K&H: mennyi zsebpénzt adjunk az új tanévben?

nem csak az összeg számít: az életkorral együtt a pénzügyi önállóság is fokozatosan növelhető

Az új tanév jó alkalom arra, hogy a családok ne csak a zsebpénz összegét gondolják újra, hanem azt is, milyen pénzügyi döntéseket bíznak már a gyerekekre. Nincs minden családra érvényes ideális összeg: a gyerek életkora mellett a család lehetőségei és az is meghatározó, hogy a zsebpénzből milyen kiadásokat kell fedeznie. A nemzetközi ajánlások alapján a kisebbeknél érdemes heti, később havi rendszerességben gondolkodni, miközben a készpénz mellett egyre fontosabbá válik a bankkártya, a diákszámla és a biztonságos online pénzhasználat megtanítása is.

A zsebpénz egyik legfontosabb szerepe, hogy biztonságos keretek között adjon lehetőséget az első önálló pénzügyi döntésekre. Már kisebb összegből is megtapasztalható, hogy a pénz véges: ha valaki ma elkölt valamit, holnap kevesebből gazdálkodhat, egy nagyobb célhoz pedig félre kell tenni. Ehhez azonban fontos, hogy a családban előre egyértelmű legyen, milyen rendszerességgel érkezik a zsebpénz, és milyen kiadásokat kell a gyereknek ebből önállóan fedeznie.

Nincs egységes európai szabály arra, mennyi zsebpénz az ideális, de vannak életkor szerinti iránymutatások. A Német Ifjúsági Intézet 2025-ös ajánlásán alapuló német szövetségi tájékoztató szerint 8–9 éves korban heti 3–4 euró lehet támpont, 10–11 éves korban pedig havi 15–25 euró. A 12–13 éveseknél 20–30, a 14–15 éveseknél 25–45, a 16–17 éveseknél 40–60 eurós havi összeg szerepel az iránymutatásban. A tíz év alatti gyerekeknél azért javasolják inkább a heti rendszerességet, mert ebben az életkorban még nehezebb egy teljes hónapra előre tervezni.

Az összegeket ugyanakkor nem érdemes egyszerűen forintra váltani és magyar „tarifaként” kezelni. A zsebpénz nagyságát az is meghatározza, mit kell belőle fizetnie a gyereknek. A német ajánlás ezért külön kezeli a szabadon elkölthető zsebpénzt és az olyan, előre meghatározott kiadásokra szánt összeget, amelyből például ruházatot, iskolai eszközöket vagy a mobiltelefonhoz kapcsolódó költségeket kell fedezni. A lényeg így nem önmagában a forintösszeg, hanem a fokozatosan átadott felelősség.

„A zsebpénzre érdemes úgy tekinteni, mint a pénzügyi önállóság egyik első gyakorlópályájára. Nem az a cél, hogy a gyerek minden döntése tökéletes legyen, hanem hogy megtapasztalja a választás következményeit, megtanuljon tervezni, félretenni és különbséget tenni a szükségletek és a vágyak között. Ahogy nő, fokozatosan egyre több felelősséget lehet rábízni, a készpénztől a bankkártyán és a diákszámlán át egészen az online költésekig. Ezeket a helyzeteket is érdemes közösen megbeszélni, hiszen a pénzügyi tudatosság ma már a digitális biztonságot is jelenti. Ebben segít a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő is, amelynek új évada október közepén indul, és játékos, gyakorlati feladatokon keresztül támogatja a gyerekeket a mindennapi pénzügyi ismeretek megszerzésében” – mondta Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A digitális önállóság ráadásul egyre korábban jelenik meg a gyerekek életében. Az NMHH Digital Parenting kutatása szerint a gyerekek átlagosan kilencéves koruk körül jutnak az első saját mobiltelefonjukhoz, a 9–10 évesek 61 százalékának, a 11–12 évesek 83 százalékának van saját készüléke. Ezért a zsebpénzről szóló családi beszélgetésekbe ma már érdemes az online vásárlást, a bankkártya használatát, a személyes és banki adatok védelmét, valamint azt is bevonni, hogy mikor és mire szabad az interneten pénzt költeni.

A zsebpénz összege tehát családonként eltérhet, a tanulási lehetőség viszont ugyanaz: a gyerek fokozatosan, életkorának megfelelő keretek között gyakorolhatja az önálló döntést. Az új tanév pedig jó alkalom lehet arra, hogy a családok közösen meghatározzák vagy újragondolják ezeket a kereteket – akár az első rendszeres zsebpénzről, akár már bankkártyáról és digitális költésekről van szó.

Kapcsolattartó

K&H Kommunikáció

  • sajto@kh.hu