térinformatika az almatermesztéshez?

Magyarország az almatermesztésben és az informatikai újdonságok terén is élen jár. De mi történik, ha ezt a kettőt összehozzuk? Riczu Péter, a Debreceni Egyetem fiatal kutatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertese, kutatásaival azt vizsgálja, hogyan lehet távérzékelő eszközöket és térinformatikai rendszereket a növénytermesztés szolgálatába állítani.

Ahogy itt az ősz, úgy kerül egyre több alma a zöldség-gyümölcs árusok standjaira. De vajon amikor beleharapunk a ropogós gyümölcsbe, tudjuk-e, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban milyen folyamatok, változások történtek az ültetvényen, ahol termett? Mennyi vizet, napsütést, tápanyagot kapott a fa, mennyi gyümölcs termett rajta? A kérdés abszurdnak hangzik, a válasz mégis meglepő: Riczu Péter, a Debreceni Egyetem ifjú kutatója pontosan meg tudja mondani, hiszen nem csak a gyümölcsfa, de még a termés belsejébe is belelát. 

A fiatal szakember, aki tudományos munkájával elnyerte a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategóriájának első helyezését, olyan speciális távérzékelő eszközökkel és térinformatikai szoftverekkel vizsgálja az almaültetvényeken lejátszódó bonyolult folyamatokat, amelyeket kertészeti körülmények között eddig nem alkalmaztak. Többek között zöld lézer, GPS jelek és lézeres pontfelhő alapján meghatározott 3D-s modellek segítségével a kutató folyamatosan nyomon követi és elemzi a gyümölcsfákban és környezetükben történő változásokat. A szakember a fák törzs- és lombmagassága, az ágak mérete és szerkezete, a gyümölcsök súlya és érettsége alapján meg tudja határozni a várható terméshozam nagyságát és minőségét, amellyel optimalizálható a betakarítás időpontja és az úgynevezett “post harvest”, azaz a szüretet követően alkalmazott tartási és feldolgozási eljárások is. 

A technológia emellett arra is alkalmas, hogy feltárja azokat a betegségeket és kártevőket, amelyek a fa belsejében pusztítanak, és szabad szemmel még nem láthatóak, illetve felmérje a sorközök gyomborítottságát és a gyomok térbeli és időbeli változását, amivel jelentősen növelhető a növényvédelmi beavatkozások hatékonysága. A lézeres adatok azt is lehetővé teszik, hogy az eddigi becslő eljárások helyett pontosan meghatározható legyen a növények aktuális vízigénye és a talaj aktuális nedvességtartalma, amely víz- és energiatakarékos öntözéstechnológiát tesz lehetővé, illetve a belvízi és aszálykárok is csökkenthetőek. 

„Magyarországon kiváló termesztési feltételek vannak az almatermesztés számára, a megfelelő minőségű és mennyiségű termés előállítására. A célom az volt, hogy különböző pontosságot szolgáltató GPS jelek és navigációs vizsgálatok segítségével támogassam a jövőbeni automatizált kertészeti növénytermesztést. A kutatás eredményei megmutatják, hogy a mindennapi életünkben rendszeresen alkalmazott informatikai eszközök és alkalmazások a mezőgazdaságban is kiválóan alkalmazhatóak, sőt, a víz-, energia- és növényvédőszer-takarékos, helyspecifikus mezőgazdasági és kertészeti technológiák kifejezetten támogatják a fenntartható fejlődést” - hívta fel az eredményekre a figyelmet a fiatal szakember. 

 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 935 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. június 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt években mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált):185 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 509 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 15,9 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,1 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,2 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu