visszatér a kkv-k beruházási kedve?

A félévkor történt zuhanást követően visszakorrigált a hazai kkv-k beruházási hajlandósága. „Jelenleg minden második vállalkozás tervez valamilyen fejlesztést, amellyel magunk mögött hagytuk az egy évvel ezelőtti mélypontot (34%), és amely erőteljes javulást mutat az előző negyedévhez (44%) képest is. Azt is látni kell azonban, hogy az utóbbi két évben nem sikerült tartósan 50% felett tartani a vállalkozások fejlesztési szándékát” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. A célokat tekintve – hasonlóan az előző negyedévhez – a gépek, berendezések fejlesztése áll az élen (21%), épphogy megelőzve a több éven át elsőbbséget élvező informatikai beruházásokat (20%), míg a gépjárműflotta korszerűsítésére a cégek 15%-a készül.

agrárberuházások a láthatáron

A különböző ágazatok beruházási hajlandóságában nagy mozgások történtek az előző negyedévhez képest. Az ipari és a szolgáltató szektor az átlaggal közel azonos arányban - 53% és 52% - készül bővíteni. Előbbinél ez 7 százalékpontos visszaesés, utóbbinál viszont figyelemre méltó, 15 százalékpontos ugrás. Legnagyobb arányban az agrárium készül fejleszteni, annak ellenére, hogy 63%-ról 59%-ra csökkent beruházási szándékuk. A legvisszafogottabb a kereskedelmi szektor, holott 38%-ról 43%-ra javult beruházási kedvük. A mezőgazdasági és az ipari cégek a gépek, berendezések korszerűsítésére fókuszálnak, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban viszont az IT fejlesztések állnak az élen.

A tevékenységi kör mellett a vállalkozás mérete is meghatározó tényező: míg a mikro-és kisvállalkozások 49%-a készül fejleszteni, addig a középvállalkozásoknál ez arány már 59%.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2016. augusztus 26. – szeptember 8. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4000 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2016. szeptember 30-án a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 800 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint (ebből 2015-ben 55 milliárd forint) adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank 2016 III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 255 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 625 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 33,4 milliárd forint

K&H Biztosító 2016 III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,87 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 155,4 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,26 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,22 milliárd forint