A családi vállalatok jóval ellenállóbbak a külső környezeti tényezőknek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint a nagyobb piaci szereplők. Ugyanis óvatosabban fektetik be és használják fel a rendelkezésre álló tőkét, mivel a családi vagyon a tét. Ennek a szemléletnek köszönhetően válság idején általában nagyobb tőkemegtérülést érnek el, így feltehetően a koronavírus-járvány okozta visszaesés kevésbé hathat rájuk, tehát a gazdaság újraindításában is meghatározó szerepük lehet.

Két hete veheti igénybe a K&H Bank több mint 110 ezer vállalkozó ügyfele a Magyar Nemzeti Bank mikro-, kis- és középvállalkozások számára szóló gazdaságvédelmi programját, a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrát. A pénzintézet áprilisi felmérése szerint a cégek több mint 40 százaléka tervezi, hogy részt vesz a programban, amelyben az eddigi tapasztalatok alapján a legnagyobb érdeklődés a forgóeszközhitelek iránt van.

Tízből hat autós állítja, hogy betartja lakott területen belül az 50 km per órás sebességhatárt, különösen a nők, akiknek a 74 százaléka nem megy gyorsan városban – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Ugyanakkor városon kívül már rosszabb a helyzet: itt már csak 52 százalék mondta, hogy a 90 km per órás korlátot nem lépi túl, 30 százalék pedig 96-100 km per órával közlekedik.

Egyre inkább a mindennapok része az elektronikus bankolás a lakossági ügyfelek körében. A számok önmagukért beszélnek: a K&H e-bankjába közel 11 százalékkal többen léptek be az idén március 16-a és április 15-e között az egy hónappal korábbi időszakhoz képest. A koronavírus-járvány kitörése után a csekkbefizetések kaptak leginkább szárnyra: a bank ügyfelei egy hónap alatt március és április közepe között az e-bankon keresztül közel 36 ezer, a mobilbank segítségével pedig több mint 50 ezer „csekket” fizettek be, ez 97, illetve 96 százalékos növekedést jelent. A K&H szerint az elektronikus fizetések térnyerése várhatóan a járvány lecsengése után is fokozódni fog, ez pedig a készpénzhasználat és a készpénzállomány csökkenését eredményezheti.