K&H: nőtt a lakástulajdonosok aránya a középkorúak körében

Jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya az elmúlt években a K&H harmadik negyedévben készült kutatása szerint, amely a 30-59 évesek lakhatási körülményeit elemezte.

mekkora és milyen?

A válaszadók több mint fele önálló családi házban lakik, arányuk a harmadik negyedévben 56 százalékos volt. Közel ötödük - 19 százalékuk - lakótelepi panellakásban, 10 százalékuk társasházban, 8 százalékuk pedig lakóparki ingatlanban él, 7 százalékos a sor- vagy ikerházat említők aránya.

A kutatás szerint az átlagos lakásméret 82 négyzetmétert tesz ki, ez nem jelent változást a korábbi évekhez viszonyítva. A fővárosi lakóingatlanok a legkisebb alapterületűek, átlagban 62 négyzetméteresek, míg a falvakban 92 négyzetméterről van szó.

mikortól?

A válaszadók 75 százaléka a saját lakóingatlanában él, az arányuk az utóbbi években fokozatosan emelkedett: 2019-ben még 64 százalék volt, egy évvel később 66 százalékot tett ki, majd 2021-ben és 2022-ben egyaránt 70 százalékos eredmény született. Közben a szülők tulajdonában lévő ingatlanban élők aránya a három és négy évvel korábbi 17 és 19 százalékról idén 12 százalékra esett vissza - vagyis míg korábban a középkorúak majdnem ötöde élt a szülők kezében lévő ingatlanban, addig mostanra csak a nyolcadukra igaz ez. 12 százalékuk bérelt lakásban él, ami megfelel az elmúlt három év eredményeinek, ugyanakkor alulmúlja a 2019-ben mért 16 százalékot.

A saját lakásban élők átlagosan 12 éve szerezték meg az ingatlant, ahol élnek, 33 százalékuk pedig az elmúlt öt év során jutott hozzá. Korosztályonként különböző eredmények születtek, hiszen a legfiatalabbak nem vásárolhattak maguknak annyira régen lakást: a harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben, a negyveneseknek 34 százaléka, az ötveneseknek pedig mindössze a 13 százaléka.

Nemcsak ingatlan vásárlásakor, hanem a már meglévő ingatlanunk átépítésekor, bővítésekor, korszerűsítésekor, vagy akár a benne lévő berendezések cseréjekor is növekszik annak értéke. Ezért érdemes minden évben megnéznünk a lakásbiztosításunk tartalmát, különösen a benne szereplő biztosítási összegeket és fedezeteket.

“Éves átvizsgálás hiányában valószínűleg az már nem nyújt megfelelő biztosítási védelmet. Az elmúlt években, jelentősen drágult az ingatlanok újértéke, emellett magasabb lett a lakásban mindennapos eszközök, tárgyak, gépek értéke, melyek esetleges hibaelhárítását a megbízott szakemberek is magasabb költséggel vállalják.” - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette: Így elkerülhető az akár komoly anyagi terhet is jelenthető alulbiztosítottság.”

K&H biztos jövő kutatás

A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2023. szeptember 1-16. között készült.