K&H: így néz ki a lakosság kedvenc hitele

kilőttek a személyi hitelek

Harmincas, negyvenes éveiben jár, az igényelt 1,1 millió forintot pedig autóra, lakásfelújításra vagy hitelkiváltásra költi - így néz ki az áltagos személyi hiteles ügyfél a K&H-nál. A személyi hitelek iránti kereslet a háztartások jövedelmének növekedése és az elhalasztott vásárlások pótlása miatt jelentősen nőtt tavaly. A K&H pedig a piaci átlagot bőven meghaladó növekedést ért el: a folyósított személyi hitelek összege 68 százalékkal 24 milliárd forintra emelkedett 2017-ben. A bank a személyi kölcsönök esetében idén további növekedésre számít, részben az online igénylések térnyerése miatt. A K&H-nál közel minden negyedik folyósított személyi hitelt online igényelték az ügyfelek.

Hatalmas növekedést ért el 2017-ben a személyi kölcsönök piaca: az új szerződések összege átlépte a 300 milliárd forintos szintet, ami 47 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. A K&H a piaci átlagot meghaladó növekedést ért el a személyi hiteleknél: 68 százalékkal 24 milliárd forintra emelkedett a folyósított személyi hitelek összege. Januárban még nagyobb fordulatszámra kapcsolt a piac: 81 százalékkal több személyi kölcsönt vettek fel a háztartások éves szinten. 

a növekedés motorja

A látványos növekedésben több tényező játszik szerepet. „A lakossági fogyasztás felfutása, a válság évei után elhalasztott vásárlások pótlása, azaz a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, a háztartások jövedelmének emelkedése és az alacsony kamatkörnyezet mind-mind hozzájárult a bővüléshöz” - mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója. Az alacsony kamatokra utalva elmondta azt is, hogy a teljes piacot nézve 2012-höz képest a személyi kölcsönök átlagos hitelköltség-mutatója lényegében a felére, 14,5 százalékra csökkent, ami egy 1 millió forintos, 5 évre felvett fix kamatozású konstrukció esetében azt jelenti, hogy a havi törlesztés közel 30 ezerről 23 ezer forintra csökkent. 

autó, lakás, hitelkiváltás

A K&H tavaly összesen 21 ezer személyi kölcsönt nyújtott, ami 61 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Az egy folyósításra jutó összeg átlagosan 1,14 millió forint volt, a személyi kölcsönök átlagos futamideje pedig 50 hónap, azaz alig több mint 4 év. 

Tavaly a személyi kölcsönök több mint felét, 58 százalékát a 30-49 évesek vették fel, a 18-29 éves korosztály részesedése 22 százalékot, az 50 évnél idősebbeké közel ugyanennyit, 20 százalékot tett ki. A személyi kölcsönök kétharmadát férfiak igényelték, 33 százalékát pedig a nők. Az adatokból az is látszik, hogy a nők esetében az idősebbek igényelnek inkább személyi hitelt, míg a férfiaknál a fiatalabbak: az átlagosnál nagyobb a nők aránya a 40-59 évesek esetében, a férfiaknál pedig a 18-39 évesek kaptak több személyi hitelt. 

„Az országon belül viszonylag kiegyensúlyozott a személyikölcsön-igénylések száma. Tapasztalataink szerint az ügyfelek jellemzően autóvásárlásra, lakásfelújításra és a meglévő, magasabb kamatozású hiteleik kiváltására használják a pénzt. A csúcsidőszakot pedig a tavasz és a nyár vége jelenti az igénylések szempontjából – tette hozzá Rajna Gábor.

minden negyediket online

A K&H arra számít, hogy idén a lakossági fogyasztás további emelkedése miatt a személyi kölcsönök piacán folytatódik a növekedés. Igaz, a tavalyi magas kihelyezések miatt a bővülés mértéke várhatóan alacsonyabb lesz. 2018-ban 330 milliárd forintra rúghat a folyósított személyi hitelek összege, ami 8 százalékos emelkedést jelentene 2017-hez képest. Az online igénylések térnyerése szintén segítheti a növekedést, hiszen kevesebb adminisztrációval, könnyen és gördülékenyen igényelhetőek ezek a konstrukciók. „A K&H-nál majdnem minden negyedik folyósított személyi hitelt online igényelték az ügyfelek, leginkább a 26-49 éves korosztály nyitott erre a megoldásra. A jövőben további emelkedésre számítunk” – mondta a szakember. 

A szakember ugyanakkor elmondta: „Középtávon a lakossági fogyasztás szempontjából kockázatot jelenthet, hogy a háztartások egy része már nem csak a fizetéséből, hanem hitelfelvételből vásárol, ami előre hozott fogyasztás jelent.” Ugyanakkor az kedvező, hogy vannak fékek a rendszerben, amelyek a lakosság túlzott eladósodását gátolják. Az egyik legfontosabb elem a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm), amely nem engedi, hogy egy-egy háztartás a nettó jövedelmének több mint 50 százalékát - 400 ezer forint feletti nettó jövedelemnél 60 százalékát - fordítsa hitelek törlesztésére.

Kapcsolattartó

Kommunikációs Igazgatóság

  • +36 1 328 9133
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu