K&H: fordulatra van szükség a magyar gazdaságban

Számos területen, köztük az adózásban, ezen belül az adminisztrációban lenne szükség változtatásokra, hogy a magyar kkv-k hatékonyabbá váljanak - derül ki a K&H vezető elemzője, Németh Dávid és Kökény Roland, a K&H kkv szegmensmarketing vezetője győri kis- és középvállalkozások hazai helyzetét bemutató előadásából. Szintén előrelépést jelenthet a magyar gazdaság és a kkv-k számára, ha az innováció terén fejlődnek, például a bevált nemzetközi innovációkat veszik át és alkalmazzák. 

Németh Dávid elmondta, hogy lassulásra lehet számítani a magyar gazdaságban: az idén várható 4,8 százalékos GDP-növekedés 2020-ban 3,5 százalékra mérséklődhet, ezzel párhuzamosan a beruházások idei 20 százalék körüli növekedése számottevően lassulhat. A visszafogottabb gazdasági és beruházási teljesítmény az uniós források kisebb szerepével, az építőipari fejlesztések lassulásával, a bizonytalan nemzetközi környezettel magyarázható. Ez a lassulás érinti a kis- és középvállalkozásokat is, amelyeknek komoly átalakulásra lesz szükségük a jövőben, hogy markánsabb szerepet játszhassanak a növekedésben. 

az adózás terén is van teendő

Mindenképpen javítani kell a magyar gazdaság, ezen belül a GDP-hez több mint 52,5 százalékkal hozzájáruló kkv-k termelékenységén, hatékonyságán. Németh Dávid szerint csökkenő népességi mutatóknál nem lehet elsődleges cél a munkahelyteremtés, a termelékenységet inkább beruházásokkal, korszerű berendezések segítségével vagy éppen az adminisztráció mérséklésével lehet növelni. Példaként említette, hogy Magyarországon az adóadminisztráció 277 órát visz el áltagosan egy-egy cég életéből, ami nagyon magas érték nemzetközi szinten. A régiós országok közül Romániában 163 órát foglalkoznak ezzel a cégek, Szlovákiában 192 órát, az európai rangsort vezető Észtországban, Luxemburgban, Írországban pedig 63-82 óra ugyanez az érték. Az adóadminisztráció csökkentése nyomán megtakarítható időt a cégek a működésükre, a termelékenység és a hatékonyság fokozására fordíthatnák. 

kitörési pont

„Sokszor elhangzik, hogy az innováció lehet a magyar kkv-k kitörési pontja, ám tudni kell, hogy ezen a téren lépcsőzetesen lehet haladni. Magyarország jelenleg a mérsékelt innovátorok közé tartozik az európai mezőnyben és messze van az úgynevezett erős és vezető innovátoroktól. Előbbiek táborába tartozik például Ausztria, utóbbiba pedig Finnország, Dánia és Svédország” - mondta a szakember. Magyarország nem lesz egyik pillanatról a másikra vezető innovátor. A magyar kkv-k számára az lehet az egyik megoldás, hogy külföldön már működő innovációkat találnak és azokat kezdik el alkalmazni, amivel növelhetik a hatékonyságukat. Ráadásul a külföldön bevált innovációk segítségével a munkaerőhiányt is kezelhetik

Németh Dávid hozzátette, a kkv-szektorban az átalakulás azt jelentené, hogy nem az álláshelyek számának a növelése lenne az elsődleges cél, hanem a korszerű technológiák, gépek, know how-k alkalmazása és az ehhez szükséges szakembergárda kialakítása. Áldozatokkal is jár majd a beruházásokra, innovációra épülő váltás a kkv-szektorban. „Lesznek, olyan vállalkozások, amelyek sikeresen lépnek ebbe az irányba, de lesznek, akik nem tudják ezt megoldani, ezáltal lelassulnak, veszítenek a versenyképességükből, visszaszorulnak az adott piacon vagy akár megszűnnek” - mondta Németh Dávid. Hozzátette, a külföldön bevált innovációk átvételéhez forrásra van szükség, de ennek a finanszírozására nyitottak a bankok, hiszen gyorsabb és biztosabb megtérülést biztosítanak. 

Ezzel összhangban Kökény Roland, a K&H kkv szegmensmarketing vezetője kiemelte: „A gazdasági szervezetek tavaly év végén regisztrált száma 38 ezerrel nőtt, az adatok alapján az önálló vállalkozások bővülnek leginkább, és elsősorban a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) vállalkozási forma a népszerű. Az 520 ezer cég mintegy 1,8 millió embernek ad munkát, és a GDP több mint felét adja. Ezzel együtt azonban azt is látni kell, hogy a digitális technológiák integrálását még mindig sok esetben inkább problémaként, semmint lehetőségként élik meg a vállalkozások. Ezt támasztja alá, hogy uniós szinten Magyarországon a legalacsonyabb, csupán 14 százalék az információkat elektronikus formában megosztó vállalkozások aránya, miközben a digitális technológiák alkalmazását mutató DESI index (Digitális Gazdaság és Társadalom Index) alapján is jelentősen el vagyunk maradva az EU átlagtól. Úgy látjuk ezért, hogy a szektor versenyképességének növeléséhez a jövőben elengedhetetlenek lesznek az újító ötletek és a jövőorientált, új digitális technológiák integrálása”. 

A K&H szakértői szerint nincs olyan recept, amely minden országban megoldást jelent a kkv-k növekedésére, ha lenne, mindenki azt követné. Mindenesetre a termelékenység növelését célzó átalakulásra mindenképp szükség van. Ennek eredményeként akár a magyar kkv-k egy része első körben a régiós cégekkel, de akár nagy nemzetközi cégekkel is megmérettetheti magát.