hírek és hivatalos közzétételek

Bár a legtöbb magyar kisvállalkozás számára még nem sürgető feladat az ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok) előírásainak való megfelelés, azok a cégek, amelyek már most elkezdik a felkészülést, komoly piaci előnyökhöz juthatnak.

Az elmúlt negyedévben sem javult az agrárvállalkozások hangulata K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adatai szerint továbbra is negatív tartományban van. Jelenleg -4 ponton áll a mutató, ami ugyan csupán egy pontos csökkenés az előző mérési ciklushoz képest, de hosszú távon nézve – különösen az 5 évvel ezelőtti 42 pontos csúcshoz képest – jelentős csökkenést mutat. Az agrárcégek borúlátását indokolja az EU agrártámogatási rendszer várható átalakítása, valamint az uniós forrásokhoz való hozzájutás adminisztratív nehézségei. 

Amíg a kkv szektorban jelentős mértékben fellángolt a pályázási kedv az Európai Unió pályázatain, a nagyvállalatok körében mérsékelt az érdeklődés a nemzetközi forrásszerzési lehetőségek iránt. A K&H nagyvállalati növekedési index 2025 második negyedévének kutatási adataiból látható, hogy a cégvezetők 15 százaléka hallott olyan pályázatról, ami a cégét komolyan érdekelheti, de a visszafogott fogadtatást magyarázhatja az is, hogy 70 százalékuk szerint bonyolultak ezek a lehetőségek.

Az első rendszeres jövedelem megszerzése sok fiatal életében mérföldkő. Ekkor szembesülnek igazán az infláció hatásával, a megtakarítás fontosságával, és ekkor nyílik meg az út a befektetések felé is. A K&H Értékpapír vezetője, Horváth István szerint a kulcs az első lépés: át kell lépni azon a bizonyos kapun, amely elválasztja a megtakarítót a befektetőtől.

Ha az Oktogon mesélni tudna, talán először arról beszélne, hány lovaskocsi zörgött el előtte, hány kockás kabátú úr tért be az Abbáziába egy erős feketére, vagy hány költő firkantott verssort a márványasztalok mellett. De ma már más korban élünk: 2025 van, és az egykori legendás kávéház helyén most a K&H ultramodern bankfiókja nyílt újra – ahová már nem konflissal, hanem mobilbankkal érkezik az ember.

A Közös Agrárpolitika (KAP) aktuális pályázati ciklusában látványosan felgyorsult a támogatói okiratok kiadása, amely számos szektornak biztosít új lehetőségeket a fejlesztésre.

Folyósította az első Otthon Start Programhoz tartozó lakáshitelt a K&H. Az első fecske egy kecskeméti ingatlan, de a pénzintézetnél több tízmilliárd forint összegű igénylés elbírálása van folyamatban, a K&H célja pedig, hogy minél könnyebben és gyorsabban bonyolítsa le a hitelek ügyintézését, ezáltal az ügyfelek a lehető leghamarabb beköltözhessenek a megvásárolt lakóingatlanba.

Lakáshitel felvételekor a legtöbben a kamatra és a törlesztőrészlet nagyságára figyelnek, pedig a hitelhez kapcsolódó bankszámla is kulcsszerepet játszik. Jó hír, hogy – a tévhitekkel ellentétben – a számlaváltás ma már könnyű és gyors: a bank az ügyfél helyett „átköltözteti” a számlát és a kapcsolódó megbízásokat. A hitelhez kapcsolódó tranzakciókhoz – például folyósítás és törlesztés – érdemes lakossági folyószámlát vezetni az adott banknál, mert így a mindennapi bankoláshoz kapcsolódó tranzakciókat is egy helyen és kézben lehet tartani. A K&H szakértői szerint ezért érdemes tudatosan mérlegelni, hogy ki melyik banknál vezeti a számláját, hiszen a megfelelő csomag kiválasztásával éves szinten több tízezer forint takarítható meg.

Szeptemberben elindult az Otthon Start Program, az első napokban pedig ezernél is több igénylés érkezett a K&H-hoz. A program keretében akár 50 millió forintos államilag támogatott, kedvezményes lakáshitellel vásárolhatják meg az első lakóingatlanjukat az érintettek. Az igénylések mellett a pénzintézetnél már zajlanak az értékbecslések is. A K&H összeállításából kiderül, hogy Győrben, Szegeden és Pécsen egy átlagos használt lakásra felvett támogatott hitel törlesztése 173211 ezer forint lenne.

A 2025-ös nyári aszályos időjárás erősen érezteti hatását a kukorica és napraforgótermés hozamán, bár a 2022-es mélypontot várhatóan sikerült elkerülni, azért csökkentek a hozamvárakozások. Ezzel szemben globálisan, de akár EU szinten is növekedni tudott a két növény hozama. Az EU tejágazatában lassult a tejelő tehenek számának csökkenése, de további egy százalékos csökkenés várható 2025-ben. A környezeti és járványügyi kihívásokat némileg enyhítik a gazdák felé a Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillér beruházási pályázati döntései, amelyek már folyamatosan érkeznek a támogató okiratokkal együtt, és ezek révén a gazdák megvalósíthatják végre az eddig parkolópályán tartott fejlesztési célú beruházásaikat, így a jövőben hatékonyabban fognak tudni termelni.