K&H: aggasztó kép a magyarok egészségéről

magasabb fizetés, több alvás?

Több szempontból kiábrándítóak az egészségügyi kilátások: a 30-59 éves magyarok 31 százaléka arra számít, hogy nem éri meg a nyugdíjas kort. 17-17 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy kórházba kerül, vagy otthoni ápolásra szorul időskorában – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés szerint bár 44 százalék úgy gondolja, hogy az átlagnál kevesebb egyészségügyi problémája lesz idős korában, tízből heten betegen is bemennek dolgozni, és ugyanennyien vannak, akik nem mennek orvoshoz, inkább saját magukat igyekeznek meggyógyítani

Ellentmondásos eredmények születtek a K&H biztos jövő indexében, amely a magyarok jelenlegi és jövőbeli egészségügyi állapotát is vizsgálta. Míg a 30-59 évesek 44 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíjasként sokkal kevesebb egészségügyi problémája lesz, mint az átlagnak, addig a megkérdezettek közel hatoda, 14 százaléka teljes biztos benne, 17 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy meg sem éri ezt a kort. A pesszimizmus főleg a férfiakra, a 30-as korosztályra, illetve a falvakban élőkre igaz.

17 százalékos azoknak az aránya, akik szerint rossz egészségügyi állapotuk miatt kórházba kerülnek majd idős korukra, és ugyanennyien gondolják, hogy elkerülhetetlen lesz az otthoni ápolás a nyugdíjas éveik során. Valamivel kevesebben, a megkérdezettek 15 százaléka tartja reálisnak, hogy az egészsége miatt idősotthonban kell töltenie nyugdíjas éveit.

a többségnek nem volt komolyabb balesete, betegsége

A megkérdezettek a jelenlegi egészségügyi helyzetükről is nyilatkoztak: 90 százalékuk eddig megúszta komolyabb baleset nélkül, 78 százalékuknak pedig még komolyabb betegsége sem volt. A jó egészségért azonban a felmérés szerint kevesen tesznek: tízből hét ember bejár dolgozni betegen is, bár ebben a kérdéskörben megfigyelhetők regionális eltérések. A Kelet-Magyarországon élők közel 80 százaléka megy dolgozni a betegsége ellenére, a központi – Budapestet is magában foglaló – térségben azonban ennél kevesebben (66 százalék) tesznek így.

8 óra alvás?

A többség ráadásul betegen sem feltétlenül fordul szakemberhez, 70 százaléka mondta ugyanis azt, hogy nem szívesen megy orvoshoz, inkább otthon kúrálja magát. Szűrővizsgálatokra is csak 55 százalék – és inkább a nők - járnak rendszeresen. Az idősebbek azonban komolyabban veszik a megelőzést: az 50-es korosztály kétharmada, a fiatalabbaknak kevesebb, mint fele fordul meg rendszeresen szűrővizsgálatokon.

Tízből hatan állították azt, hogy legalább napi 7-8 órát tudnak aludni, ráadásul minél magasabb valakinek a fizetése, annál többet tud aludni. Hetente a válaszadók kevesebb, mint fele sportol rendszeresen. Leginkább a harmincasok szakítanak időt a sportra, legkevésbé pedig a falvakban élőknek jut idejük a testmozgásra.

a biztos jövő indexről

A K&H és a Free Association a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. június 1. és 15. között zajlott

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu