hírek és hivatalos közzétételek

Bár sok fiatal elégedett a munkájával, harmaduk mégis azon vívódik, hogy egy időre külföldön vállalna munkát. A diákok körében már 40 százalék felett van azok aránya, akik ezt tervezik - derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek munkaerőpiaci helyzete mellett az oktatásról alkotott véleményüket is vizsgálta. Kisebbségben vannak azok a dolgozó fiatalok és diákok, akik szerint a magyar oktatási rendszer európai színvonalúnak mondható.

Ha lehetne, átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai - erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.

Miközben a fiatalok egyre gyakrabban fizetnek elektronikusan nem online vásárlásaik során, a készpénznek is van helye a fiatalok körében - erre jutott a K&H ifjúsági index. Idén a készpénzt előnyben részesítő huszonévesek aránya 46 százalékos volt, az elektronikus megoldásokat preferálóké pedig 54 százalékos, ami szerény elmozdulást jelent az elmúlt két évhez képest, 2021-ben ugyanis 49-51, 2022-ben pedig 47-53 százalékos eredmény született. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jellemzően elektronikusan fizető fiatalok egyre gyakrabban választják ezt az alternatívát, és az okostelefonos tranzakciók is egyre népszerűbb a körükben.

A macerás külföldi készpénzváltásra kínál megoldást a K&H. A pénzintézet ugyanis a kártyás vásárlások konverziós költségét visszatéríti azoknak, akik augusztustól szeptember végéig külföldön a K&H-s kártyájukkal vagy okoseszközös applikációjukkal, Google Payjel, Apple Payjel, Garmin Payjel vagy Xiaomi Payjel fizetnek.

Továbbra is alig van olyan, aki ne költene többet a megélhetésre, mint egy évvel korábban a második negyedéves K&H biztos jövő felmérés szerint, amely a 30-59 évesek kiadásainak változásait vizsgálta. A válaszadók 91 százaléka havi átlagban 60 ezer forinttal költ többet, ami lényegében megegyezik az első negyedévben mért 92 százalékos aránnyal és 64 ezer forintos többletkiadással. Azonban jelentős azok aránya, akik akár 100-149 ezer forintos többletkiadásból tudják csak finanszírozni az életüket. Tehát bár az infláció minimális mértékben lassult a második negyedévben, ezt a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztályba tartozók nem igazán érzékelték.