rémálomból valóság - hogyan tovább Törökország?

A törökországi helyzet kapcsán egyelőre nem sok jó sejthető, így amíg nem tisztul a kép, érdemes távol tartani magunkat a török eszközöktől. Erős azonban a fertőzésveszély, hiszen már az európai bankrendszer és a feltörekvő országok devizái is célkeresztbe kerültek, a földrajzi közelség miatt pedig a forint is veszélyben van – figyelmeztet a K&H Alapkezelő. 

Amikor a török választók tavaly tavasszal megszavazták az alkotmánymódosítást, már sejthető volt, hogy rossz vége lesz, ha Erdogan elnök lehetőséget kap, hogy - például a jegybank függetlenségének megcsorbításával - gyakorlatilag kiiktassa a demokrácia alapjait jelentő fékeket és ellensúlyokat. „A másfél évvel ezelőtt még csak sejthető kockázatok mostanra valósággá váltak: Törökország a szakadék szélén egyensúlyoz, és egyelőre nem látszik, milyen irányba haladnak tovább az események. A befektetők menekülnek, a líra szakad, és mindenki árgus szemmel azt figyeli, mikor lesz hajlandó Erdogan elnök szembenézni a rideg valósággal, és meghozni azokat a fájdalmas lépéseket, mint például a masszív kamatemelés, a szigorú megszorítások vagy akár a bankbetétek befagyasztása, amelyek stabilizálni tudják az ország gazdaságát” - tájékoztatott Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a törökországi helyzet kapcsán.

mire készüljenek a befektetők

„Amíg a török jegybank láthatóan nem tud gátat szabni a líra összeomlásának, és nem tisztul a kép, távol tartjuk magunkat a török eszközöktől, miközben a piacon is az óvatos kivárás látszik. Nagy kérdés azonban, hogy az egyelőre csak török problémák mennyire tudnak megfertőzni más eszközöket. Az európai bankrendszer török kitettsége már fókuszba került, a hasonló cipőben járó feltörekvő országok - főként Dél-Afrika és India - devizái esnek, és a földrajzi közelség miatt a forint is veszélyben van” - hívta fel a befektetők figyelmét Hajósi Péter.

mi vezetett idáig 

A különböző gazdasági és politikai berendezkedések kapcsolata és hatásai egy adott ország lakosságának jólétére régóta vizsgált téma a kutatók számára. Egyik legfontosabb tapasztalat azonban, hogy a kirekesztő, autoriter politika kizsákmányoló gazdasághoz vezet, ami előbb-utóbb gazdasági lemaradást és a társadalom többsége számára szegénységet eredményez, ahol a jólét csak egy szűk elit kiváltsága. Ennek mintapéldája zajlott le a szemünk láttára Törökországban: egy olyan országban, ahol az elit bármikor kisajátíthatja a sikeres vállalkozásokat; ami még a hazai befektetők számára sem vonzó, és ahol nem kívánnak beruházni, fejleszteni. A befektetők így elmenekültek, a török gazdaság pedig súlyosan lemaradt a világgazdasági versenyben.

Kapcsolattartó

Kommunikációs Igazgatóság

  • +36 1 328 9133
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu