Lassulás a fizetéseknél

Februárban mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 9 százalék feletti növekedést mutattak éves szinten. Ez lassuló dinamikát jelent, januárban ugyanis még 10,4, illetve 10,2 százalékos volt a növekedés. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője közölte: A munkaerőpiac ma már kevésbé feszes, egyes szektorokban leépítésekre is sor került, így a korábbi időszakra jellemző béremelkedési nyomás is enyhült. A lassuló bérdinamikához hozzájárult az is, hogy az idén az egy évvel korábbinál kisebb mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum is. A reálbéreknél pedig azért volt nagyobb lassulás, mert a februári infláció adat kiugróan magas volt.

A szakember szerint az év egészében 8,5-9 százalékos éves emelkedés várható a nominális béreknél. „Most 4,5-5 százalékos éves átlagos inflációval számolunk. Ebből következik, hogy a reálbérek 4-4,5 százalék körüli növekedést érhetnek el” – fogalmazott Németh Dávid.

A lakossági fogyasztás idei bővülése elsősorban a reálbérek alakulásától függ, így 4 százalékos többlet várható a vásárlások terén. Ugyanakkor kedvezőtlen tényező, hogy az első két hónap jövedelmi ötödökre bontott adatai szerint az alacsonyabb bérekkel rendelkező munkavállalók fizetésemelkedési üteme elmarad a magasabb bérben részesülőkétől. Márpedig a fogyasztás élénkítése szempontjából kulcskérdés, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozó háztartások pénzügyi helyzete javuljon.