hírek és hivatalos közzétételek

Az olcsó termékek sokszor többe kerülnek: a rövid élettartam miatt akár kétszer-háromszor is újra kell vásárolni őket. A valódi költség így gyakran csak később derül ki, nem a pénztárnál. Ez a szemlélet is központi témája lesz a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő június eleji döntőjének.

Az idén hosszabb pihenést nem tervező 30-59 évesek többsége nem azért mond le a kikapcsolódásról, mert nincs kedve utazni, hanem mert nincs rá elég pénze. A K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint idén a középkorúak 59 százaléka nem készül legalább 5 napos pihenésre. Többségük, 72 százalékuk anyagi okokra hivatkozott, ez pedig megfelel az elmúlt évek eredményei alapján kirajzolódó trendnek. Míg 2022-ben a válaszadók 58 százaléka említette a pénzhiányt a hosszabb kikapcsolódás akadályaként, a következő években ez az arány már 71–78 százalékra emelkedett. 

A K&H nagyvállalati növekedési index felmérés 2026 első negyedévi adatai azt mutatják, hogy a hazai nagyvállalati szektorban az informatikai, digitális és innovációs fejlesztések terén felfelé ível a beruházási kedv. Bár a főindex stagnál, alindexek tekintetében az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatási szektor a rövid távú bizonytalanságok ellenére is határozott elképzelésekkel fordul rá a következő évre; tízből majdnem minden negyedik vállalat készül fejlesztésekre.

Jön a pünkösdi hosszú hétvége, amelyen a húsvéti időszakhoz hasonlóan változik a bankkártyások forgatókönyve. Miközben az ünnepi vasárnapokon a boltzár miatt visszaesik a vásárlások száma és összege, az azt megelőző szombatokon jelentős élénkülés látható. A K&H saját adatai szerint 2025-ben különösen a pünkösdi hosszú hétvégét megelőző szombat emelkedett ki: ezen a napon a belföldi kártyás vásárlások száma 39 százalékkal, összértéke pedig 49 százalékkal haladta meg egy átlagos szombat forgalmát. Mindeközben éves szinten továbbra is markáns növekedés látható a bankkártyás fizetések számában és összegében, ezen belül pedig az okoseszközös fizetések is kétszámjegyű bővülést mutatnak. 

Jelentős kilengéseket mutatott az elmúlt egy évben a K&H Értékpapír befektetői hangulatindexe. Az optimista befektetők aránya az éves átlagos 49 százalékról március végére 20 százalék közelébe esett, miközben a pesszimisták aránya átmenetileg az 50 százalékot is meghaladta. Az elmúlt hetekben ugyanakkor gyors hangulatjavulás következett: az optimisták aránya ismét 50 százalék fölé emelkedett, a pesszimistáké pedig 20 százalék alá csökkent.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

Vegyesen alakult a gyerekinfláció az elmúlt egy évben: miközben a K&H által követett gyerekkosár több eleme – például a gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga vagy a narancslé – olcsóbb lett, a hamburger ára több mint 13 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a zsebpénzből ma kevesebb népszerű terméket tudnak megvenni a gyerekek, mint egy évvel ezelőtt. A hat termékből álló kosár átlagos éves árváltozása 1,21 százalékos növekedést mutat.

A huszonéves fiatalok átlagosan 16 százalékos éves inflációt érzékeltek idén februárban, a mediánérték pedig 13 százalék volt, vagyis az árérzetük továbbra is jóval magasabb a hivatalos inflációnál a K&H ifjúsági index felmérés szerint. A fiatalok negyede 5–10 százalékos, 18 százaléka 11–14 százalékos, 15 százaléka pedig 15–19 százalékos drágulást érzékelt, miközben 14 százalék nem tudott becslést adni. A jövőre vonatkozó várakozások egyre visszafogottabbak: bár 42 százalék továbbra is áremelkedésre számít, de negyedük már változatlanságot, 22 százalékuk pedig egyenesen árcsökkenést vár.

• A K&H Bank 19 milliárd forint veszteséget számolt el az első negyedévben 58 milliárd forint egész éves bankadó és extraprofitadó után, melyek a tavalyi év azonos időszakában 28 milliárd forintot tettek ki. A K&H Biztosító adózás utáni eredménye 1 milliárd forint veszteség volt 4,1 milliárd forint extraprofitadó befizetése után.
• A bank hitelállománya 13 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 3501 milliárd forintot.
• Az ügyfélbetétek volumene 7 százalékkal nőtt, elérve a 4386 milliárd forintot. A befektetési alapokban kezelt vagyon 17 százalékkal emelkedett 2026. első negyedévének végére. A K&H állampapír-állománya 6 százalékos éves szintű növekedést követően 1737 milliárd forintot tett ki 2026. március 31-én.
• A K&H Bank ügyfeleinek száma 6 százalékos bővülés után elérte az 1,1 milliót.  Az ügyfeleknek több mint 80 százaléka digitálisan aktív. Ezen ügyfelek közül minden negyedik aktívan használja a mesterséges intelligenciával működő digitális pénzügyi asszisztenst, Kate-et.
• 2026 első negyedévében, miután a K&H elnyerte a Global Banking and Finance Review díjátadón a Magyarország legjobb digitális bankja címet, 2026 első negyedévében elnyerte az Év banki újítása díjat a Forbes “Bank Power Ranking” powered by Visa értékelésében is. A Klasszis 2026 díjátadón a K&H megkapta a „Legjobb Tőkepiaci Edukációs Innováció” elismerést, illetve a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alap kategóriában két alapja is dobogós lett. A Doing Good - CSR Awardon a Team Blue, dolgozói önkéntességi és a K&H életrevalók programot szintén díjazták.

A középkorúak átlagosan 18 százalékos éves inflációt érzékeltek, ami számottevő javulást jelent a korábbi évekhez képest. A medián érték a 15–19 százalékos sávba került, miközben egy évvel korábban még a 20–24 százalékos tartományban volt - derült ki a K&H biztos jövő kutatásából, amely az első negyedévben vizsgálta azt, hogy a 30-59 évesek milyen inflációt érzékeltek a mindennapokban és mire számítanak a jövőben. A következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozások kedvező irányba mozdultak el: a megkérdezettek átlagosan 7 százalékos áremelkedésre számítanak a tavaly mért 11 százalék után. A válaszadók 11 százaléka árcsökkenést vár, 19 százalék stagnálást valószínűsít, míg 70 százalék továbbra is áremelkedésre számít.