veszélyben a társasházak könnyen pórul járhatnak a lakók

A tavalyi év fokozott munkára késztette a biztosítókat, rendre érkeztek a viharkárokról szóló hírek és a kapcsolódó kárstatisztikák. A jelentős károkat eredményező viharszezon eleve fókuszba helyezte a lakásbiztosításokat, de a téli időszak miatt szintén kiemelten fontos kérdés a lakások biztosítása – hívja fel a figyelmet a K&H biztosítója. 

lakás vs. társasház – nem mindegy ki fizet

A különböző eseményekre - legyen szó viharról, hóesés miatti tetőkárosodásról- és beázásról, vagy éppen karácsonyi tűzesetről – a lakásbiztosítások nyújtanak fedezetet. A lakásbiztosítások piacán pedig megkülönböztetjük az egy-egy lakásra, házra vonatkozó biztosításokat, valamint a társasház egészére vonatkozó konstrukciókat, utóbbiak általában védelmet jelentenek az egyes lakásokban esett károkra is, de nagyon nem mindegy, milyen mértékű a biztosítási fedezet. 2014 első kilenc hónapjában a K&H biztosítójánál a társasházi biztosításokhoz kötődő kárrendezések száma 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a társasházi biztosítási szerződések száma 10 százalékkal nőtt 2013-hoz képest, és átlagosan 232 millió forint egy-egy ilyen szerződés értéke. 

A K&H biztosítójánál 2014-ben a leggyakoribb társasházi biztosítást érintő károk közé tartoztak a vezetéktörések és a tetőbeázások. 

pórul járnak a lakók

Társasházi biztosítás nélkül a házban keletkezett kárt a lakóközösségnek kell kifizetnie, nem beszélve arról, hogy egy káresemény – például a tető megrongálódása a hó miatt – tovább károkat eredményezhet az egyes lakásokban.

Kaszab Attila, a K&H biztosítójának vezérigazgató-helyettese, és a társaság nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője szerint a társasházi biztosításokhoz gyakran évekig nem nyúlnak a tulajdonosok, és ez egy-egy kár esetén kellemetlen meglepetést eredményezhet. Fontos, hogy egy társasház biztosítását is menedzselni kell, azaz rendszeresen figyelemmel kell követni a társasház, ezen belül a lakóközösség vagyonának alakulását, a biztosítás díjfizetését és a szerződésben szereplő feltételeket is. Ha a meglévő konstrukció nem nyújt megfelelő védelmet a lakásokra, akkor célszerű a lakóknak saját lakásbiztosítást is kötni, emellett rendezni kell a keresztfelelősség kérdését is. A K&H biztosítója szerint ez fontos kérdés, mivel a megfelelő biztosítások a keresztfelelősségi károkra, például tűz, robbanás és vezetéktörés esetén is védelmet nyújtanak. 

Ebben az esetben azokat a társasházban esett károkat is fizeti a biztosító, amelyekért valamelyik lakó tartozik felelősséggel, valamint azokat a károkat is, amelyek a társasházban előfordult probléma miatt az egyes lakásokban merültek fel, például a házban lévő csővezeték megrongálódása miatti lakásbeázás. A teljes védelmet ezekben az esetekben a társasházra és az egyéni lakásokra kötött lakásbiztosítások együttesen jelentik – emelte ki Kaszab Attila. 

A K&H biztosítója szerint lakásbiztosításoknál lehet számottevő fejlődéssel számolni, ebben a szegmensben 3 százalékkal növekedett a biztosítási szerződések száma 2014 első kilenc hónapjában, és a következő időszakban további növekedés várható. A biztosítótársaság szerint a lakásbiztosítások piacán az új szerződések, ennélfogva pedig az összes szerződés számának növekedésére lehet számítani a lakáspiac és a lakáshitelezés várható élénkülése miatt.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 172 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 733 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): -32,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 24,8 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,9 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 123,9 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,6 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint