kiszáradó likviditás

Az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index azt mutatja, hogy a kkv-k felé történő vevői számlák teljesítésének határideje immár egy éve folyamatosan növekszik. A vevők körében a jelenlegi átlagos fizetési határidő 34 nap, szemben a válság előtti időszakban jellemző 28-30 nappal, miközben a következő egy évre vonatkozó várt fizetési határidő is jelentősen megugrott, 30-ról 38 napra. A vállalkozások több mint fele továbbra is 30-60 napos vevői fizetési határidőre számíthat. „Legutóbbi negyedéves felmérésünkben a vevőkkel kapcsolatos részindex csökkent legnagyobb mértékben (21-ről 12 pontra), ami azért riasztó, mert a vállalkozások ezt a részszempontot ítélik a legfontosabbnak a bizalmi index 10 kérdésköre közül - megelőzve a közterhek és a gazdaságpolitika hatását, vagy akár a vállalkozások pénzügyi helyzetének megítélését” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. „A fizetési határidők hosszabbodása a szállítói sor végén álló vállalkozásoknál jelentősen emelheti a likviditási költségeket, ami a kiélezett helyzetben gazdálkodó cégeknél kritikus tényezővé válhat. Emellett lehetnek olyan cégek, akik a vevői fizetési határidő növekedését nem képesek továbbhárítani, számukra szintén fokozottan kedvezőtlenek ezek a tendenciák” – hangsúlyozta a kkv szakértő.  

„A fizetési határidők gyors emelkedése játszódott le a válság kitörésekor is, amit aztán egy konszolidáció követett. A költségmegtakarítások, belső tartalékok mozgósítása, a gyengébb cégek eltűnése a piacról, a hitelezés újraéledése együttesen képes volt a fizetési határidőket szinten tartani, javítani. Amennyiben a jelenlegi tendencia tartósnak bizonyul, úgy a likviditási helyzet javítása érdekében számba vehető eszközök már szűkebb körűek: a belső tartalékok, hatékonyság javítási lehetőségek kimerültek, és a hitelezés sem valószínű, hogy új lendületet tudna venni” – tette hozzá Németh László.

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság vezetőjének megkérdezésével történik.  

A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2012. szeptember 6. és 14. között történt. 

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1900 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 123 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank
2012. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 209 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2357 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 14,6 milliárd forint

K&H Biztosító
2012. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,6 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,4 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,1 milliárd forint