kompromisszumkészebbek az alternatív családmodellekben élő gyerekek

A 10 éves Zsófi és Anna az iskolaudvaron arról beszélgetnek, ki mennyi zsebpénzt kap otthon. Zsófi heti 500 forintot kap, míg Anna boldogan meséli, hogy neki az anyukája és az új apukája is ad 500 forintot, de a másik apukája és annak barátnője minden második apás hétvégén is ad neki ezer forintot. Zsófi ebből azt szűri le, hogy elvált szülő gyerekének lenni jó, hiszen úgy kétszer annyi zsebpénzhez jut az ember gyereke. Az ehhez hasonló szituációk egyre gyakoribbak, hiszen évről évre nő a válások száma.

A KSH a 2011-es népszámlálás adatai a hazánkban megjelenő családi és együttélési formákról is képet adnak. Ebből az derül ki, hogy az utóbbi évtizedekben új családi formák jelentek meg a magyar társadalomban. Jelentősen csökkent a házasságban, ugyanakkor folyamatosan nő az élettársi viszonyban élők száma, a kapcsolatokból pedig könnyebben lépnek ki az emberek. Manapság évente 36-37 ezer házasság köttetik, és 23 ezer pár válik el. Egyre több a gyermekét egyedül nevelő szülő, ma körülbelül 800 ezer fiatalkorú él egyszülős családban. Megjelentek a mozaikcsaládok is, ahol a korábbi házasságban és az új házasságban született gyerekek együtt nőnek fel.

Mindez nemcsak a családok anyagi helyzetére, hanem a gyerekek pénzügyi szemléletére is kihat. Hiszen egy gyerekét egyedül nevelő szülő érthető okokból kevesebb pénzzel rendelkezik egy két keresős családhoz képest. Ott azonban, ahol ugyan elváltak a szülők, de mindketten kiveszik a részüket a nevelésből, akár kétszer annyi zsebpénzhez is juthat a gyerek.
Ez számos konfliktus forrása is lehet, például ha az elvált szülők egymással rivalizálva igyekeznek túllicitálni a zsebpénz összegét. Előfordulhat az is, hogy egy mozaikcsaládban különböző összegű zsebpénzhez juthatnak a kicsik, ha a közös gyereket a két szülő látja el zsebpénzzel, míg az előző házasságból születettek az apa vagy anya új családjától is kapnak pénzt.

A nevelési tanácsadó szerint ugyanakkor a tudatos mozaikcsaládokban sokkal kompromisszumkészebbek a gyerekek. „Alternatív családformák kialakulásakor az eredeti normákat újra kell tanulni. A hagyományos családoknál, ahol házasságban élő szülők közé születik a gyerek, az új jövevény kész normák közé érkezik. Egy újonnan szerveződő család esetében viszont a normákat is újra kell tanulni. Nem szerencsés például, ha a nevelőapa szerint nem szükséges zsebpénzt adni a gyereknek, ezért a nagymama titokban adja az ezreseket. Ahol azonban össze tudják egyeztetni a különböző értékrendeket és egységes szabályokat tudnak a családtagok közösen hozni, az egyeztetések révén fejlesztik a gyerekek kompromisszumkészségét is” – mondta Bánki László pszichológus, a 11. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa.

 „A szülők felelőssége, hogy a pénzügyeket átbeszéljék a gyerekekkel, és hogy ésszerű kereteket szabjanak egymás között, ki mennyit ad zsebpénzként. Egy mozaikcsaládban például érdemes megbeszélni, hogy valamennyi gyerek azonos összeget kapjon havonta, az elvált szülők új családja révén befolyt extra összeget pedig befektethetik, vagy folyószámlán leköthetik. Így a féltestvérek, mostohatestvérek nem éreznek akkora különbséget a mindennapokban, amikor pedig nagyobbak lesznek, a megtakarítást egyben megkapva azt hasznos dologra, például továbbtanulásra, albérletre, autóvásárlásra fordíthatják” – tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

K&H Csoport
Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

főbb adataink:

K&H Bank
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 215 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2462 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 20,5 milliárd forint

K&H Biztosító
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint