idén elmaradhat a nyaralás

Anyagi helyzet megítélése, közbiztonság alakulása, közlekedési és utazási kockázatok – a biztonságérzettel kapcsolatos várakozásokat méri fel a K&H biztos jövő indexe. Az 500 fő megkérdezésével végzett felmérés alapján készült mutató a negyedik negyedévben 2,4 ponton áll a mínusz 50-tól plusz 50-ig terjedő skálán.

„Három fontos komponens – a jelenlegi anyagi helyzet, a rövid és hosszú távú anyagi biztonság érzékelése - értéke az enyhén semlegesből az enyhén pozitív irányba fordult, ez magyarázza, hogy az index -3,7 pontról 2,4 pontra nőtt” – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője. Ennek egyik oka az év végére jellemző bizakodóbb hangulat, illetve a párizsi terrortámadások miatt a köz- és közlekedésbiztonság megítélésében történt változás. Arról, hogy a változások trendszerűek-e a következő negyedéves lekérdezések döntenek majd.

rövid távon a nyaralás a gond

A kutatásból kiderül, hogy bár a jelenlegi anyagi helyzetüket a legtöbben (29 százalék) még mindig csak inkább pozitívnak tartják – 26 százalék pedig inkább negatívnak - nőtt a bizakodók száma. A nagyon pozitív válaszok aránya 17 százalékról 23 százalékra emelkedett, a legoptimistábbak a budapesti 30-asok. A rövid távú anyagi kockázatokat mérlegelve a válaszadók közül legtöbben még mindig azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy nem lesz pénzük nyaralni (bár arányuk 41-ről 35 százalékra csökkent 2015 harmadik negyedévéhez képest). A gyerekek tanításának költsége és, az, hogy nem lesz pénz betegség esetére a második helyre szorult. Az egészség elromlását és a munkahely elvesztését egyaránt 26 százalék tartja rövid távon kockázatosnak.

pozitívabb fényben a hazai közbiztonság

A tavaly novemberi párizsi merényletek, és az európai nagyvárosokat ért terrorfenyegetések hatására az előző negyedévben Nyugat-Európa közbiztonságát sokkal kedvezőbbnek tartották a magyarok. Év végére fordult a kocka: a magyar közbiztonság megítélése javult, míg Nyugat-Európáé romlott. Bár a többség továbbra is pesszimista - 43 százalék szerint egyáltalán nem várható javulás sem 1, sem pedig 5 éves időtávon -, egyre többen bizakodnak. Megduplázódott (11-ről 22 százalékra nőtt) azok aránya, akik úgy vélik, a hazai közbiztonság javul a következő évben, míg 16-ról 25 százalékra emelkedett azoké, akiknek ez a véleménye 5 éves távlatban is. Ezzel szemben Nyugat-Európa esetében 1 éves távlatban 18-ról 16 százalékra, míg 5 éves távlatban 32-ről 19 százalékra esett vissza a bizakodó vélemények aránya. Közép-Kelet-Európa megítélése nem változott.

beázástól, betöréstől, a többi autóstól igen, a másnak okozott kártól nem tartanak

Az ingatlanokkal kapcsolatos kockázatok megítélése nem változott: leginkább a beázást, üvegtörést és a természeti csapásokat tarják a magyarok a legvalószínűbbnek. Ezek után következik sorban a lopás, rablás, míg a másnak anyagi kár vagy sérülés okozása 15 illetve 8 százalékkal a lista végén kullog. Az eddigi enyhe télnek köszönhetően, hogy a természeti csapásoknak is kisebb valószínűséget tulajdonítottak a megkérdezettek a negyedik negyedévben: a három leginkább valószínű természeti csapás továbbra is a hőség, a felhőszakadás és a szárazság.

Az autósok közlekedési kultúrájának javulására a negyedik negyedévben is mindössze 18 százalék számít, a kerékpáros kultúra megítélése sem javult számottevően. Hasonlóan a baleseti statisztikák javulására sem számítanak igazán, mindössze 22 százalék azoknak az aránya, akik bíznak a javulásban. A magyar autósok leginkább (31 százalék) attól félnek, hogy egy másik autós okoz sérülést a járművükben, míg mindössze 13 százalék számol azzal, hogy ő is okozhat kárt egy másik autósnak. A jármű feltörése 22 százalékkal a második - feltörést nagyon valószínűnek tartók aránya 28 százalékról csökkent erre a szintre -, míg a lopás 20 százalékkal a harmadik helyre szorult.

a K&H biztos jövő index kutatásról

A K&H és a Free Association a biztos jövő index keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A K&H biztos jövő index a 9 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 918 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. szeptember 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank
2015. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 210 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 2 417 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 28,7 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,0 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 139,5 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,8 milliárd forint