáltalán nem tud megtakarítani. Ugyanakkor stabilan mintegy minden harmadik középkorú már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A rendszeres, tudatos megtakarítás továbbra sem általános, ráadásul jelentős különbségek látszanak jövedelem, végzettség és lakóhely szerint is.

A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.

Több mint 20 ezer fiatal szerezhet munkatapasztalatot idén nyáron a Nyári Diákmunka Programban, sokan iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. Az első jelentősebb saját jövedelem jó alkalom arra, hogy a fiatalok tudatos pénzügyi szokásokat alakítsanak ki, ezért a K&H öt gyakorlati tanácsot gyűjtött össze számukra.

Több év után visszatért a pozitív tartományba a vállalatok következő egy évre szóló várakozásait mérő K&H nagyvállalati növekedési index, így a főindex jelenleg 9 ponton áll. A változás hátterében a makrogazdasági alindex 31 pontos ugrása játssza a legnagyobb szerepet, ezzel rekord magasságot, 17 pontot elérve. Az elmúlt 12 év mérései során még nem volt példa arra, hogy a makrogazdasági alindex magasabb lett volna, mint a saját gazdasági helyzetükre vonatkozó várakozásokat magába foglaló vállalati alindex, ami 5 pontnyi növekedés után jelenleg 6 ponton áll.

A magyarországi kkv-szektor következő egy évre vonatkozó várakozásait mérő K&H kkv bizalmi index – 4 év után – 2026 második negyedévében 21 százalékpontos, az eddigi legnagyobb ugrással visszatért a pozitív tartományba, így jelenleg 13 ponton áll. A korábban mért legnagyobb növekedés 18 pont volt, így az új kormány megválasztása rekord-optimizmust hozott a szektor számára.

A K&H innovációs index nemcsak történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett, de a közepes és nagyvállalati szektor körében a saját és az ország gazdasági kilátásait is kedvezően ítélik meg a kutatásban részt vevő cégek. A válaszadó vállalatok 47 százaléka ítélte saját kilátásait optimistán, míg az országét még kedvezőbben látják: majdnem kétharmaduk vár javulást. 

Jelentősen javult a magyarok pénzügyi ellenállóképessége az elmúlt egy évben, ezzel történelmi mélypontra csökkent a pénzügyileg legkiszolgáltatottabb középkorúak aránya. Míg tavaly a lakosság 42 százaléka legfeljebb egy hónapig tudott volna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ez pedig a K&H biztos jövő kutatás eddigi legalacsonyabb eredménye. Ezzel párhuzamosan a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 37 százalékról 43 százalékra emelkedett. 

A fiatal dolgozók több mint fele stabilnak érzi munkahelyét, ugyanakkor mindössze 36%-uk érzi magát igazán megbecsültnek a K&H ifjúsági index 2026 első negyedéves adatai szerint. A kutatás arra is rámutatott, hogy a nyelvtudás továbbra is erősen meghatározza a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségeit, miközben jelentős különbségek látszanak a fővárosi és vidéki válaszadók tapasztalatai között. 

Az EU-források hazahozatala a nagyvállalati szektor számára komoly beruházási és finanszírozási fordulatot jelenthet. A legnagyobb nyereség nem feltétlenül a közvetlen támogatásokban várható, hanem az infrastruktúra-, energia- és vállalati fejlesztési projektek új lendületében, a beszállítói láncok élénkülésében és a hosszabb lejáratú beruházási hitelkereslet visszatérésében lehet. Ahhoz, hogy a fentiek megvalósuljanak, kulcsfontosságú az időben érkező kifizetés, a gyors forrásfelhasználás és a kiszámíthatóbb üzleti környezet létrejötte.