A K&H kkv bizalmi index 2022 második negyedéves eredményei alapján az előttünk álló egy évre 12 százalékos árbevétel- és 7 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak a vállalkozások. Ez az index történetének eddigi legmagasabb várt árbevétel-bővülése, ugyanakkor megegyezik az MNB idei éves inflációs előrejelzésével, így az árak további emelkedése reálértéken negatív pénzügyi eredményeket hozhat.

A statisztikailag kimutatott inflációnál nagyobb áremelkedést érzékelt a 30-59 évesek többsége. 43 százalékuk szerint például 15 százalékkal vagy annál is nagyobb volt az áremelkedés idén áprilisban, amikor a tényadat 9,5 százalékos drágulást mutatott - derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből. A becsült infláció a valamennyi megkérdezett válasza alapján már akkor közel 12 százalékos volt, a kilátások pedig további áremelkedést vetítenek előre.

Bár az infláció miatti kamatemelések nyomán drágábbak lettek a személyi kölcsönök, a K&H-nál továbbra is népszerűek ezek a hitelek. A pénzintézet közel 4 százalékkal nagyobb összegben folyósított személyi hiteleket az idei év első öt hónapjában, mint egy évvel korábban. A személyi kölcsönök átlagos összege kicsivel 1,8 millió forint alatt volt májusban, ez minimális csökkenésnek felel meg az egy évvel korábbi, valamivel 1,8 millió feletti összegtől. A csökkenés elsősorban azzal magyarázható, hogy az egyre népszerűbb teljesen online személyi kölcsönöknél alacsonyabb az átlagos hitelösszeg, mint a fiókokban igényelt konstrukcióknál. A teljesen online is igényelhető személyi kölcsönök, melyeket a számítógépről, mobilról vagy tabletről indítanak és fejeznek be, egyre nagyobb teret nyernek: ma már az igénylések több mint 50 százaléka ezen a csatornán érkezik a K&H-hoz.

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára - derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.

Jelentős fordulattal kell szembenézniük a takarékoskodóknak: szemben az elmúlt évek kedvező helyzetével, az idén a részvénypiacok kiábrándítóan teljesítettek, az elmúlt 50 év legrosszabb első félévén vannak túl a fejlett piacok. Közben meredek emelkedőn van az infláció, Magyarországon júniusban már megközelítette a 12 százalékot. A piacokon pedig már megkezdődött a recesszió beárazása, a negatív hírek ellenére azért lehet a mostani helyzettel is mit kezdeni - igaz, indokolt az óvatosság.

Az infláció az iskolakezdésre is hatással van, a szülőknek a korábbinál nagyobb kiadásokkal kell számolniuk. Országosan az iskolanyitáshoz kötődő kiadások több mint 17 százalékát adja a tanuláshoz elengedhetetlen füzetekhez, papírárukhoz, rajzlapokhoz köthető forgalom, ezek a termékek pedig az idén akár 40-50 százalékkal drágábbak lehetnek, a nem papír jellegű irodaszerek ára pedig 30 százalékkal növekedhet. A K&H a hivatalos adatok alapján megnézte, hogy a gyerekek körében népszerűnek mondható termékek hivatalos országos átlagára hogyan változott: a hamburgernél például 35 százalékos áremelkedés látszik, míg egy hátizsák ára 17 százalékkal került feljebb. 

Augusztus 31-gyel megszűnik az eddigi kata, a korábbinál csak egy jóval szűkebb kör választhatja az új katát. A következő hetekben ezért közel 400 ezer vállalkozónak kell eligazodni a lehetőségek között és megtalálni a számára megfelelő adózási formát. A K&H és a Vállalkozás Okosan szakértői mutatják, mik a következő lépések.

Látványos bővülés vár a villanyautók piacára az uniós piacokon, a tervek szerint ugyanis 2035-től várhatóan csak elektromos autókat lehet értékesíteni. Magyarországon 2020 májusa óta megháromszorozódott a tisztán elektromos személyautók száma, igaz, a teljes autóparkhoz képest még marginális az arányuk - derül ki a K&H összeállításából. A pénzintézet pedig kedvező kamatozású lízingkonstrukciót nyújt a magyar cégeknek ahhoz, hogy villanyautóval bővítsék a flottájukat, ezzel is segítve a vállalkozások kiadásainak csökkentését, lendületet adva az elektromobilizációnak.

A startup szektorban kulcsszerepet kap a fenntarthatóság: a Start it @K&H inkubátorban működő csapatoknak már 90 százaléka figyelmet fordít rá működése és termékeinek fejlesztése során.  Ez azonban jelenleg inkább a természeti erőforrások fenntartható kezelését jelenti, míg a társadalmi kérdések háttérben maradnak. Az inkubátor ezért a most induló jelentkezési időszakában a környezetvédelmi megoldásokat hozó csapatok mellett a nemi esélyegyenlőséget és a női egyenjogúságot segítő startupokra is kiemelt figyelmet fordít. 

A gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, ezen belül a fiataloknál is. A 19-29 éves korosztály tagjainak 20 százaléka nem takarékoskodik, havi rendszerességgel 47 százalék spórol, és 18 százalékos azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak. Ugyanakkor a rövid távú takarékoskodásban már nyomot hagyott az infláció - ezt mutatja a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 évesek megtakarításait vizsgálta. A fiatalok 28 százaléka mondta azt, hogy az előző hónapban tudott spórolni, átlagosan 67 ezer forintot.