K&H: lassult az albérletárak emelkedése, de a fiataloknak továbbra is drága az önálló lakhatás

a fiatalok átlagosan havi 132 ezer forintot tartanak megfizethetőnek

Lassul az albérletárak növekedése, de a fiataloknak így is megfizethetetlen a piac – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb, 2026 harmadik negyedéves adataiból. Bár a korábbi drasztikus áremelkedési ütem megtört, a bérleti díjak és a fiatalok pénzügyi lehetőségei közötti olló továbbra sem zárult be.  Az átlagos havi bérleti díj 145 ezer forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 141 ezer forinttal. Eközben a fiatalok átlagosan legfeljebb 132 ezer forintot tartanának megfizethetőnek havonta. A lakhatási nehézségeket jól mutatja, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak az albérlet jelent lehetőséget az önálló élet megkezdésére.

A K&H ifjúsági index adatai alapján érezhetően mérséklődött az albérletárak emelkedésének üteme. Míg 2024 és 2025 harmadik negyedéve között az átlagos havi bérleti díj 119 ezerről 141 ezer forintra, vagyis mintegy 18,5 százalékkal nőtt, addig az elmúlt egy évben már csak 2,8 százalékos emelkedést mértek. A bérleti díj így jelenleg átlagosan 145 ezer forint, ami továbbra is meghaladja a fiatalok által megfizethetőnek tartott havi 132 ezer forintot. 

A lakhatási költségek nemcsak a mindennapi kiadásokat befolyásolják, hanem a hosszabb távú pénzügyi tervezést is. Az önálló életkezdéshez szükséges rendszeres kiadások mellett ugyanis a fiataloknak a megtakarítási céljaikat is mérlegelniük kell. A bérleti díjra fordított összeg így közvetlenül befolyásolhatja, mennyi pénz marad félretenni egy későbbi saját otthon megteremtésére.

„A fiatalok lakhatási döntéseiben egyre erősebben jelenik meg a rövid és a hosszú távú pénzügyi célok közötti választás. Az albérlet lehetőséget ad az önálló élet megkezdésére, ugyanakkor a rendszeres lakhatási kiadások csökkenthetik a saját otthonhoz szükséges megtakarítás mozgásterét. Ezt az ellentmondást jól mutatja, hogy a fiatalok 53 százaléka pénzkidobásnak tartja a bérlést, miközben 58 százalékuk szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak így tudnak önállósodni.” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője.

A saját lakás megszerzésének kilátásait is sokan bizonytalannak látják. A K&H ifjúsági index szerint a fiatalok 45 százaléka úgy véli, anélkül, hogy örökölné vagy ajándékba kapná, nem lesz más esélye saját ingatlanhoz jutni. Ez arra utal, hogy a lakhatási nehézségek nem korlátozódnak az albérleti piacra: a fiatalok jelentős része a hosszabb távú lakástulajdon-szerzési lehetőségeit is szűkösnek ítéli. 

Kapcsolattartó

K&H Kommunikáció

  • sajto@kh.hu